Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Louisianai Egyetem szakemberei az Amerikai Kémiai Társaság most zajló ülésén ismertették, hogy mi áll a magas kakaótartalmú étcsokoládé szívvédő hatásának hátterében: eredményeik szerint az emésztőrendszer bizonyos baktériumai először „felfalják” a csokoládé összetevőit, majd olyan gyulladásgátló vegyületekké alakítják (erjesztik) azokat, amelyek jótékonyan hatnak a szívre.
A bélrendszerben élő baktériumok lehetnek „jó” baktériumok, és lehetnek „rosszak”. A „jó” baktériumoknak, mint például a bifidobaktériumoknak a csokoládé igazi lakoma, így azonnal elkezdik feldolgozni azt, eközben pedig gyulladásgátló hatású vegyületeket termelnek. Ezek a vegyületek ezután felszívódnak a szervezetben, így akadályozzák a szív- és érrendszer szöveteinek gyulladásos folyamatait, ami hosszú távon a stroke kockázatát is csökkenti – mondta el a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy kutatásuk az első olyan vizsgálat, amely az étcsokoládénak az emésztőrendszerben élő különféle baktériumokra gyakorolt hatását elemzi.
A kutatók vizsgálatuk során átalakított kémcsövekből álló „tápcsatornán” modellezték az emberi emésztőrendszert. Az így létrehozott mesterséges bélcsatorna-utánzaton háromféle kakaóport küldtek keresztül, majd a nem emészthető anyagokat anaerob erjesztésnek vetették alá. A magas kakaótartalmú csokoládé szerves részét képező kakaópor olyan antioxidáns hatású polifenolokat (pl. katekint vagy epikatekint) és kis mennyiségben étkezési rostokat tartalmaz, amelyek nehezen emészthetőek és rosszul szívódnak fel, azonban a bélcsatornába jutva a jótékony mikrobák azonnal kezelésbe veszik ezeket: a rostokat fermentálják, a nagy polifenol-polimereket pedig könnyebben felszívódó, gyulladáscsökkentő hatást kifejtő kisebb molekulákra bontják.
A kutatás vezetője elmondta, hogy a kakaóban lévő rostokat prebiotikumokkal kombinálva különösen jó hatás érhető el, mert utóbbiak segítenek a polifenolok gyulladásgátló vegyületekké történő átalakításában.
A prebiotikumok olyan szénhidrátféleségek, amelyek különböző élelmiszerekben (pl. teljes kiőrlésű lisztben, babban, borsóban, fokhagymában stb.) fordulnak elő, és bár az emberi szervezet nem képes megemészteni őket, de a „jó” bélbaktériumok számára kiváló tápanyagot jelentenek. A felsoroltakon kívül kiváló prebiotikum-források a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a banán, az articsóka, a spárga, az olajos magvak és a zabpehely is.
A prebiotikumok emésztésekor a jótékony hatású bélbaktériumok szaporodásnak indulnak, és ellensúlyozzák a gyomor- és bélproblémákat okozó nemkívánatos baktériumok tevékenységét. Ha pedig a magas kakaótartalmú csokoládét szilárd gyümölcsök (például banán) fogyasztásával egészítjük ki, minden eddiginél pozitívabb hatás érhető el, ami új irányvonalat jelölhet ki a csokoládéipar számára – hangzott el az előadásban. Egy korábbi kutatás egyébként előnyösnek találta a csoki almával való együtt fogyasztását is, a pozitív kölcsönhatások miatt ugyanis erőteljesebb a vérrögképződést gátló hatásuk.
A prebiotikum nem ugyanaz, mint a probiotikum
Míg a probiotikumokkal jó baktériumokat vihetünk a szervezetünkbe, a prebiotikumok olyan természetes élelmiszer-összetevők, amelyek a vastagbélbe jutva elősegítik a már a bélben lévő hasznos baktériumok szaporodását. Probiotikumokat elsősorban az erjesztett ételek tartalmaznak, például a joghurt vagy a savanyú káposzta.
A csokoládé egyébként a kutatóorvosok és kémikusok egyik kedvelt vizsgálati területe. Az elmúlt években többek között kiderült, hogy flavonoid tartalmát tekintve a nagy kakótartalmú csokoládék egészségesebbek egyes gyümölcsöknél, valamint hogy a stroke és infarktus megelőzésében, a férfiak és a nők esetében is segít az étcsoki. Sőt, egy kutatás a csokoládét a köhögés csillapításában is előnyösnek találta.
