Egyes emberek gerincoszlopa kevésbé alkalmazkodott a függőlegesen való járáshoz állapították meg a kutatók. A porckorong-problémáktól szenvedő emberek gerincoszlopa jobban hasonlít a csimpánzokéra, amelyek viszont az idő nagy részében négykézláb közlekednek.
Egy skót, kanadai és izlandi kutatókból álló nemzetközi csoport azt vizsgálta, miért szenvednek gyakrabban hátfájástól az emberek, mint a többi főemlős. 141 emberi, 56 csimpánz- és 27 orangutáncsigolyát hasonlítottak össze és elemezték az eltéréseket.
Azok az emberi csigolyák, amelyeken úgynevezett Schmorl-benyomatokat – a porckorong-problémák egyik jele – lehet megfigyelni, alakjukban közelebb állnak a csimpánzok csigolyáinak alakjához, mint az ilyen elváltozás nélküliek. Valójában statisztikailag szinte lehetetlen megkülönböztetni ezeket a csimpánzcsigolyáktól, mondta Kimberley Plomp, a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatója.
Ebből az is következik, hogy azok, akik gerincoszlopának az alakja jobban hasonlít a csimpánzokéhoz, azaz legközelebbi főemlős rokonainkéhoz, hajlamosabbak a porckorong-problémák kialakulására.
„Csigolyáinknak meg kellett volna változniuk, amikor áttértünk a négy láb használatáról a kettőre” – mondta Mark Collard, az Aberdeeni Egyetem professzora. „Az evolúció azonban nem tökéletes, és bizonyos csigolyajellemzők, amelyek megegyeznek a csimpánzokéival, benne maradhattak az emberi »tervrajzban«. Ennek következtében egyes emberek csigolyái kevésbé bírják a két lábon járáshoz kapcsolódó megterhelést.”
Plomp szerint a BMC Evolutionary Biology folyóiratban közölt eredmények azt jelzik, hogy bizonyos egyéneket jobban fenyegetnek a hátproblémák. „Ez a felismerés segíthet a megelőzésben, mert idejekorán kiszűrhetők a veszélyeztetett emberek.”
A kutatócsoport tervezi, hogy megvizsgálja, szerepet játszik-e a csigolyák alakja más gerincbetegségek, például az ízületi gyulladás kialakulásában.