A kutatókat meglepte a felfedezés: a korábban becsült 80-90 százalékhoz képest csak körülbelül fele a genetikai tényezők súlya az autizmus kialakulásában – olvasható az amerikai orvosok társasága folyóiratában, a Journal of the American Medical Association című lapban ismertetett kutatásban.
Az eredmény több mint kétmillió svéd állampolgár egészségügyi adatainak elemzéséből származik, valamennyien 1982 és 2006 között születtek. Közülük 14 516-nál diagnosztizáltak autizmus spektrumzavart. Az autizmus genetikai tényezőinek kutatásában ez az eddigi legnagyobb léptékű tanulmány.
Az autizmus spektrumzavar a világon körülbelül minden századik embert érinti. A friss amerikai statisztikák szerint a számuk az Egyesült Államokban magasabb, ma már 50 gyerekből egynél autizmus spektrumzavart diagnosztizálnak. Az is igaz azonban, hogy közülük sokan az enyhébb esetek közé tartoznak, akiket a korábbi módszerekkel még nem szűrtek volna ki – azaz az autizmussal élők számának trendszerű növekedése az elmúlt két évtizedben részben a diagnosztika fejlődésével magyarázható.
A rendellenesség az agyi működés egész életen át tartó zavara, amely a társas viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás zavarában jelentkezik. Eredetének pontos okai ismeretlenek.
Korábbi kutatások már igazolták, hogy az autizmus kialakulásában a gének is szerepet játszanak, így ha a családban van autizmussal élő személy, a születendő gyermekeknek is nagyobb a kockázatuk.
A mostani kutatás kiderítette például, hogy akinek a testvére autista, annál tízszer nagyobb eséllyel alakul ki a rendellenesség. Ha a féltestvérét érinti, akkor a valószínűség háromszoros, ha unokatestvérét, akkor kétszeres az autizmus esélye – az autizmus spektrumzavar kockázata tehát annál magasabb, minél közelebb van a születendő gyermek genetikailag az autizmussal élő rokonhoz.
A környezeti tényezők közül a tanulmány a család társadalmi-gazdasági helyzetét, a szülők egészségi állapotát és életmódját, a születés körüli szövődményeket, a várandósság előtti és alatti fertőzéseket és gyógyszerszedést vizsgálta.
A tanulmányt a londoni King's College és a stockholmi Karolinska Intézet kutatói készítették.