Catherine Deneuve nem lesz született feleség

Az az igazság, hogy imádom Francois Ozont, minden filmje tetszik, még az is, amelyik rossz. Most ráadásul szerencsés helyzetben vagyok, mert a velencei versenyprogramban bemutatott új vígjátéka, a Potiche nem csak, hogy kiváló film, de talán karrierje eddigi csúcspontja. Parádésan ötvöződik benne a groteszk humor, az árnyalt társadalomkritika és a felhőtlen szórakoztatás. Filmfesztiválokon fehér holló a komédia, de a mintafeleségből gyárigazgatóvá vedlő Catherine Deneuve története méltó versenyzője az idén - egyelőre úgy tűnik - elég erősre sikeredett velencei mezőnynek.Potiche | Judit Godreche, Catherine Deneuve és Karin ViardA közönség reakciói már az első öt percben eksztatikusak, amint az általában glamúrkirálynőként ismert Deneuve az erdőben kocog Sue Sylvester kedvenc szabadidőruhájában és verset fogalmaz a cuki mókusokról és bagzó nyuszikákról. A felütés a 8 nő-re hajazó, trashbe hajló kalandot sejtet és annyiban meg is állja helyét a párhuzam, hogy a Potiche-ban is van pár fergeteges zenés jelenet és letagadhatatlan, hogy színdarabból készült. Amikor azonban az unatkozó mintafeleség kénytelen zsarnokoskodó férje helyére lépni az esernyőgyáruk (persze van utalás a Cherbourgi esernyők-re, de az ötlet az alapul szolgáló színdarabból ered) sztrájktárgyalásain, a Potiche nagyrészt komolyan vehető, a nők társadalmi helyzetét boncolgató drámába vált, úgy, hogy mindvégig megtartja a könnyed, mókás hangvételt. A szereplőket öröm nézni: Karin Viard fergeteges, mint mindig, Judit Godreche meglepően jól működik komikaként is, Fabrice Luchini egyszerre utálatos és kacagtató, Gerard Depardieu-vel pedig úgy működik Deneuve kémiája, mintha nem is telt volna el 29 év és fejenként vagy 100 film Az utolsó metró óta. Közös jeleneteik sokkal méltóbb tiszteletadást jelentenek a francia mozi e két megkerülhetetlen ikonjának, mint hat évvel ezelőtti filmjük, a Változó idők. Van egy jelenet, amikor mutatják mindkettőjük fiatalkori fényképét, na abba bele lehet borzongani kicsit - jó értelemben. Ehhez képest viszont kicsit kiábrándító, hogy a karaktereik közös múltját egy visszaemlékezésben más színészek játsszák el.Potiche | Catherine Deneuveés Gerard DepardieuA velencei sajtótájékoztatón egyébként szokatlanul nyájas Deneuve fogja persze a filmnek járó legtöbb elismerést bezsebelni és méltán, hiszen erőfeszítés és hiúság nélküli játéka a Potiche alfája és ómegája. Bámulatos komikusi időzítésről tesz tanúbizonyságot; egy-egy szemöldökráncolását vagy fújtatását is hangos tapssal és ujjongással jutalmazta a velencei közönség. Csak remélni lehet, hogy Tarantino zsűrije nem fogja elismerés nélkül hagyni a fél évszázadnyi karrier után is megújulni képes legenda alakítását.Happy FewAmi pedig a francia jelenlétet illeti a velencei filmfesztiválon, a jó hírek nem érnek véget a Potiche-sal, ugyanis a Happy Few című párkapcsolati drámát is csak dicsérni lehet. Noha az alapkoncepciót (két fiatal pár tagjai partnert cserélgetnek, a tartós idillt követően azonban mindegyikük másféle parákkal kezd küzdeni) szinte csak és kizárólag francia filmben lehet elképzelni, és a közönségből sokan nem bírták a merész szexjeleneteket, Antony Cordier (Hidegzuhany) filmje felnőtteknek szóló, érzékeny és különleges darab. Jó lenne, ha nem csak fesztiválokon lehetne ilyeneket elcsípni.