Nem vicces, de nem baj - kritika a Honnan tudod című filmről

A Honnan tudod című filmben két furcsa dolog is van: hogy romantikus komédia létére nem akar különösebben vicces lenni, és hogy ez kifejezetten a javára válik. A film két órán keresztül taglalt problémája a hollywoodi szerelmesfilmek legrongyosabbra használt kliséje: van egy szép lány (Reese Witherspoon), akinek választania kell a rosszfej szoknyapecér (Owen Wilson) és a kedves megbízható (Paul Rudd) pasi közt, és a lány számára csak a játékidő utolsó percében lesz világos az, amit a néző már az elsőben is pontosan tud. A csalódást elkerülendő előre elárulom, hogy a film maradéktalanul követi ezt a formulát, meglepetésre ne számítson senki.Reese Witherspoon és Paul Rudd a Honnan tudod-banÉs mégis, James L. Brooks (Becéző szavak, Lesz ez még így se!) legújabb filmje egy kicsit más. Ami hamar feltűnik, hogy meglepően hosszú párbeszédek vannak benne, amikben nyoma sincs a humornak. A nagyvállalatnál dolgozó George (Rudd) például önhibáján kívül egy kormányzati nyomozás célpontjává válik, és erről - egyébként teljesen érthető módon - hosszan és cseppet sem viccesen beszélget a vállalati ügyvéddel, meg az apjával (Jack Nicholson), aki feltehetően a cég tulajdonosa. Aztán George lelkizik még sokat terhes, egyedülálló kolléganőjével (Kathryn Hahn) is, és akkor még el sem jutottunk a központi trióhoz.Paul Rudd és Jack Nicholson a Honnan tudod-banLisa (Witherspoon) összejön a jóképű és hígagyú sportoló Mattyvel (Wilson), akivel elég sokszor kénytelen megvitatni, hogy a kapcsolatukban melyiküknek hogyan is kéne viselkednie. Amikor pedig végre eltölthet pár órácskát George-dzsal, kiönti neki a lelkét a karrierjéhez és a gyerekvállaláshoz fűződő aggodalmairól. Halál unalmasan hangzik? Kicsit tényleg az, de mégis örömteli, hogy nem ostoba gegeket szórnak magukból a szereplők, hanem legalább haloványan az életre emlékeztető szituációkba és párbeszédekbe bonyolódnak.Owen Wilson és Reese Witherspoon a Honnan tudod-banAmi pedig szinte különlegessé teszi a filmet, az a figurák néha előtörő váratlan őszintesége. Például hogy a rémesen induló első randin Lisa kiosztja George-ot, és megkéri, hogy inkább egyenek csendben, és erre nem épül valami blőd csattanó. Vagy, hogy George nem titkolja se Lisa, se Matty előtt, hogy bejön neki a lány, és mégsem vet be mindenféle, olcsó filmekből ismert trükköt a megszerzésére. A legjobb viszont az egészben Owen Wilson, aki az önző nőcsábász karikatúráig húzott típusát testesíti meg, de nem túlpörgeti, hanem ellenkezőleg, a lehető legtermészetesebb blazírtsággal adja a figurát, ami megint csak teljesen szembemegy az elvárásainkkal. Annyira, hogy szinte már vicces is.