Kit érdemes beoltani HPV ellen?

Jövőre a 12-13 éves lányok számára kötelezően felajánlandó lesz, és aki kéri, az ingyen megkapja az elsősorban a méhnyakrák, de más daganatok kialakulásáért is felelős humán papillomavírus elleni oltást. A felnőtt nőkre és a férfiakra ez nem vonatkozik, de vajon nekik érdemes-e 90 ezer forintért beoltatni magukat, és szükség van-e az után is a szűrővizsgálatokra, ha valaki megkapta az oltást?

„Úgy fogalmaznék, hogy ezt az oltást nem mérlegelni kell, hanem választani. A mai tudásunk szerint ugyanis nincs ellenérv vele szemben” – mondja dr. Bánhidy Ferenc, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese az új intézkedésről.

„A humán papillomavírus, a HPV a méhnyakrák kialakulásában meghatározó szerepet játszik: a daganatok 92 százalékában kimutatható a vírus valamelyik törzse” – magyarázza dr. Szánthó András, a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika nőgyógyász-onkológusa.

Magyarországon évente 1000–1300 méhnyakrákos esetet fedeznek fel, 2012-ben 1070 esetet diagnosztizáltak. Ha időben felfedezik a daganatot, akkor műtéttel a beteg megmenthető, ám sok esetben még mindig késői a diagnózis: évente több mint négyszáz nő hal meg itthon a betegségben.

93 százalékos védelem

„Ha a gyermek még szexuálisan érintetlen korban kapja meg az oltást, és felnőttként rendszeresen részt vesz méhnyakrákszűrésen, 93 százalék eséllyel nem fog méhnyakrákban szenvedni. Összehasonlításképpen: influenza esetében ez az arány 60–70 százalék körül van” – mondja Bánhidy Ferenc.

A humán papillomavírusnak közel száz típusa létezik, ezek többsége alacsony kockázatú (például az uszodában összeszedett HPV-típusok szemölcsöt, jóindulatú növedékeket okoznak a bőrön, genitáliákon), de van tíz-tizenöt olyan típus, amely magas kockázatúnak számít. Közülük is kiemelendő a HPV16-os és 18-as típus, amelyek a méhnyakrákos esetek 60–70 százalékáért felelősek. A védőoltás e kettő ellen nyújt védelmet, valamint részben keresztvédelmet nyújt más magas kockázatú típusok ellen is.

Forrás: AFP/Getty Images/Joe Raedle

Akár 45 évesen is van értelme oltatni

A szakemberek szerint az oltást nem érdemes halogatni, hatékonysága addig a legmagasabb, amíg a gyermek szexuálisan érintetlen. „Persze érdemes később is oltatni magukat a hölgyeknek, a klinikai vizsgálatok szerint még akár 45 évesen is. A HPV-fertőzés ugyanis nem olyan, mint például egy kanyaró, amelynél ha valaki átesik a betegségen, természetesen védetté válik a kanyaróvírussal szemben. Ha valaki átesett egy HPV16-fertőzésen, de meggyógyult, azaz a vírus spontán kiürült a szervezetéből, később a fertőzést újra elkaphatja” – mondja Bánhidy.

„A hazai HPV-fertőzöttségről országos felmérés nem készült még, egyes regionális felmérések szerint azonban a nők 15–30 százaléka fertőzött a vírus valamely típusával” – mondja Szánthó András. Ezek általában csak átmeneti, néhány hónapos, csendes fertőzések, az illető sokszor tudomást sem szerez róluk.

Gond akkor van, amikor az immunrendszer néhány hónap alatt nem tud megküzdeni a vírussal, a fertőzés elhúzódik, és a vírus-DNS beépül az adott hámsejt DNS-ébe (például a méhnyak hámsejtjeibe), és a sejtet a rosszindulatú elfajulás felé viszi. „A felfedezéskor a betegek átlagéletkora 42 év körül van. A rosszindulatú daganat jellemzően öt-hét évvel a HPV-fertőzést követően mutatkozik” – teszi hozzá Szánthó.

Emiatt a szakemberek szerint felnőttként sem felesleges kérni az oltást, különösen, ha valakinek nincs stabil szexuális partnere. Noha az interneten több helyen is azt lehet olvasni, és nőgyógyásztól is hallottuk már, hogy a húszas évek közepe után már nem érdemes a nőknek oltatniuk magukat, a lapunk által megkérdezett szakemberek ezt cáfolták.

Aktus nélkül is terjed

A magas kockázatú HPV-típusok szex útján terjednek, és az oltás beadásával kapcsolatban a nőgyógyászok azért emelik ki a szexuális érintetlenséget, mert a fertőzés aktus nélkül, az intim részek összedörzsölésével is terjedhet. Azaz a HPV-fertőzés ellen az óvszer sem nyújt védelmet.

Az oltás fiúknak, férfiaknak szintén ajánlott, az ő esetükben ugyanis a gyakori partnerváltás a szájnyálkahártya HPV-fertőzésének kockázatát növeli. A statisztikák szerint például az USA-ban ma már a férfiak körében a szájüregi daganatok első számú oka az orális szex során szerzett HPV-fertőzés, és nem a nikotin.

A 12–13 éves lányok az oltáshoz jövő évtől ingyen juthatnak hozzá. Egyébként az oltóanyag 90 ezer forint körüli áron érhető el, ez három oltásból álló sorozatot jelent. Kétféle oltóanyag van a piacon: az egyik négy, a másik két HPV-típus ellen nyújt védelmet. Ami közös bennük, az a két magas kockázatú típus (HPV16 és 18) elleni védelem, de a négykomponensű oltás e mellett még két alacsony rizikójú típus ellen is véd. Az, hogy az állam melyik oltást biztosítja majd ingyen, egyelőre nem tudni: az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint "az oltás versenytenderéhez kapcsolódó szempontrendszer kidolgozása még szakmai egyeztetés alatt van".

Ha valakinél a méhnyakrákszűrés nem talált elváltozást, de érdekli, hogy nem fertőzött-e HPV-vel, a fizetős vizsgálatot a HPV-centrumokban végeztetheti el.

Az éves méhnyakrák szűrés a beoltottaknak is ajánlott

Mivel a HPV-oltás csak néhány vírustörzs ellen nyújt védelmet, valamint a méhnyakrák nem csak HPV-fertőzés következtében alakulhat ki (hanem dohányzás, fogamzásgátlók, hormonális késztímények legyengült immunrendszer miatt is), a beoltottak esetében is elengedhetetlen a rendszeres méhnyakrákszűrés.

Ilyenkor a nőgyógyász egy 16-szoros nagyító segítségével nézi meg a méhnyakat, ezt hívják kolposzkópiának. Ha súlyos elváltozást fedez fel, a kolposzkóp segítségével mintát vesz, és szövettani vizsgálatot végez. A hüvelyből vett váladékból szintén viszgálják, hogy vannak-e benne kóros sejtek.
A méhnyakrák időbeli felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat. Az OEP háromévenként finanszírozza a szűrést, a nőgyógyászok azonban évenkénti szűrést ajánlanak.