Főleg nyáron (illetve a wellness-hétvégék után) gyakori "vendég" a fülfájás, és az ehhez kapcsolódó halláscsökkenés.
A tünetek gyorsan, akár 1-2 órán belül felerősödnek.
Az első pár órában, esetleg pár napban - jó magyar szokás szerint - házilag próbáljuk kezelni a problémát, ám ez néha rosszul sül el, és csak a később felkeresett fül-orr-gégész vehemenciáján múlik, hogy megkapjuk-e érte a letolást vagy csendben ellátnak minket.
Ha ugyanis víz kerül és marad a hallójáratban, akkor az ott lévő nagyon vékony, finom bőr begyulladhat,
mivel a vízben vagy a természetes módon a fülben lévő baktériumok bejutnak a bőr alá. A gyulladás miatt megduzzadnak a szövetek, ám mivel ott szűkös a hely (a vékony bőr alatt rögtön porc és csont van), ezért óriási lesz a fájdalom.
Maga a fülkagyló megérintése, nyomása-húzása is fájdalmat okoz, adott esetben sűrű váladék szivároghat belőle, és a halláscsökkenésen kívül jelentkezhet fülzúgás is. A fül melegítése akkor lehet hasznos, ha egy úgynevezett furunkulus, kifakadó pattanásszerű képlet van a hallójáratban, mivel ez a hő hatására felnyílhat, és ha kiürül, akkor csökken a fájdalom, lüktetés.
Ám ha másféle hallójárati gyulladásról van szó, akkor
a melegítés tovább ronthat a helyzeten, fokozza a gyulladást
- bár maga a helyileg alkalmazott melegítés kétségtelenül fájdalomcsillapító hatású lehet.
Először is eldönti, hogy hallójárat-gyulladás vagy középfülgyulladás okozza-e a panaszokat! A fül tisztításával (azon túlmenően, hogy ilyenkor fáj is) nem szabad otthon próbálkozni, mert fokozhatjuk a bajt! A fül-orr-gégész a hallójáratban megrekedt fülzsírral kevert szövettörmeléket, esetleges gennyet fülmosással (a hallójáratba fecskendezett testhőmérsékletű, langyos vízzel vagy sóoldattal) vagy szívóval kiszippantja.
Ez után fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő szereket juttat a hallójáratba.
Aki járt már így, tudja, hogy ilyen betegség esetén gyakran gézcsíkot helyeznek be a fülbe,
ami speciális kenőccsel van átitatva. Ennek cseréje miatt naponta kell menni az orvoshoz. Ha ez nem szükséges, vagy az orvos más eljárást tart jónak, akkor 7-10 napon át kell - általában antibiotikum és néha szteroidtartalmú, esetleg fájdalomcsillapító hatású - fülcseppel kezelni a beteget, naponta akár többször is cseppentve.
Ennek megvan a maga technikája: érdemes finoman meghúzni a fülkagylót, hogy az ezáltal a kissé kiegyenesedett hallójáratba a cseppek jobban befolyhassanak. Maradjunk pár percig fekve a művelet után, és akár vattával le is záhatjuk a fület.
Előfordulhat, hogy antibiotikumot (tablettát) ír fel az orvos.
Ha a gyulladás nem szűnik, akkor váladéktenyésztésre is szükség lehet, hogy megtalálják a megfelelő kezelést. A kezelést követően (és persze alatta is) 1-2 hétig óvni kell a hallójáratot a víztől. A helyi kezelés mellett gondoskodni kell a fájdalomcsillapításról is.
Kissé más a helyzet, ha a gyulladás okozója furunkulus, egy pattanáshoz hasonló elváltozás.
Ilyenkor az orvos úgynevezett párakötést tesz fel,
miután a hallójáratba betette a gyógyszerrel átitatott gézcsíkot (vagy bejuttatta a gyógyszert). A párakötés (más néven dunsztkötés) elősegíti a hallójáratban lévő furunkulus "megérését".
Mivel a kötés alatt nyirkos meleg keletkezik,ezáltal megnő a véráramlás, és így a furunkulus spontán kiürül. Ilyenkor tehát a melegítés kifejezetten jó hatású, és a fájdalmat is csillapítja, illetve felgyorsítja a gyógyulási folyamatot.
Csupán kivételes esetben szükséges, hogy a szakorvos nyissa fel a hallójárati furunkulust.
Ha bármelyik típusú fülgyulladásnál a nyirokcsomó is megnagyobbodik, akkor antibiotikum szedése javasolt. A fülgyulladásos betegségeket sose hagyjuk kezelés nélkül (mondjuk a fájdalom előbb-utóbb el is viszi az embert az orvoshoz), mivel az elhanyagolt gyulladásnak komoly egészségkárosító következményei lehetnek!