„A magyarok több mint 90 százaléka élete során legalább egyszer megtapasztalja a derékfájást. A lakosság 40-45 százaléka ráadásul nem csak egyszer: ők azok, akik visszatérő, krónikus alsó gerinctáji fájdalmaktól szenvednek. A jelenség világszerte jellemző, a probléma ugyanis ott kezdődött, hogy az ember két lábra állt, és ebben a kiegyenesedésben a legnagyobb teher, az egész törzs terhe a deréktáji izmokra és az ágyéki csigolyákra került” – mondja dr. Szekeres László reumatológus, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) elnöke.
Önmagában már az, hogy miképpen járunk, a talpunk mely részét terheljük leginkább járás közben meghatározza, hogy gerincünk mely része a legérzékenyebb. Vizsgáljuk meg egy régóta használt cipőnket, és ha azt találjuk, hogy a sarka a többi részhez képest erősebben kopott, akkor azok közé tartozunk, akiknek a járásuk miatt az átlagnál gyakrabban fáj a dereka.
Ha ráadásul még túlsúlyosak is vagyunk, és a felesleges kilókat főleg a hastájékon cipeljük, szintén nagyobb esélyünk van a derékfájásra. De a terhesség is gyakran jár derékfájással, hiszen a deréktáji szakaszra, ágyéki csigolyákra ilyenkor még több súly nehezedik.
Többet kínlódnak a derekukkal a dohányzók is, mivel a dohányzás csökkenti a porckorongok vérellátását, valamint szűkíti, károsítja az ereket és a rugalmasságukat, amely szintén következményesen hozzájárulhat a hátizmok feszességéhez. De a krónikus stressz is okozhat visszatérő derékfájást: szervi elváltozás jellemzően ilyenkor sincs, a tüneteket a stressz hatására görcsbe ránduló izmok okozzák.
„Akinek nem erősek a mell-, a hát-, a far-, illetve a hasi izmai, ne csodálkozzon, hogy gyakrabban fáj a dereka. Ezek az izmok tartják, támasztják ugyanis a gerincet” – mondja dr. Szekeres László. De akkor is fáj a derék, ha a tartó funkciót ellátó törz-izomzat egyoldalú terhelés miatt kerül feszült helyzetbe.
Ráadásul nem csak az izmok, a csontok erőssége is befolyásolja a derékfájdalmakat: a főleg nőket érintő csontritkulás gyakran jár együtt gerincfájdalmakkal, bár leggyakrabban a csigolyák összeroppanása okozza a hátfájást.
A legtöbb nyaki és a vállfájdalom hátterében az ülő munka közbeni rossz tartás áll. Ha nem a szem magasságában van a számítógép képernyője, a nyaki szalagok, izmok szükségszerűen megnyúlnak, ha még ráadásul hosszú időn keresztül nem is mozdítjuk a nyakunkat, garantáltan beáll a nyak beállása. A nyaki fájdalmak különösen érintik a laptophasználókat, ahol a képernyő és a klaviatúra túl közel van egymáshoz, így szükségszerűen hajlott testtartást vesznek fel munka közben.
De ugyancsak a nyakat terheli, amikor otthon a földön vagy az ágyon heverünk, ölünkben a számítógéppel, és komoly nyaki fájdalmakat lehet aközben is szerezni, amikor azért, hogy a kezeinket szabaddá tegyük – mert épp gépelünk vagy főzünk –, a mobiltelefont a vállunk és a fülünk közé szorítjuk, és esetleg hosszú perceken keresztül tartjuk így. Ugyanez a helyzet, ha fejünket lógatva hosszan sms-ezzünk, vagy ha nem öltözünk fel megfelelően, nincs sál, kendő a nyakunkban, és a hidegben a vállunkat önkéntelenül felhúzzuk, hogy védjük a nyakunkat.
Gyakrabban fáj a nyakuk azoknak is, akik főleg hason alszanak. A gerinc teljes szakasza számára a legpihentetőbb alvás, ha az oldalunkon alszunk, és két térdünk közé, vagy oldalt a fejünk alá – úgy, hogy a gerinc egyenes tartását biztosítsuk – párnát teszünk, de a deréktáji fájdalmakat az is enyhíti, ha háton fekve a térdünk alá helyezünk párnát. Természetesen a nehéz súlyok cipelése, a rossz emelési technika, a vállnak csak az egyik oldalán hordott táskák, hátizsákok, vagy ha a biciklin a kormány túl alacsonyan van, szintén jelentősen növelik annak az esélyét, hogy fájni kezd a hát, a nyak és a derék.
Bár amikor fáj valamink, önkéntelenül is inkább eldőlünk és kerüljük a mozgást, a derék-, hát- és nyaki fájások esetén jobban járunk, ha pihenés és a fájdalomcsillapítók helyett inkább finoman mozgunk. Akut fájdalmak esetén persze segítenek a fájdalomcsillapítók, izomlazítók, és ha gyulladás áll fenn, érdemes nemszteroid gyulladáscsökkentőt is beszerezni. A krémek, gyógyszerek mellett izomlazító hatású a meleg zuhany vagy a meleg borogatás is, illetve hosszabb-rövidebb ideig a masszázs és a fizikoterápia is csökkenti az izmok feszességét. Aki krónikus stresszben él, és gyakran fáj a háta-válla, annak érdemes elsajátítania valamilyen stresszoldó, relaxáló technikát is.
Természetesen támogathatjuk étrenddel is csontokat (a kalcium-, a foszfor- és a D-vitamin-bevitelre kell különösen figyelni), de a leghatékonyabban edzett és rugalmas izmokkal, vagyis rendszeres napi mozgással (sok nyújtással, úszással, sétával) lehet megelőzni a derék- és nyakfájdalmakat, vagy azok kiújulását.
Ha a háti, derék vagy nyaki panaszok egy-két hét után sem enyhülnek, érdemes beutalót kérni a reumatológiára, ortopédiára, ahol az orvos megfelelő vizsgálatokkal megállapítja, hogy a panaszok mögött esetleg áll-e szervi elváltozás. Előfordulhat, hogy a deréktáji panaszok mögött nem mozgásszervi rendellenesség (például elmozdult csigolya, porckorong károsodás, gerincsérv vagy egyéb probléma) rejlik, hanem valamelyik kismedencei szerv gyulladása sugároz ki a gerinc alsó részére. Férfiak esetében ez főleg prosztatapanaszokat jelent, nők esetében pedig nőgyógyászati elváltozásokat, de a premenstruációs szindróma, vagy mindkét nemnél egy egyszerű hólyaghurut is járhat átmenetileg erős fájdalmakkal a deréktájékon.