Tényleg itt van a kullancsözön?

Ideje a kullancsok állandó jelenlétét elfogadni, nincs rá remény, hogy ki lehet őket irtani. Mint ahogy a szúnyogok sem érnek senkit váratlanul egy vízparton, célszerű  kirándulás, séta, vagy kerti munka során előre készülni rá, hogy találkozunk kullanccsal.

Kiemelten foglalkozik idén a média a kullancshelyzettel, a szalagcímek ráadásul "brutális nyarat" jósolnak: „Minden eddiginél nagyobb kullancs- és szúnyoginvázió várható”, „Készüljünk: kullancsözön várható!”, „Hamarosan vérszívók inváziója jön Pécsre”, vagy „Hihetetlen: 10 kullancsból 8 fertőzött.” Utánajártunk, hogy valóban más-e az idei szezon, mint a korábbiak.

Enyhe volt a tél, de ez csak egy tényező a kullancsok túléléséhez

„Tény, hogy szokatlan volt a tél, a tudományos igényű mérések kezdete óta a harmadik legenyhébb. Ez minden ízeltlábú fajnak kedvezett, megkönnyítette az áttelelést számukra. Az enyhe tél miatt a kullancsok is egy hónappal korábban, már február közepén aktivizálódtak” – mondja dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és állattani tanszékének egyetemi adjunktusa.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy idén több lesz a kullancs. „Az enyhe idő, a sok csapadék és a magas páratartalom ugyanis csak egy a kullancsok túlélését meghatározó tényezők közül. Ugyanennyire lényeges annak a 300-nál is több gerinces állatfajnak a helyi egyedszám változása, amelyek a kullancsok számára potenciális gazdaállatok. Ilyenek többek között a gyíkok, madarak, és számos emlős” – mondja a biológus szakember.

„Tudományosan az sem megalapozott kijelentés, hogy idén minden eddiginél több kullancs várható. Ahhoz, hogy ezt mondhassuk, legalább 10 évre visszamenő adatsorokkal kellene rendelkeznünk ugyanazokról a területekről. Ilyen vizsgálatot viszont itthon eddig még senki nem végzett. Ráadásul a kullancs esetében egy adott területen átlagsűrűségről beszélni azért is nehéz, mert a kullancsok foltokban fordulnak elő: elképzelhető, hogy egy adott erdőfolton négyzetméterenként akár 100 kullancsot is találunk, néhány száz méterrel távolabb azonban egyet sem.”

Forrás: AFP/RIA Novosti

Ideje végre adottságként elfogadni őket

„Érdemes lenne elfogadni, hogy a kullancsok jelen vannak, és inkább tisztában lenni a veszélyeikkel. Nem sok esély van rá, hogy ki lehet őket irtani. A vegyszeres irtás gazdasági és környezetvédelmi szempontok alapján sem megalapozott” – teszi hozzá dr. Földvári Gábor.

Csakúgy, mint ahogy a szúnyogok sem érnek senkit váratlanul a vízparton, célszerű egy kiránduláskor előre készülni rá, hogy jó eséllyel találkozunk kullanccsal.

Túrázáskor pillantsunk rá többször a ruhánkra, különösen a cipőre, zoknira, nadrágszárra, mert a kullancsok jellemzően az aljnövényzetben, bokrokon élnek. Előny a világos színű ruházat, mert ezen sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű parazitát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön akár 20-30 percig is keresi a megfelelő beszúrási helyet, ezért ha gyakran ránézünk ruhánkra, jó eséllyel még a vérszívás előtt felfedezhetjük őket.

Ajánlott továbbá, hogy egy kirándulás után otthon meztelenre vetkőzve is átnézzük a teljes bőrfelületet. Ha ezt aznap megtesszük, és eltávolítjuk a kullancsot, akkor jó eséllyel meg is előztük a betegség kialakulását, a fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók ugyanis nem azonnal kerülnek az emberbe.

Ha kullancsot találtunk magunkban, a legegyszerűbb vékony hegyű csipesszel, vagy a patikákban található kullancskanállal eltávolítani úgy, hogy a bőrhöz legközelebb eső részét fogjuk meg. Soha ne a testét szorítsuk össze!

Bár a kutyák számára léteznek kullancs elleni készítmények (spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol), fontos tudni, hogy ezek nem irtják, csak gyérítik a vérszívókat, azaz a házi kedvenceket szintén át kell vizsgálni a séta, kirándulás után.

A parkokban és kertekben is ott vannak

Ideje azzal a gondolattal is megbarátkozni, hogy kullancsok nemcsak az erdőkben fordulnak elő, hanem egy városi parki séta vagy a kis kertekben való tevékenység során is találkozhatunk velük. Mindenütt, ahol előfordulnak házi állatok, gyíkok, rágcsálók, sünök, vagy madarak, kullancsok is megtelepednek.

Aki nem akarja, hogy kertjében sok legyen a kullancs, tegye számukra kevésbé vonzóvá. A fű rendszeres nyírásával, az aljnövényzet és a bokrok metszésével, az avar gyakori összegyűjtésével egyrészt kevésbé lesz nedves a mikroklíma, ami a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára előnytelen, másrészt a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát is rontja.

Nem biztos, hogy a fertőzött kullancs fertőz

„Felmérések szerint mára a kullancsok több mint 50 százaléka hordoz különféle kórokozókat. A fertőző kullancsok közel 95%-a a Lyme-borreliosis baktériumait hordozza és fertőzi vele csípett áldozatát” – hangzott el a Kullancsszövetség múlt heti sajtótájékoztatóján.

Ezt azonban kutatási adatok szintén nem támasztják alá. "Van úgy, hogy egy erdőben egymástól néhány száz méterre gyűjtött kullancsokból az egyik helyen az egyedek 1, a másik csoportban viszont a 10 százaléka fertőzött a Lyme-kórt okozó baktériummal (Borrelia burgdorferi). A szakirodalom a Lyme-kór baktériumát hordozó kullancsok arányát Európában 2-30 százalékra teszi, extrém fertőzött helyeken ez a szám elérheti a 40-50 százalékot” – mondja dr. Földvári.

Fontos azonban tudni, hogy attól, hogy egy kullancs fertőzött, nem jelenti, hogy bennünket is megfertőz. Egyrészt a kullancsok fertőzöttségének mértéke is változó, másrészt az immunrendszerünk állapotától, és a vérszívás hosszától is függ, hogy kialakul-e a betegség.

Milyen tüneteket figyeljünk?

A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, amely ellen humán védőoltás egyelőre nincs. Legjellegzetesebb tünete a vándorló bőrpír, amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. Kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. 

Helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat, valamint idegrendszeri tünetek is. Antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Ritkábban fordul elő a kullancsok okozta vírusos agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás (kullancs encephalitis). A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes, kisebb részében viszont 7-14 napos lappangási időt követően influenzaszerű tünetek jelentkeznek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.). Jellemzően néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, és teljes a gyógyulás. 

Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel, mert halállal is végződhet. A kullancs encephalitis védőoltással megelőzhető.