Robin Hood (Robin Hood) Kezdettől fogva világos volt, hogy Ridley Scott nem egy sokadik ugyanolyan Robin Hood-filmet csinál, és bár a radikális ötletet, miszerint a nottinghami városbírót tette volna meg a sztori pozitív hősévé, végül elvetette, azért az ő Robin Hood-ja tényleg más, mint a korábbiak: nem a gazdagokat fosztogató népi hős áll a középpontjában, hanem Robin Longstride, a franciák ellen harcoló angol sereg nyilasa, aki a harcból hazatérve új életet kezd. Szóval előzményfilmmel van dolgunk, ami azt meséli el, hogyan jutott Longstride odáig, hogy Robin Hooddá lett. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a film ne bővelkedne látványos akcióban és vibráló erotikában. * * * Perzsia hercege: Az idő homokja (Prince of Persia: The Sands of Time) Mike Newellben az a jó, hogy bármilyen műfajról legyen is szó (pl. romantikus vígjáték: Négy esküvő és egy temetés, gengszterfilm: Fedőneve: Donnie Brasco, gyerekfantasy: Harry Potter és a Tűz Serlege) mindig stabil minőséget szállít. A Perzsia hercegé-vel korrektül abszolválja a kis romantikával megbolondított látványos kalandfilm műfaját is, de aki ismeri Indiana Jonest és fültanúja volt Han Solo és Leia cukkolódásainak, azt nem fogja meghatni sem a felizmosított Jake Gyllenhaal ugrabugrálása, sem azok a gyengécske szópárbajok, amiket a Tamina hercegnőt alakító Gemma Artertonnal folytat a tikkasztó sivatagban. * * * Szex és New York 2 (Sex and the City 2) Mit nyújthat ez a film, ami az előzőben nem volt meg? Még nagyobb cipős szekrény Carrie-nek? Még több koktél Samanthának? Az előzetesből az derül ki, a forgatókönyvírók nem igazán strapálták magukat: beszerveztek egy sivatagi vakációt, meg valami mondvacsinált házassági parát Carrie-nek, a többit pedig az ijesztő ruhakreációkra és a főszereplők visítozására bízták, hadd szóljon. * * * Zöld zóna (Green Zone) Jason Bourne Irakba megy. A második és harmadik Bourne-film rendezője megszokott rázkódó kézikamerás, a nézőt az akció közepébe repítő filmkészítési stílusát most Irakra alkalmazta. Itt vagyunk Matt Damonnal együtt, aki ezúttal amerikai katonatiszt, akinek az állítólagos tömegpusztító fegyvereket kellene felkutatnia. Amikor sokadik missziója sem jár eredménnyel, gyanítani kezdi, hogy itt valami bűzlik és átvált Bourne-üzemmódra. Képet kapunk a bagdadi káoszról és a politikai manőverekről, de emellett betevő akciófilmünk sem marad el. * * * Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street) Manapság, amikor Dunát lehet rekeszteni a horror-remake-ekkel, természetesen a jó öreg csíkos pulcsis Freddy Krueger sem kerülhette el a sorsát. Wes Craven kreációját ezúttal az aktuálisan legnépszerűbb paraszínész, Jackie Earle Haley (Rorschach a Watchmen-ből) formálja meg, a rendezői székbe pedig a korábban David Bowie-nak és a Green Day-nek is klipeket rendező Samuel Bayert ültették. Respektálható a vállalkozás: legyen mitől rosszat álmodniuk azoknak is, akik a 80-as években még sehol se voltak. * * * Ha/Ver (Kick-Ass) Ez aztán az igazi vágybeteljesítő film: nem szimpla szuperhősöket bámulunk a moziban, elképzelve, hogy milyen menő volna, ha mi is megmászhatnánk egy felhőkarcolót és lenne batmobilunk, hanem olyan átlagos kölyköket nézünk, akik nem állnak meg ott, hogy álmodoznak a szuperhős-szerepről. A srácok jelmezt öltenek, nekidurálják magukat, és már mehet is a bűnüldözés! Külön örülünk annak, hogy köztük találjuk kedvencünket, Christopher Mintz-Plassét is, aki már a Superbad-ben is gyakorolta, hogyan kell menőbb identitást felvenni, amikor McLovinként próbálta eladni magát. * * * Toy Story 3 (Toy Story 3) Tizenöt év telt el az első Toy Story óta, de Andy megelevenedő játékainak meséje még most is ugyanolyan szórakoztató, mint akkor, hiába fejlődött azóta rengeteget a számítógépes animáció. A Pixar másfél évtized alatt mindig tudott valami teljesen újat és kedveset mesélni nekünk, úgyhogy reméljük, a Toy Story-ban rejlő tartalékok sem merültek ki a harmadik részre - volt elég idejük gondolkodni rajta. Az már biztos, hogy kapunk egy csomó új játékot, akik közül a lila medvét már az előzetes alapján megkedveltük. * * * Alkonyat - Napfogyatkozás (The Twilight Saga: Eclipse) A harmadik Alkonyat-filmben Bella és Edward ismét együtt lehet, de a helyzetük koránt sem rózsás, mert egy bosszúszomjas vámpírlány liheg Bella nyomában. A rész fő dilemmája, hogy Bella az örök életet válassza-e Edward oldalán, vagy maradjon ember, de mindezt fölösleges is leírnunk, a rajongók úgyis sokkal jobban tudják nálunk, hogy mi fog történni. Azok a tizenévesnél idősebb olvasóink pedig, akiknek Robert Pattinson neve és borzas hajkoronája még mindig nem ismerős, az előzetesből pontos képet kaphatnak a romantikus vámpír-saga vágyakozó sóhajoktól terhes hangulatáról. * * * Ragadozók (Predators) Antal Nimród Ragadozók-jától két dolgot is várunk: egyrészt támassza fel a Ragadozó-szériát a hamvaiból, legyen igazi dögös bűnös élvezet rémes lényekkel, ragadós dzsungellel, Adrien Brody csodálatraméltó felsőtestével és sok tesztoszteronnal. Másrészt reméljük, hogy a film igazi áttörést jelent Antal hollywoodi karrierjében, azaz legközelebb már lehetőséget kap rá, hogy valami sajátot vagy legalábbis igazán egyedi ízűt csináljon. * * * Kéjjel-nappal (Knight and Day) Kezdettől nem értettük, hogy ehhez a filmhez mi szükség volt az Észvesztő és A nyughatatlan rendezőjére, de az első előzetesig legalább abban reménykedtünk, hogy Mangold valami különlegeset adott hozzá ehhez a titkosügynökös-szőke nős tucatfilmhez. Többé nem bízunk ebben, úgyhogy marad a halovány remény, hogy lesz némi humor, meg valami kis csavar, amitől nem alszunk majd el ezen az akcióvígjátéknak titulált darabon. * * * Nagyfiúk (Grown-Ups) Ezt a filmet nyilván a bepisilős-oszlopotlefejelős idétlen komédiáknak fenntartott külön mércével kell mérni. Hogy ezen belül mennyire működik, azt még nem tudjuk, de reméljük, hogy nem hiába csődítették össze hozzá a Hollywoodban ma munkálkodó komikusok többségét. A sztori nyilván nem különösebben fontos, de amúgy öt pasasról szól, akik kissrácként haverok voltak és harminc év elteltével szerveznek egy nagy újbóli összeröffenést, ahova mindenki hozza a családját is. Szerencsére Adam Sandler családtagjai közé tartozik Salma Hayek is. * * * Shrek a vége, fuss el véle (Shrek Forever After) Az első Shrek-et halálosan viccesnek találtuk, és bár cseppet sem csodálkoztunk rajta, hogy a világszerte összesen csaknem 500 millió dollárt termelő animációs film folytatásokat kapott, mindig is azt kívántuk, bárcsak a DreamWorks megállt volna az első után. Az egyre kevésbé vicces (de változatlanul nagyon sikeres) Shrek-sztorik végére idén nyáron végre pontot tesz a minden eddiginél idétlenebb sztorival támadó negyedik rész. Mindazonáltal csakis a legjobbakat kívánjuk a melák zöld ogrénak, éljen boldogan, míg meg nem hal. * * * Eredet (Inception) A filmet gyártó stúdió éppen most hozta nyilvánosságra az Eredet szinopszisát, úgyhogy végre értelmet nyertek Nolanék korábbi, homályos kijelentései arról, hogy egy olyan sci-firől van szó, ami az elmén belül játszódik: DiCaprio egy egészen speciális bűnözőt alakít, aki képes áldozatainak elméjéből kiolvasni az értékes gondolatokat, miközben ők álmodnak. A sztori a figura utolsó megbízása körül bonyolódik, ami minden korábbinál durvább, mert most nem kinyernie, hanem beleplántálnia kellene gondolatokat a célszemély fejébe. Nolan személye remélhetőleg garantálja, hogy nem egy értelmetlen katyvaszt, hanem egy valóban agyas, izgalmas krimit kapunk. * * * Az utolsó léghajlító (The Last Airbender) Shyamalan a Nickelodeonon 2005 és 2008 közt futó rajzfilmsorozatot adaptálta nagyjátékfilmmé, aminek látványossága felől nincs kétségünk, ha sztoriját nem is tartjuk feltétlenül játékfilmre kívánkozónak: a tűz nemzetsége háborút indít a másik három elem nemzetsége ellen, és az emberiséget csak Aang mentheti meg, aki azzal a különleges képességgel rendelkezik, hogy mind a négy elemet irányítani tudja. Pozitívum, hogy az egyik főszerepet Dev Patel, a Gettómilliomos főszereplője játssza. * * * Salt ügynök (Salt) Phillip Noyce (Férfias játékok, Végveszélyben) csinált már néhány dögös filmet, és ezúttal a nemváltoztatáson átesett (Angelina Jolie Tom Cruise szerepét vette át) Salt ügynökkel akciózik. Az előzetes alapján sok meglepetést nem tartogató thrillernek tűnik a film, amiben Jolie egy fekete és egy szőke paróka cserélgetésével álcázza magát, miközben menekül saját főnökei elől, akik orosz kémnek hiszik (persze lehet, hogy tényleg az). Ugyanakkor a nyáron 35. életévét betöltő Jolie-t még mindig jó nézni akció közben, és az augusztusi kánikulában lehet, hogy ennyivel is beérjük majd. * * * Get Him to the Greek Jelen pillanatban ezt tippeljük a nyár legszórakoztatóbb vígjátékának, hiszen 1: van benne Jonah Hill (Superbad), 2: van benne Russell Brand (Lepattintva), 3: Jason Segel (Lepattintva) ötletéből készült a forgatókönyv. Hill egy bajban levő lemezcég bénácska asszisztensét alakítja, aki megkapja a rázós feladatot, hogy repüljön Londonba és ráncigálja magával Los Angelesbe Aldous Snow-t, a rocksztárt, aki jubileumi koncertjével kihúzhatja a csávából a céget. A srácot persze Londonban magával sodorja a sok okádással járó rockandroll-életforma, ami megnehezíti a küldetés végrehajtását. Lehet, hogy rossz a humorunk, de szerintünk vicces a hányással pöttyözött fejű Jonah Hill. * * * A-csapat (The A-Team) A 80-as évekbeli tévésorozat nagyjátékfilmváltozata lényegében követi a sorozat sztoriját: négy (természetesen ezúttal Irakból hazatérő) exkatona áll a középpontjában, akiket meggyanúsítanak egy háborús bűnnel, amit nem követtek el. A szuperkatonák persze megszöknek a börtönből, hogy a jó ügyeket szolgálva tovább harcolhassanak, immár nyomukban az őket üldöző katonasággal. A producerek választásaira nem lehet panaszunk: a film látványosságát Jessica Biellel és Bradley Cooperrel garantálják. |