Drogos anyának lenni, hej, be jó!

Ha egy film lényegesen hosszabbnak érződik, mint amilyen, rögtön tudni, hogy valami nem stimmel. Francois Ozon Menedék című filmjét a vetítés végén úgy két órásra tippeltem, aztán nagy meglepetéssel konstatáltam, hogy mindössze 88 perc volt a játékidő. Pedig egy ideig egészen jól alakultak a dolgok. A film alaphelyzetének hangulati megágyazása tökéletes: éjszakai fények Párizsban, nagypolgári lakás két fiatallal, akik szeretik egymást és szeretik a heroint. Nem tudjuk, mit keresnek itt, de kíváncsiak vagyunk. Aztán a lány (Isabelle Carré) arra tér magához a kómából, hogy szerelme (Melvil Poupaud) meghalt, ő pedig terhes. Itt egy pillanatra megijedünk, hogy egy sablonos tanmese jön arról, hogy hogyan lett tiszta a lány születendő gyermeke kedvéért, de nem egészen ez következik, hanem valami sokkal zavarosabb.Isabelle Carré és Melvil Poupaud a Menedék című filmbenA bonyolítás a meghalt srác tesója személyében (Louis-Ronan Choisy) érkezik, hogy aztán a cselekmény egy teljesen megalapozatlan végkifejletbe futhasson bele, de amíg ez eljön, még sok felszínes kis semmiségnek kell lezajlania. Ozon olyan nagyvonalú hősnőjével, hogy valami homályos sztori kíséretében hozzávág egy idilli kis házikót valahol a tengernél, ahol a lány, úgy tűnik, varázsütésre megszabadul függőségétől (oké, néha lehajt egy kis metadont, ezek szerint heroinfüggő terhes anyának lenni csak annyira nehéz, mint egy náthából kilábalni), és bár szemmel láthatóan nem dolgozik, mégis fedezi valamiből a kertben kávézgatás költségeit. A fivér felbukkanására és a házban ragadására se kapunk sokkal több magyarázatot, de róla legalább tudjuk, hogy gazdagok a szülei.Isabelle Carré és Louis-Ronan Choisy a Menedék című filmbenÉs nem csak az a baj, hogy Ozon nem vesz tudomást azokról a problémákról, amelyek egy ilyen helyzetben életszerűk volnának, hanem, hogy azokat a lelki rezdüléseket is elkeni, amelyekkel láthatóan foglalkozni szeretne. A lány kicsit szomorú, mert meghalt a szerelme, aztán kicsit féltékeny a fivér szerelmére, végül nagyjából mindennel kapcsolatban meggondolja magát. Ha egy személyiségzavaros nő portréjáról volna szó, mindez talán még stimmelne is, de semmi sem jelzi, hogy a film erről akarna szólni, és a rendező ne tartaná teljesen természetesnek ezt az introspekció nélküli, sodródó létezést. Lehet, hogy odagondolt még egy csomó mindent a figura mögé, de elfelejtette nekünk is megmutatni.---------------Menedék (Le refuge)Rendező: Francois OzonSzereplők: Isabelle Carré, Louis-Ronan Choisy, Melvil Poupaud, Pierre Louis-Calixte17. Titanic filmfesztivál - Francia zátonyok-szekciószínes, 88 percMikor és hol vetítik?04.08. 18.15 Uránia Nemzeti Filmszínház04.11. 20.30 KINO