A nagy elsavasodás kamu

Jókora vagyont halmozott fel az orvosi diploma nélküli áldoktor, Robert O. Young az úgynevezett „pH-csoda” teóriájával. Young alapvetése azonban – amely szerint a test elsavasodása teszi képessé a patogén kórokozókat a szervezetben való megtelepedésre – minden tudományos alapot nélkülöző humbug. 

Az „új biológia” legfeljebb hittétel, nem pedig tudományos realitás

Kereken 14 évvel ezelőtt jelent meg Robert O. Young „A pH-csoda” című könyve, amely azóta több folytatást és számos nyelven való kiadást is megélt. E „művek” óriási példányszámban fogytak, és ennek megfelelő hatást is gyakoroltak a közemberek felfogására, és az így létrejött piaci lehetőségeket kiaknázó iparágakra is.

A többszörös doktor nem felfedezte, hanem inkább elterjesztette e filozófiát, mint Hahnemann annak idején a homeopátiát. Igen, jól értettük „filozófiát", mert elméletnek csak akkor lehetne nevezni, ha az ötlet tudományos elveken alapulna.

Az elképzelés lényege, hogy az egészségtelen táplálkozás, a különféle sugárzások és a pszichés stressz következtében a testünk sav-bázis egyensúlya megbillen a savas pH felé, és ez betegségekhez vezet.

Pszichés stressz (illusztráció) Forrás: PhotoAlto/Téo Lannié

Lényegében az összes betegséget az elsavasodás okozza, legalábbis a csodadoktor és követői szerint. De vajon hogyan? Nos, szemben Louis Pasteur felfogásával, amely szerint a szervezetet kívülről támadják meg a kórokozók (Young terminológiája szerint ez a régi biológia), a mester azt állítja, hogy a savas környezet teszi képessé a patogén baktériumokat és gombákat a testben való megtelepedésre.

Ez az elképzelés az új biológia alapja. Tekintsünk el attól a logikai bakitól, hogy a két állítás nem egymás alternatívája, hiszen, ha valóban elsavasodnánk, attól még Pasteurnek is igaza lehetne, és fókuszáljunk inkább a lényegre. Először is, a fejlett világban a betegségeknek csupán kis hányadát okozzák a fertőzések, nem pedig az összeset, mint ahogyan az új biológia állítja.

Itt említem meg, hogy Young „professzor” szerint

a vörösvértestek átalakulhatnak baktériumokká és vice versa,

és így belülről is támadhatnak a paraziták. Továbbá, a testünk elsavasodása egy nettó kamu.

Young hajmeresztő állítása szerint a vörösvértestek átalakulhatnak baktériumokká (illusztráció) Forrás: Rocky Mountain Laboratories

Nem szabad megmérni a vér pH-értékét

Young „doktor” elsősorban a vérből tájékozódik. Sötétlátóteres mikroszkópiával állapítja meg, hogy nagy-e már a baj, vagy még annál is nagyobb. A vérből állítólag megállapítható a mérgek szintje, az immunrendszer erőssége, az ásványi anyagok egyensúlya, vagy éppen egyensúlytalansága, valamint a test pH-ja. Egyvalamit viszont nem lehet tenni, megmérni a vér pH-ját.

Vérvizsgálat Forrás: Wikimedia Commons

Ennek oka pofonegyszerű: azonnal megbukna az „elmélet”.

A vér kémhatása ugyanis szigorúan szabályozott, csak nagyon szűk intervallumon belül mozoghat (pH 7,37–7,43 között).

E határokon való túllépés súlyos problémákat okozna.

A vérünk tehát – a testünk más részeivel egyetemben – stabil kémhatással rendelkeznek, amiről különféle biokémiai mechanizmusok gondoskodnak. A nyál és a vizelet kivételt képeznek, itt kell hát mérni a pH-értékeket, hogy az elsavasodás „elméletében” eggyel kevesebb ellentmondás legyen.

A „mester” szerint a vörösvértesteknek belső fényük van

Az új biológia atyját sokan a legnagyobb tudósok közt tartják számon, noha maga a mester tudományos közlemény írására még soha nem ragadtatta magát. Vannak viszont bizarr ötletei, például a fent említetteken túl az, hogy a vörösvértestek belső fénye (sic!) az elfogyasztott fotoszintetizáló növényekből származik.

Hiába a tudományos cáfolat, az elsavasodás „elmélete” máig rendkívüli népszerűségnek örvend.

Vörösvértestek Forrás: AFP

Valószínűleg a kritikák hatására, Young egy kis trükköt alkalmazott: bevezette a ’latens elsavasodás’ fogalmát. Ez nem mást jelent, mint hogy a test pH-ja valójában nem is csökken, de ott lappang benne az elsavasodás lehetősége. Mint minden ilyen mértékegység nélküli fogalom, természetesen bizonyíthatatlan és egyben cáfolhatatlan is, hiszen a „lehetőség” jellegű állítások igazságát semmilyen módszerrel nem tudjuk tesztelni.

Az emberi hiszékenység jól jövedelmező, ám veszélyes üzlet

Young a könyveivel és a zöld lúgosító porocskáival jókora vagyont halmozott fel. Volt már néhány bírósági ügye, de eddig megúszta a komoly következményeket. Pedig súlyos vádakkal illették, például egy rákos nőt lebeszélt a kemoterápiáról, helyette lúgosítást ajánlott. Az illető emiatt persze meghalt.

Lehetséges azonban, hogy most végre mégiscsak nyakon csípték: idén februárban a San Diegó-i bíróság bűnösnek találta első fokon, mert orvosi diploma nélkül végzett gyógyító tevékenységet. A bíróság azonban nem vizsgálta a lúgosító terápia hatásosságát és az elmélet igazságtartalmát sem, pedig a kuruzslás vádja is simán megállna.

Egy valódi orvos követője, Tullio Simoncini nem vacakolt a diétával történő lúgosítással, intravénásan adta be a szódabikarbóna-infúziót.

Többszörös emberölés ellene jelenleg a vád.

Sok még a teendő az egészségügyben. A nyugati társadalmak nyújtotta szabadsággal sokan visszaélnek, és a szélhámosok elleni küzdelmet gyakran a törvények sem segítik túlságosan.

(A szerző az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Orvosi Biológiai Intézet igazgatója)