Az Ausztráliában született, 1985 óta az USA-ban élő Concetta Antico gyerekkora óta vonzódott a művészetekhez. Különösen az impresszionista festők nyűgözték le. Már gyerekkorában elkezdte másolni Cézanne, Van Gogh, Monet és más neves festők munkáit. Az azonban csak 2012-ben derült ki, hogy egy különleges érzékkel van megáldva. Ekkor fedezte fel Jay Neitz, a színlátás kutatásának világhírű szakértője, hogy Concetta úgynevezett tetrakromát, azaz négyszínlátó. Az ilyen emberek hozzávetőleg százmillió színt képesek megkülönböztetni a megszokott egymillióval szemben.
A normális színlátású szem ideghártyájában a színek érzékelése szerint háromféle csapsejt van. A protoszt tartalmazó csapok a vörös és a sárga fényre, a deuteroszt tartalmazók a zöldre a legérzékenyebbek. A kék fényre reagáló csapsejtek színpigmentje a tritosz. Ezenkívül ott vannak a szemben a pálcikasejtek, melyekben a rodopszin a fényérzékeny anyag. A pálcikasejtek is a zöld fényre a legérzékenyebbek, de a bennük keletkező ingerületből nem színérzetet, hanem intenzitásérzetet gyárt az agy.
Az emberek többsége nagyjából egymillió színt lát. A milliónyi színt agyunk a csapsejtek ingerületeiből, a három alapszínből - vörösből, zöldből és kékből - keveri ki. Emiatt a normális látás másik neve trikromácia, háromszínlátás, mely az emlősök között csak az emberre és néhány főemlősre jellemző.
A kilencvenes években felfedezték, hogy vannak olyan emberek, akiknek a szemében négyféle csapsejt van. Ez ritka genetikai mutáció, mely a protosz nevű színpigment olyan változatát hozta létre, melynek fényabszorpciós görbéje kicsit eltér az eredetitől.
Ez a négyszínlátás, a tetrakromácia. A tetrakromát képességű személyek mind nők, a normálisnál sokkal több színt látnak, amelyek nem írhatók le a normál - hozzájuk képest színvak - embereknek. Becslések szerint a világ népességének 1-3 százaléka lehet négyszínlátó.
Concetta elbeszélése szerint az általa látott világ lélegzetelállító. A világ annyira élénk és szemet gyönyörködtető, hogy muszáj lefestenie. Képeiben megpróbálja visszaadni, amit lát, még ha tudja is, hogy a legtöbb ember nem érzékeli azt a színpompát, amit ő.
Amikor Concetta Antico egy levelet néz, nem pusztán zöldet lát. „A szélek körül az árnyékban narancsszínt, pirosat, vagy bíbort látok. Az emberek talán sötétzöldet látnak, de én ibolyát, türkizt, kéket látok” – mondta. „Az egész mintha színek mozaikja lenne.”
Antico különleges képességei iránt nemcsak a művészetet kedvelők, hanem a kutatók is érdeklődnek, mert abban bíznak, hogy a művésznő tanulmányozásával közelebb juthatnak a négyszínlátás alaposabb megértéséhez.
Miért csak a nők lehetnek négyszínlátók?
Ennek oka a színlátás hátterében álló gének elhelyezkedése. Ezek ugyanis mind az X-kromoszómához kapcsolódnak. Az X-kromoszómán bekövetkező mutációk hatására az emberek vagy több, vagy kevesebb színt látnak. Ha a férfiak egyetlen X-kromoszómáján jön létre mutáció, akkor általában vagy kevesebb színt látnak, vagy egyáltalán nem látják a színeket. Ezért gyakoribb a veleszületett színvakság a férfiaknál, mint a nőknél (ha csak az egyik X-kromoszómájukon van mutáció). A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a nőknél akkor alakulhat ki négyszínlátás, ha mindkét X-kromoszómájuk mutálódik egy bizonyos helyen. Ekkor fejlődhet ki a retinájukban négyféle csap, a megszokott három helyett.