Egyre fontosabbnak tartják az egészséghez a cinket

Egyre több kutatási eredmény születik a cink élettani szerepéről, illetve a hiányával járó kórképekről. Kinek, mikor ajánlott a plusz cink bevitele, illetve hogyan tudjuk természetesen fedezni a szükségletünket?

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a legideálisabb a táplálkozással elfogyasztani a szervezet számára szükséges anyagokat, és általában nincs szükség tabletták formájában is növelni a vitaminbevitelünket. Akad azonban néhány kivétel, a Smithsonian Intézet magazinjának összeállítása szerint van öt dolog, amit tényleg érdemes fogyasztani: fokhagymát, D-vitamint, probiotikumokat, niacint (B3-vitamint) és cinket. Erről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat, most a cinkre koncentrálunk.

Megfázás megelőzésére és lerövidítésére

A C-vitamin nem előzi meg a megfázást, ám a kutatások szerint a cink igen. A sejtanyagcserére ható ásványi anyag a vizsgálatok szerint gátolja a megfázást okozó leggyakoribb vírusok, a rhinovírusok szaporodását. Egy 2013-as vizsgálat szerint a cinkkészítmények lerövidítik a megfázás hosszát, valamint enyhítik a tüneteket.

A cink közel száz enzim működését serkenti. Gyerekkorban elősegíti az egészséges növekedést, segíti a sebek gyógyulását, és elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez is. Hiányában kevésbé vagyunk ellenállóak a fertőzésekkel szemben, ezért különösen fontos a megfelelő cinkbevitel időseknek és betegeknek.

Bár a testünkben csak kis mennyiségű cink található – körülbelül 2-3 gramm –, meglepően sok élettani folyamatban szerepel, például szükség van rá a DNS-szintézisnél is. Főleg a vázizmokban, csontokban van cink, de megtalálható a vesében, a hasnyálmirigyben, a retinában, a fogakban, a hajban, a májban, a vérsejtekben, a prosztatában vagy a herékben is.

Mik a cinkhiány jelei?

A WHO adatai szerint évente 800 ezer gyerek hal meg a világon cinkhiánnyal kapcsolatba hozható betegségekben, a nyugati világban azonban a cinkhiány ma már ritka jelenség. Egyoldalú táplálkozás (vegetáriánusoknál nagyobb a kockázata) és felszívódási zavarok miatt (például tartós hasmenés, túlzott alkoholfogyasztás, vagy épp Crohn-betegség következtében) azonban nálunk is kialakulhat.

A cinkhiányt nehéz felfedezni, mert a tünetei elég általánosak. A leggyakoribb tünetek az étvágytalanság, vérszegénység, lassú sebgyógyulás, az ízérzékelés és a szaglás romlása, hasmenés, illetve hajhullás. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek, az idősek és a betegek. Amerikai becslések szerint az USA-ban az idősek 40 százalékának, világszerte pedig körülbelül kétmilliárd embernek az étrendje cinkhiányos.

Miben található cink?

Cinkből a hazai ajánlás legalább 10 milligramm/nap (például az amerikai napi ajánlás 8 mg nőknek, és 11 mg férfiaknak). Ez kiegyensúlyozott táplálkozással könnyen fedezhető.

Jó cinkforrás a bárány- és a marhahús, a borjúmáj, a rák, a homár, a növények közül pedig a búzacsíra, a hüvelyesek, az olajos magvak (mandula, kesudió, mogyoró), valamint a magas kakaótartalmú étcsokoládé is tartalmaz cinket. Tudni kell azonban, hogy a cink sokkal nagyobb mennyiségben van jelen húsokban, mint növényi eredetű termékekben, ráadásul a felszívódása, hasznosulása is jobb az állati eredetű táplálékok esetében. (A hüvelyesekben és egyéb növényekben található fitátok ugyanis megkötik a cinket, megakadályozva ezzel a felszívódását.)

A legtöbb cink a kagylókban található: 100 gramm kagylóban közel 80 mg cink van Fotó: Mudra László - Origo

Miben segíthet a plusz cink?

A cink szerepével kapcsolatban az elmúlt években megsokszorozódtak a kutatások. Vannak eredmények, amelyeket már több vizsgálat is megerősített, vannak azonban olyanok is, amelyek bár biztatóak, még nincs elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy ajánlás szülessen belőlük.

Amit biztosan tudunk: a cinknek szerepe van a kulcsfontosságú immunsejtek, az úgynevezett T-limfociták mozgósításában, így az immunrendszer működését, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket, illetve egy fertőzés legyőzésének hosszát a cinkbevitel befolyásolja. Igazolt, hogy a cinkhiányos emberek sokkal esendőbbek a kórokozókkal szemben, valamint hogy a cinkkészítmények a megfázás hosszát akár 40 százalékkal is lerövidíthetik.

A WHO adatai szerint a harmadik világ országaiban évente 1,6 millió öt év alatti gyermek hal meg járványos hasmenés következtében, a cinktablettákkal azonban a halálos hasmenés kockázata jelentősen csökkenthető.

Igazolt továbbá, hogy a cink befolyásolja a tanulást és az emlékek képződését: meghatározó szerepe van ugyanis az idegsejtek egymás közötti kommunikációjában.

Ugyancsak bizonyított, hogy a cink védi a bőrt és nyálkahártyákat. A cinkkészítményeket hatékonynak találták fekélyes sebek gyógyításában, a gyulladások csökkentésben és a baktériumok szaporodásának lassításában.

Igazolt az is, hogy a cink lassítja az öregkori szembetegségek, különösen az időskori makuladegeneráció (AMD) lefolyását. Egyes vizsgálatok előrehaladott AMD esetén azt találták, hogy a cink és az antioxidáns hatású vitaminok (C-, E-vitamin és a béta-karotin) kombinációja képes lassítani a betegség lefolyását.

Egyelőre kevés kutatási eredmény támasztja alá, de a cinket (a cink-szulfátos készítményeket) előnyösnek találták az akne kezelésében, a tüdőgyulladás megelőzésében és kezelésében, valamint segíthet csontritkulás esetén is. A kutatások szerint ugyanis kapcsolat van az alacsony cinkbevitel és a csökkent csonttömeg között. Ezért a csontvesztés üteme lassítható, ha a csontritkulásban szenvedő beteg a kalcium és a mangán mellett cinket is szed.

Egyre több kutatási eredmény veti fel azt is, hogy a cinknek szerepe lehet a figyelemhiányos hiperaktivitás kialakulásában, illetve kezelésében is. A Közel-Keleten végzett kísérletek szerint – ahol egyébként a gyerekek jóval nagyobb arányban szenvednek cinkhiányban, mint Nyugaton – a figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyerekeknek alacsonyabb a cinkszintjük, mint a rendellenességben nem érintetteké. A kísérletekben a hagyományos gyógyszeres kezelést cinkkel egészítették ki, és azt tapasztalták, hogy a gyerekek tünetei javultak. Nyugati vizsgálatok azonban ezeket az eredményeket nem erősítették meg.

Ugyancsak nincs elegendő eredmény arról, hogy a cink valóban segít-e többek között Crohn-betegség, asztma, visszatérő fülfertőzés, cukorbetegség esetén, illetve hogy lassítható-e vele az Alzheimer-kór, segít-e a daganatok megelőzésében, vagy hogy érdemes-e kissúllyal született csecsemőket cinkkel kezelni. Néhány kis mintaszámú vizsgálat biztató eredményeket mutatott, ezekből azonban komolyabb következtetéseket nem ajánlott levonni.

Nem szabad túlzásba esni

Ha valaki cinkhiányosan táplálkozik vagy cinkhiánnyal (is) összefüggő betegsége van, a cinkszintjét táplálékkiegészítőkkel növelheti. Bőrbetegségekre itthon is kaphatók már cinktartalmú kenőcsök, hintőporok, megfázásra pedig a C-vitaminnal kombinált cukorkák, pezsgőtabletták ajánlottak, de tiszta cinkkapszulák is elérhetők a gyógyszertárakban, bioboltokban.

Túlzásba azonban nem ajánlott esni: az OÉTI szerint napi 40 mg-nál több cinket nem biztonságos fogyasztani. A túlzott cinkbevitelnek lehetnek mellékhatásai: gyomor- és bélrendszeri panaszok, fémes szájíz, illetve fejfájás. Krónikus betegek cinkkészítmények szedése előtt beszéljenek háziorvosukkal, mert a cink ronthatja egyes gyógyszerek felszívódását (például az antibiotikumokét is).