Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Miközben 20-25 éve a császármetszések aránya 10-15 százalék körül volt, ma már a szülések 35-40 százalékát teszik ki, azaz minden második, harmadik magzat így születik” – mondja dr. Bánhidy Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese.
A császármetszés szakmailag indokolt, ha az anya élete veszélyben van a szülés természetes úton történő további folytatása esetén (például szívinfarktus, tüdőembólia esetén), vagy ha a magzat életét fenyegető esemény lép fel (a méhlepény idő előtti leválása, oxigénhiány, szívhangok rosszabbodása, súlyosbodó méhlepényelégtelenség).
Mindenképpen indokolt a császármetszés téraránytalanság esetén (a magzat nem fér ki, például túl nagy a feje), illetve toxémia (terhességi mérgezés) esetén. Az orvos jellemzően a császármetszést javasolja ikerterhesség, vagy medencevégű fekvés esetén is, vagy ha feltételezhető, hogy a kismamára a hosszas vajúdás veszélyes lehet (például ha szívbeteg).
Az elmúlt években a szülő nők részéről is megnőtt a császármetszések iránti igény. Van, aki a vajúdással járó fájdalmakat akarja ily módon megúszni, más a hüvely és közvetve a szexuális élet megóvása miatt szeretne inkább császármetszést. (Ez utóbbi félelem viszont a szakemberek szerint alaptalan, a természetesen szülő nők 90 százaléka a szülést követően hat hónappal már teljes értékű szexuális életet élhet.) Sokan előnynek tartják azt is, hogy császármetszéssel a szülés jól időzíthető, ráadásul félóra alatt lezajlik.
Vannak azonban kismamák, akik azt vallják, hogy a szülés természetesen az igazi, és bár az első gyermeknél szükség volt a császármetszésre, másodszorra végre hüvelyi úton szülnének. Tíz éve a szakma még úgy állt hozzá, hogy császármetszést csak császármetszés követ, mára azonban megváltozott a szakmai ajánlás.
„Ma már nem ritka, hogy az első terhességnél toxémia lépett fel, vagy a magzat medencevégű fekvéses volt, és ezért császármetszést alkalmaztuk, ám a második terhességnél a normál méretű magzat fejvégű fekvéses, ezért nem látjuk akadályát a hüvelyi úton történő szülésnek. De egy császármetszéses ikerszülést is követhet akár három hüvelyi szülés is. Persze a szülészorvos ilyenkor kiemelten követi a szülés haladását, hogy be tudjon avatkozni, ha az utolsó pillanatban mégiscsak át kell váltani császármetszésre” – mondja dr. Bánhidy Ferenc.
A császármetszés utáni hüvelyi szülés fő veszélye a méh vágásából eredő heg esetleges repedése a hosszas vajúdás következtében. „A mai varróanyagok azonban annyira modernek, hogy a hegrepedés kockázata minimális. Fontos viszont, hogy a császármetszést követő egy éven belül nem ajánlott a hüvelyi szülés, ekkor még ugyanis a heg sérülékenyebb” – teszi hozzá a professzor.
Internetes fórumokon gyakran találkozni kismamákkal, akik arra panaszkodnak, hogy elsősorban vidéki kórházakban a szülész egy császármetszést követően nem szívesen ajánlja a hüvelyi úton történő szülést.
„Én a másik oldalról inkább azzal találkozom, hogy ha a kismama az első gyermekét császármetszéssel hozta világra, szívesen szülné a másodikat is így. Biztonságot ad, hogy tudja, mire számíthat” – mondja a professzor. Pedig a teljes képhez hozzátartozik, hogy a császármetszés mégiscsak egy hasi műtét, és az újabb műtétekkel nő a szövődmények kockázata. Ilyen szövődmény lehet a hólyag vagy a húgyvezeték sérülése. Tudni kell, hogy egy 3-4. császármetszésnél a sebgyógyulás is lassabb már, hosszabb ideig lesz fájdalmas a mozgás, a köhögés, a tüsszentés, vagy akár a nevetés is.
Korábban az orvosok azt tartották, hogy a császármetszések száma véges, legfeljebb három császármetszéssel végzett szülés engedélyezhető a méh nagyfokú elhasználódása miatt. Ma már azonban e téren is változik a szemlélet.
A közelmúltban bejárta a magyar sajtót annak a berettyóújfalui nőnek az esete, aki a debreceni klinikán 15. gyermekének adott életet császárral. „Néhány hónap múlva egy kismamánál három császármetszés után fogok én is egy negyediket levezetni” – teszi hozzá Bánhidy professzor.
