Büntethető-e alkoholfogyasztásért a kismama?

Bottle of red wine with Unsuitable for pregnant women sign, alcohol degree and bar-code

Precedensértékű kártérítési per zajlik Angliában egy 25 éves nő ellen, akinek várandósság alatti életmódja miatt gyermeke maradandó sérülésekkel született. A magzati alkohol szindróma itthon 100-200 gyermeket érint évente.

A nő 13 évesen kezdett alkoholt fogyasztani, és 17 évesen már az ital rabja volt: naponta fogyasztott jelentős mennyiséget. Emellett rendszeresen szívott kannabiszt, és időnként egyéb drogokkal is élt. Amikor 19 évesen várandós lett, a drogokat elhagyta, azonban továbbra is napi rendszerességgel fogyasztott nagy mennyiségű alkoholt. A vele kapcsolatot tartó szociális munkás többször figyelmeztette az alkohol magzatra gyakorolt káros hatásaira, és egy terápiára is elküldték, hogy megszabaduljon függőségétől.

A leszokási próbálkozások azonban sikertelennek bizonyultak, és a gyermeken születésekor egyértelműen felfedezhetőek voltak a méhen belüli növekedési problémák jelei. Kis súllyal született, a normálistól elmaradt a fejkörfogata, arca pedig "manóarc" volt, amely a magzati alkohol szindrómában szenvedő csecsemőkre jellemző.

29 hetes magzat képe 4D-s ultrahangos készülékkel. A négydimenziós ultrahang segítségével olyan minőségű kép és videofelvétel készíthető a magzatról, amelynek alapján már a méhen belül felismerhetőek a vonásai. A kép illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

Bűncselekmény a magzat ellen?

A most hatéves gyermek születése után nevelőszülőkhöz került. Három évvel ezelőtt a gyermek felügyeleti jogát birtokló gyermekvédelmi intézmény precedensértékű kártérítési pert indított az anya ellen, arra hivatkozva, hogy várandóssága alatti felelőtlen viselkedésével maradandóan károsította a gyermeket.

Az orvosi szakvélemények egyértelműen kimondták, hogy a gyermek méhen belüli fejlődési elmaradottsága kapcsolatban állt az anya túlzott mennyiségű alkoholfogyasztásával. 2011-ben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyermek bűncselekmény áldozata, az anya ugyanis tudatában volt (többször figyelmeztették), hogy a túlzott mennyiségű alkohol károsíthatja a magzatot. 2013-ban viszont másodfokon a bíró úgy ítélte meg, hogy nem történt bűncselekmény, így a gyermek nem is jogosult kártérítésre. A döntésnél részben arra hivatkozott, hogy a magzatnak nincsenek személyiségi jogai. Az ügyben a legutóbbi fejlemény az, hogy a gyermek felügyeletét ellátó szervezet most az angol Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

Megilletné-e a magzatot a jogképesség?

Az ügy számos jogi és etikai kérdést vet fel. Először is tisztázásra szorul a magzat jogképessége. Az angol törvények szerint a gyermek a születése pillanatáig nem jogképes, így nem lehet bűncselekmény a magzat életét, illetve egészségét veszélyeztető cselekedet. Ugyanakkor az USA-ban már több államban büntetik a magzat bizonyos szerekkel való károsítását, a törvény azonban csak a kábítószerre tér ki. A legális drogok, mint az alkohol vagy a nikotin várandósság alatti használata még sehol a világon nincsen jogilag szabályozva – annak ellenére, hogy a magzatra gyakorolt ártalmasságukat tudományos eredmények sora igazolja.

Kérdés továbbá, hogy hova vezetne, ha a magzatot személyiségi jogokkal ruháznák fel. Hogyan férne össze egy ilyen döntés az abortusztörvényekkel? Alapkérdés az is, hogy egyáltalán a büntetőjognak kell-e az ilyen esetekkel foglalkoznia? Az alkoholizmus ugyanis mégiscsak betegség, a leszoktatásban a börtönnél eredményesebbek a rehabilitációs intézmények.

„Az alkohol megítélését az is nehezíti, hogy széles körben elfogadott, kultúrája van. Ráadásul az orvostársadalmon belül sincs egységes álláspont arról, hogy mennyi a várandósság alatt biztonsággal elfogyasztható alkoholmennyiség. Én azt szoktam javasolni a kismamáknak, hogy heti gyakorisággal semmiképpen ne fogyasszanak alkoholt, de még havonta se. Nagy ritkán egy kevés, közepes erősségű vörösbor belefér, de a legjobb, ha a kismama a várandóssága alatt teljesen absztinens” – mondja dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülöttosztályának főorvosa.

Francia vörösboros címke, áthúzott kismama ábrával Forrás: AFP/Photononstop/Christophe Lehenaff

„A magzati alkohol szindróma itthon évente körülbelül 100-200 gyermeket érint, de a tünetek spektruma széles, és a tágabb becslések szerint az ezret is eléri azon újszülöttek száma, akikre a tünetek jó része ráillik” – mondja a koraszülött-specialista. Nagy-Britanniában tavaly 313 csecsemő született magzati alkohol szindrómával.

A szindróma három fő tünete az idegrendszeri elmaradás, az általános fejlődési elmaradás, valamint a jellegzetes arc (rövid szemrések, lelapult arcközép, keskeny felső ajak, ajakhasadék, szájpadhasadék). Az idegrendszeri elmaradás idővel számos területen megnyilvánulhat: látási, hallási problémákban, motoros koordinációs zavarban, beszédfejlődési késésben, értelmi fogyatékosságban, hiperaktivitásban, figyelemhiányban, később tanulási zavarban.

Nehéz megjósolni a hosszú távú hatásokat

A várandósság alatti alkoholfogyasztás szabályozása azért is nehéz kérdés, mert az elfogyasztott alkohol hatása nagyban függ az anya korától, súlyától is, illetve attól is, hogy milyen hatékonyan bontja a szervezete az alkoholt.

Ugyancsak nehezíti a szabályozást, hogy az alkoholnak a magzatra gyakorolt hatását is nehéz megjósolni: nincsenek számszerű adatok arról, hogy milyen mennyiségű alkohol milyen fokú elmaradást okoz a gyermeknél hosszú távon. „Ami biztos, hogy nyomot hagy benne, csakúgy mint az, hogy kapott-e magzatvédő vitaminokat, hogyan táplálták magzatként, csecsemőként, vagy hogy vitték-e háromévesen fejlesztő tornára. Lehet, hogy az elmaradás abban fog megnyilvánulni, hogy az iskolában jó képességű, 4-es tanuló lesz – igaz, válhatott volna belőle Nobel-díjas is. Vagy hogy az iskolai futóversenyen harmadik helyen végez, de lehetett volna olimpiai bajnok is” – mondja dr. Kocsis István.

Itthon sem jogképes a magzat

„Bár a magyar alkotmány kitér a magzat védelmére, a magzat nálunk is csak feltételesen jogképes: például az öröklési sorban figyelembe kell venni, de csak abban az esetben, ha utóbb élve jön a világra” – mondja dr. Sára Levente, aki szülész és jogász is egyben. „Tudomásom szerint Magyarországon hasonló kártérítési per még nem zajlott.”

Itthon egyébként, ha a kórház szükségesnek látja, mielőtt egy csecsemőt hazaad, kérhet az illetékes védőnőtől környezeti tanulmányt, amelyben javasolhatja a gyermek családvédelmi felügyelet alá vonását. „Egy magzati alkohol szindrómával született gyermek jövőjét tekintve természetesen az lenne ideális, ha az anya nem inna, minél előbb rehabilitációra kerülne, a gyermek pedig részesülne neurológiai utánkövetésben, valamint a védőnő is követné a gyermek fejlődését. Tudom, ez vidéken sok helyen vágyálom. Csakúgy, mint hogy az alkoholnak ne legyen ilyen széles körű elfogadottsága Magyarországon” – mondja dr. Kocsis István.