Októberben elkezdik a hetedikes lányok HPV-oltását

Októberben elkezdik a hetedik osztályos lányok HPV elleni védőoltását – hangzott el csütörtökön az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) a méhnyakrák elleni védelemről tartott háttérbeszélgetésen.

A térítésmentes HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltásra minden olyan lány jogosult, aki betöltötte a 12. életévét, és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzi. Ez független attól, hogy ki a fenntartója annak az intézménynek, amelybe jár.

A vakcinát az iskola-egészségügynek kötelessége felajánlani, de a szülők és a gyerekek döntenek arról, hogy igénybe veszik-e. A szükséges oltóanyag már megvan, szeptemberben kezdik kiszállítani az iskolákba.

Oroszi Beatrix, az ÁNTSZ főosztályvezetője ismertette: a méhnyakrák olyan rosszindulatú megbetegedés, amelynek hátterében a HPV áll. Magyarországon 2008 és 2012 között évente átlagosan 407-en haltak meg méhnyakrák következtében, pedig a betegség megelőzhető és – ha időben felfedezik – gyógyítható. Finnországban évente egy-két nő hal meg ugyanebben a betegségben.

A méhnyakrákról, a HPV-vírusokról és az oltásról részletes információk olvashatók az ÁNTSZ honlapján, az alábbiakban a legfontosabb gyakorlati kérdéseket emeljük ki.

Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?

Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek legalább nyolc éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség kialakulását jelenleg is vizsgálják. Emlékeztető oltás szükségességét még nem állapították meg, ám ha ismételt oltásra lenne szükség évek múlva, arról az ÁNTSZ értesíteni fogja az érintetteket.

Kik kapják meg a védőoltást, és hogyan?

A 2014-ben bevezetendő, HPV elleni önkéntes védőoltást első alkalommal azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket, és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik. (A beiskolázási rendnek megfelelően a 2001. június 1. és 2002. május 31. között születettek.) A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség, 6 hónap különbséggel. A védettség kialakulásához mindkét adag beadására szükség van.

Hogyan értesítik a szülőket a védőoltás lehetőségéről?

A HPV elleni védőoltással kapcsolatos tájékoztatás az iskolában a védőnő, illetve az iskolaorvos feladata. Az év első szülői értekezletének keretében írásbeli tájékoztató kiadására kerül sor. Ez az írásos tájékoztató csomag tartalmazza az úgynevezett szülői nyilatkozatot is. Ezt kell a szülőnek kitöltenie és aláírva visszajuttatnia az iskolába ahhoz, hogy gyermeke térítésmentes HPV elleni védőoltásban részesülhessen.

Mi a helyzet akkor, ha a szülő kéri, de a lánya nem akarja megkapni a HPV elleni védőoltást?

A HPV elleni védőoltás nem kötelező. Ha a kislány nem szeretné beoltatni magát, akkor senki sem fogja erőszakkal erre kényszeríteni. Ugyanakkor fontos mérlegelni azokat az érveket, amelyek az egészség védelme, a betegség megelőzése mellett szólnak. A vakcina éveken keresztül jelentős védelmet nyújt a lányok számára a HPV-fertőzés következtében kialakuló méhnyakrák ellen. Ezért javasolják, hogy ha egy lánynak kétségei vannak, beszélgessen el a HPV-ről és a méhnyakrákról az iskolavédőnővel vagy az iskolaorvossal, akár négyszemközt, akár a szüleivel együtt, ahogy ő szeretné.

Mi a helyzet akkor, ha a gyermek szeretné megkapni a védőoltást, de a szülei inkább ellene vannak?

Amíg a gyermek kiskorú, addig az önkéntes védőoltásokról a szülő/gondviselő dönt. A szülőknek érdemes beszélniük a lányukkal, konzultáljanak az iskolai védőnővel és az iskolaorvossal is! Gondolják át: a két oltásból álló sorozatot a 7. osztály során térítésmentesen biztosítja az állam. Ez az oltás lehetőséget ad arra, hogy nagy eséllyel megvédjék lányukat egy daganatos megbetegedéstől.

Vannak-e a védőoltásnak mellékhatásai?

Az ÁNTSZ szerint az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amely a sejtekbe beépülve megváltoztathatná a működésüket.
A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban, az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.

Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?

A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.