Gyanússá vált egy gyakori élelmiszeradalék

Egy új kutatás szerint jóval gyakrabban fordul elő cukorbetegség azokban az országokban, ahol nagy a kukoricaszirup-felhasználás. Magyarország a második helyen áll a világban, évi 16 kg/fős értékkel.

A Dél-Kaliforniai Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói nemrég 42 ország kukoricaszirup-felhasználását vizsgálva megállapították, hogy a "nagyfogyasztó" országokban 20 százalékkal magasabb a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának aránya, mint a szirupot alig használó területeken. A kutatók azt is kiemelték, hogy a betegség jóval gyakoribb előfordulása függetlennek bizonyult az adott ország teljes cukorfogyasztásától és attól is, hogy mennyire jellemző az adott nemzetre az elhízás.

A Global Public Health című szakfolyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az egy főre jutó kukoricaszirup-felhasználás az Egyesült Államokban a legmagasabb (25 kg/fő/év), de mindjárt a második helyen Magyarország áll évi 16 kg/fővel. Szintén nagyfogyasztónak számít Kanada, Szlovákia, Bulgária, Belgium, Japán és Mexikó, a legkevesebb kukoricaszirupot pedig Németországban, Lengyelországban, Görögországban, Egyiptomban, Szerbiában, Kínában, Indiában és az Egyesült Királyságban használják. Míg utóbbi országokban a cukorbetegség a lakosság 6,7 százalékát érinti, addig a nagyfogyasztók esetében ez az arány 8 százalék.

Édesebb ízt, szebb színt ad

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup éppúgy fruktóz- és glükózegységeket tartalmaz, mint a répa- vagy nádcukor, de a két komponens aránya más: míg a kukoricaszirupban kb. 1,3-szor több fruktóz van, mint glükóz, a répacukorban egyenlő arányban vannak jelen. Az élelmiszeripar sok termékben előnyben részesíti a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, mivel olcsóbban beszerezhető és édesebb ízű, mint a cukor. A magas fruktóztartalomnak köszönhetően továbbá a kukoricasziruppal készült élelmiszerek hosszabb ideig eltarthatók, és megjelenésük is tetszetősebb, mivel a sok fruktóz sütés hatására szép, egyenletes barna színt ad a terméknek.

Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a kukoricaszirup ma szinte minden üdítőital és sütőipari termék alapja, de találkozhatunk vele müzlikben, szószokban és öntetekben is. Korábban számos kutatás próbálta bizonyítani a kukoricaszirup szerepét az elhízásban és bizonyos betegségek kialakulásában, de ezekkel szinte egyidőben megjelentek azok a tanulmányok is, amelyek szerint a szirup semmivel sem rosszabb a cukornál.

Másképp bomlik le

A legutóbbi kutatási eredmények szerint azonban a világszerte járványszerűen terjedő 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát jelentősen növelheti a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása.

A fruktózt a szervezet másként bontja le, mint a glükózt. Az egyik legfőbb különbség, hogy a fruktóz lebontása az inzulintól függetlenül, elsősorban a májban megy végbe, ahol zsírsavvá alakul. Az élelmiszerekben "elrejtett" fruktóz rendszeres, nagymértékű fogyasztása káros anyagcsere-folyamatokat indíthat be - hangsúlyozzák a kutatók.

A helyzetet nagyban bonyolítja, hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup előállítására és behozatalára vonatkozó szabályozás országonként eltér. A kereskedelmi és mezőgazdasági irányelvek ugyan szabnak bizonyos kvótákat, de míg egyes országok alig használnak a keretből, addig mások (beleértve Magyarországot is) még extra kvótát is vásárolnak azoktól, akik erről lemondanak. Amennyiben további vizsgálatok egyértelműen bizonyítják a kukoricaszirup szerepét a diabétesz kialakulásában, elképzelhető, hogy alapjaiban kell átírni az élelmiszeripari és mezőgazdasági irányelveket, és a szirup előbb-utóbb felkerülhet a kerülendő alapanyagok listájára a só és a transzzsírsavak mellé.