„Kisebb megszakításokkal négy hete ment a hasam, amikor eljutottam végre a háziorvoshoz, aki klasszikus feladó-címzett sorokkal, eleve "elsőbbségi" pecséttel ellátott széklettartályt nyomott a kezembe, azzal, hogy sokkal jobban járok, ha postázom a székletemet, mintha a fél napomat azzal töltöm, hogy kiviszem az ÁNTSZ Megyeri úti, IV. kerületi laborjába.
Gondoltam is, milyen a profi rendszer, és ezt az érzésemet csak tovább erősítette a tartály felépítése: belül három matrijoska-baba-szerűen illeszthető réteg, középen szívólap. Oldalán felirat: hűtés nélkül max. 4 órát maradhat.
Másnap 11 körül vidáman vittem a mintát a Mammutban lévő postára, ahol kaptam még egy olyasmi zárható nejlonzacskót is, amibe a reptereken kell rakni a tubusokat. Érdeklődésből - és kicsit zavarban - rákérdeztem a postáskisasszonynál, hogy akkor ugye ma még ki is viszik. Mire mondta, hogy dehogyis, este 9-kor megy majd csak el, reggelre lesz a címzettnél. Mondom, oké, de akkor gondolom, addig is hűtőben tárolják, mire mondta, hogy nem, és a többi küldemény közé tette a dobozkám. A postán legalább 23-25 fok volt. A szar/széklet szót nem mondtuk ki.”
A fenti eset egy kollégánkkal történt. Adhat-e hiteles eredményt a szakszerűtlenül tárolt minta?
„A mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálatok esetén törekedni kell arra, hogy a székletminta a lehető leghamarabb a laboratóriumba kerüljön, és hűtve tároljuk. Legideálisabb, ha a mintavétel és a laboratóriumi feldolgozás között 2-4 óránál több idő nem telik el. Ha a minták feldolgozása néhány órán belül nem lehetséges, + 4°C-on tartva és szállítva egy-két napig még hasonlóan ideálisnak tekinthetők a feltételek” – tájékoztatta az Origót az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztálya.
A székletmintát elsősorban azért javasolt hűtve tárolni, mert a székletben egészséges emberben is számos baktérium és egyéb mikroorganizmus található, és ez az un. normál flóra a mintában tovább szaporodhat, megnehezítve a tünetekért felelős kórokozó kitenyésztését.
Egyes, Magyarországon ritkán előforduló kórokozók esetén, például bélférgességet okozó paraziták esetén, mindenképpen friss székletmintára van szükség.
„Ugyanakkor a hazánkban viszonylag gyakran előforduló baktériumok esetén egy-két napos – akár szobahőmérsékleten történő – tárolás, szállítás nem rontja nagy fokban a kimutathatóságot” – fogalmazott lapunknak a járványügyi főosztály. Alapvetően ez teszi lehetővé a postai szállítást.
Ha azonban például a hosszú szállítás miatt 5 napnál régebbi a minta, értelmetlen a feldolgozása. Az is előfordulhat, hogy a laboratórium feldolgozza a mintát, ám a leleten jelöli a mintavételről, tárolásról, szállításról tudomására jutott körülményeket, és a leletet értékelő orvosnak ezt figyelembe kell vennie.
Ezért az ÁNTSZ szakemberei egyértelműen azt javasolják az érintetteknek, hogy amennyiben nem okoz a betegnek/családjának túl nagy megterhelést, hogy személyesen adja le a székletmintát a laboratóriumban vagy a begyűjtő helyen, a postai feladás helyett válassza inkább ezt az opciót.