A hallás agyi mechanizmusai a terhesség 30. hetére alakulnak ki a magzatban, aki a terhesség utolsó 10 hetében hallja, amit az anyja mond. A magzat agya az édesanya hangjával találkozik elsőként, azon belül is a beszéd hangosabb elemei, a magánhangzók vannak rá erőteljes hatással. A Washingtoni Egyetem munkatársai svéd kollégáikkal együttműködve azt vizsgálták, hogy mi marad meg az újszülöttek agyában az anyaméhben hallott beszélgetésekből a születés után, más szóval képesek-e az újszülöttek egyfajta nyelvtanulásra már az anyaméhben is.
A kutatásba 40 amerikai és svéd újszülöttet vontak be, ügyelve arra, hogy a nemek aránya egyenlő legyen. A vizsgálatot már a szülészeten elkezdték: a babáknak anyanyelvükön és különféle idegen nyelveken játszottak le magánhangzókat. A kicsik reakcióját az alapján mérték, hogy milyen hosszan szopták a szájukban lévő cumit, amelyben számítógéphez kapcsolt érzékelőket rejtettek el.
Az Acta Paediactrica szakfolyóiratban közzétett tanulmányból kiderült, hogy ismerős és ismeretlen hangok esetében mindkét országban egyértelműen eltért a reakcióidő: idegen nyelvű beszédet hallva a babák hosszabb ideig cumiztak, mint anyanyelvük esetében. Ez arra utal, hogy az újszülöttek képesek különbséget tenni az anyaméhben már hallott, illetve attól eltérő nyelvek között, azaz magzatkori tanulásról beszélhetünk - mondta el a kutatás vezetője.
Korábban a szakemberek úgy tartották, hogy csak a születés után pár hónappal kezdődik el az anyanyelv megismerésének folyamata, de a mostani kutatás mérhető bizonyítékkal szolgált az ennél jóval korábbi tanulásra vonatkozóan.
Az újszülöttek agya rendkívül fogékony a tanulás bizonyos módjaira. A kutatók szerint fontos megismerni, mitől működik "szivacsként" a kicsik agya, miért munkálkodik bennük elképesztően erős kíváncsiság: a korai tanulási folyamatok megismerése révén fontos információkat nyerhetünk az életen át tartó tanulás elősegítéséhez.