Ezért nehéz fogyni: a raktározott zsír ellenáll a fogyási kísérleteknek

Minél kövérebb valaki, a test annál nagyobb mennyiségben termel egy fehérjét, amely gátolja a zsírégetési képességet, állítja egy új tanulmány. Az eredmények hatással lehetnek az elhízás és más anyagcsere-betegségek kezelésére.

A testben található legtöbb zsírsejt feladata a plusz energia tárolása, és annak felszabadítása, ha szükség van rá. A zsírsejtek néhány típusának (ezek az úgynevezett barna adipociták) azonban az elsődleges feladata a termogenezis nevű folyamatban való részvétel, ami a bennünket melegen tartó hőt állítja elő.

Egy fehérje (és persze az egészségtelen étkezés) a legnagyobb ludas abban, hogy nem működik a fogyókúra Forrás: Thinkstock

Kevésbé híznak az egerek

A Cambridge-i Egyetem és a japán Toho Egyetem nemzetközi kutatócsoportja azonban most felfedezett egy olyan fehérjét (sLR11) a testben, amely gátolja ezt a folyamatot. Az eredményeket a Nature Communication folyóiratban tették közzé.

A kutatók azt vizsgálták, hogy miért jóval ellenállóbbak a súlygyarapodással szemben azok az egerek, amelyekből

hiányzik az említett fehérje termeléséhez szükséges gén.

Minden egér – és az ember is – kissé növeli az anyagcsererátáját, amikor alacsonyabb kalóriájú diétáról magasabb kalóriájú étrendre vált, de azok az egerek, amelyekből hiányzik ez a gén, jóval nagyobb növekedést mutatnak, ami azt jelenti, hogy gyorsabban képes elégetni a kalóriát.

Mi a fehér és a barna zsír?

A fehér zsír, mely férfiaknál hastájékon, nőknél csípőtájékon rakódik le, s a cukorbetegségért is felelős lehet, a kelleténél nagyobb mértékben cseppet sem kívánatos. A barna zsír viszont annál inkább, hiszen hőt termel, s minél több van belőle, annál kisebb a valószínűsége a fehér zsír lerakódásának. A túlsúlyosok nagy bánatára míg gyerekekben még nagyobb arányban található meg, felnőttkorunkban lényegesen kevesebb van belőle, mint a káros társából. A csecsemők dundi formáját ugyanis még nagyrészt ez a fajta, hálózatosan elhelyezkedő zsír okozza, ez segít fenntartani hőháztartásukat, de a tinédzserkor után tömege csökkeni kezd, felnőtteknél pedig már sokaknál csupán a nyaktájékon található meg. Mennyiségét különböző módszerekkel lehet kis mennyiségben növelni, ami a fogyásban is segít, hiszen a barna zsír kalóriát is éget.
A kutatások eredményei igazolták azt a régi igazságot, hogy a hízás nemcsak a táplálkozástól függ, de nagyrészt alkati kérdés is. A vékony embereknek általában több barna zsír van a szervezetében, s hiába esznek többet, nem híznak, míg akiknél a fehér zsír dominál, azok látványos hízást tapasztalhatnak. A jó hír az, hogy a barna zsírsejtek működését különböző módszerekkel aktiválni lehet - például azzal, ha fázunk. Ha rákényszerítjük a testünket, hogy melegítse magát, azzal a hőháztartásért felelős barna zsírok működését fokozzuk.

Egy fehérje gátolja a zsírlebontást

A további vizsgálatok feltárták, hogy ezekben az egerekben a normálisan a barna zsírszövettel kapcsolatban álló gének aktívabbak voltak a fehér zsírszövetben (amely normálisan zsírt raktároz az energia felszabadításhoz). Ezzel a megfigyeléssel összhangban az egerek maguk valóban több hőt termeltek és megnövekedett az energiafelhasználásuk, különösen a magas zsírtartalmú étrendet követően.

A kutatók képesek voltak kimutatni, hogy a

z sLR11 specifikus receptorokhoz kötődik a zsírsejtekben

– ugyanúgy, ahogy a kulcs illik a zárba – azért, hogy gátolja a hőtermelés (termogenezis) aktiválásának képességét. Ennek következtében az sLR11 jelzésként működik, ami fokozza a zsír energia célú raktározását és megakadályozza a fokozott energiaveszteséget a korlátlan termogenezis által.

A fehér zsírszövet termeli a maga megvédésére

Amikor a kutatók emberben vizsgálták az sLR11 fehérje szintjét, azt tapasztalták, hogy a vérben keringő fehérje mennyisége korrelációban áll teljes zsírtömeggel. Más szóval, minél magasabb a fehérjeszint, annál magasabb a teljes zsírtömeg.

Az sLR11 jelzésként működik, ami fokozza a zsír energia célú raktározását és megakadályozza a fokozott energiaveszteséget a korlátlan termogenezis által Forrás: Thinkstock

Ráadásul amikor az elhízott betegek súlycsökkentő műtéten estek át, a műtét utáni súlycsökkenés mértéke egyenesen arányban állt a bennük keringő sLR11 szintjének csökkenésével, ami arra utal, hogy az sLR11 fehérjét a zsírsejtek termelik.

Cikkükben a szerzők azt sugallják, hogy az sLR11 segít a zsírsejteknek abban, hogy ne égessenek el túl sok zsírt a nagy evéseket vagy rövid ideig tartó hőmérsékletcsökkenések okozta kiugró mértékű anyagcserejelzéseket követően.

Más molekulák serkentik a hőtermelést

Az elhízás, a diabétesz és más társult kórképek, például a szívbetegség kezelésében egyre nagyobb érdeklődés fordul az olyan gyógyszerek kifejlesztése irányába, amelyek a termogenezist célozzák meg. Ennek oka, hogy

viszonylag biztonságos módon kínál lehetőséget a felesleges zsírtól való megszabadulásra.

Már egy sor olyan molekulát azonosítottak, amelyek képesek fokozni a termogenezist és/vagy növelni a termogenezisre képes zsírsejtek számát. Eddig azonban nagyon kevés olyan molekuláról tudnak, amelyek csökkentik a termogenezist.

Az elhízás, a diabétesz és más társult kórképek, például a szívbetegség kezelésében egyre nagyobb érdeklődés fordul az olyan gyógyszerek kifejlesztése irányába, amelyek a termogenezist célozzák meg Forrás: AFP/ANP

A mostani tanulmány azért is jelentős, mert fényt derít az egyik olyan mechanizmusra, amelyet a szervezet alkalmaz a tárolt energia megtartására, ahol

az sLR11 szintje egyenes arányban növekszik a tárolt zsír mennyiségével,

és a fehérje működése megakadályozza, hogy ez a zsír „elpazarolódjék” a termogenezisre.

„A felfedezésünk segíthet annak megmagyarázásában, hogy a túlsúlyos személyek miért találják hihetetlenül nehéznek, hogy megszabaduljanak néhány kilótól” – mondta dr. Andrew Whittle, a cikk egyik szerzője. „A bennük tárolt zsír aktívan ellenáll azon erőfeszítéseiknek, hogy molekuláris szinten elégessék azt.”