Woody Allen nem lehet más, csak a Kern

Pontosan 35 évvel ezelőtt mutatták be az amerikai mozik minden idők egyik legjobb filmjét, az Annie Hall-t. Woody Allen négy Oscar-díjas komédiájának a magyar szinkronja is legendás, amely olyan kifejezéseket adott a nyelvnek, mint a biboldószer és a hercig kis játékszer, és olyan dumákat hozott divatba, mint a "hogy kapná be az összes faszomat", a "vessetek a mókusok elé" vagy a "ha minden ilyen flottul menne". A film magyar szövegét író és a szinkronját rendező Sipos Áronnal beszélgettünk, valamint feltettünk pár kérdést Kern Andrásnak is.

Hogyan került abba a helyzetbe, hogy ön írhatta az Annie Hall magyar szövegét?

1972-ben végeztem az egyetemen. Utána el akartam menni a rádióba dolgozni, de ott volt egy olyan kötelezettség, hogy a jelentkezők életrajzát el kellett küldeni a Belügyminisztériumba is. És a Belügyminisztériumban áthúzták a nevemet, hogy nem vehetnek fel. Jöttem ki a Rádió épületéből, és összefutottam Fodor Tamással, aki kiváló színész, most a Stúdió K-t vezeti. Mondtam neki, hogy úgy volt, hogy ide jövök dolgozni, de kirúgtak. Engem is - mondta. És akkor most mi lesz, kérdeztem tőle. Én megyek szinkronizálni a Pannónia stúdióba, mert abból élek. Hát mondom, akkor én is megyek. Így kezdődött, aztán csináltattak velem próbamunkákat, és felvettek. Először dramaturgasszisztensnek, és utána jó néhány hónappal később kaptam meg az első önálló munkát.

Ez az első munka fordítás volt?

Dramaturg. Azokat hívták dramaturgoknak, akik fordították a filmeket, és szájra írták a szöveget. Gyakorlatilag egy vágóasztal mellett ültünk, néztük, mit csinál a színész, és ugyanazt eljátszottuk, hogy pontosan kijöjjön a szöveg.

Mikor kezdett el szinkront rendezni?

Az Annie Hall volt az első vagy a második szinkronrendezésem. A stúdió vezetője, Horányi Özséb mondta, hogy ha megírom a szöveget, akkor rendezzem is meg. Megrendeztem. Érdekes hely volt a szinkron akkor, mert sok olyan ember dolgozott ott, aki valami miatt megbízhatatlan volt politikailag.

Ebben a nyolc évben, amire eljutott az Annie Hall-ig, milyen filmeket kellett fordítania?

Mindenfélét. Fordítottam oroszból, mert orosz szakos is voltam az egyetemen, de azt nem szerettem annyira. Az olaszokat szerettem a legjobban, mert ha valaki egy nyelvet rendesen tudott, akkor azt saját magának kellett lefordítani. Ha olyan nyelv volt, amit nem teljesen értettem, akkor lehetett kérni nyersfordítást, és az alapján annyit tudtam, hogy hol tart a szöveg éppen. Olaszból nem kértem soha, de az összes többi nyelvből igen. Az Annie Hall-nál az is szerencse volt, hogy ott dolgozott a házban egy régi egyetemista társam Szegedről, aki nagyon jól tudott amerikaiul. Vele konzultáltam egy csomó dologról, amit nem jól értettem.

Az Annie Hall-t 1977-ben mutatták be Amerikában, de a magyar szinkron csak 1980-ban készült el. Ez a hároméves csúszás akkor normálisnak számított?

Néha gyorsabb volt, néha lassabb. Nem volt az a fajta azonnaliság, mint most, de volt, amit elég hamar bemutattak, más filmet meg csak 4-5 évvel később. Az Annie Hall-nak nagyon sok érdekes pillanata van a fordítás szempontjából. Úgy kezdődik, hogy áll Woody Allen, és beszél a kamerába. Elmondja, hogy egy kicsit kopaszodik, de egyébként egész jól érzi magát, egyetlen problémája van csak, amit Groucho Marx mondott, hogy sosem szeretne olyan klubhoz tartozni, ami őt elfogadná tagnak. Ebből a Groucho Marxból elkezdődött egy tragédia a Pannónia filmstúdióban. Mert Marx, az Karl Marx. Hiába jöttünk azzal, hogy ez egy színészcsalád, ezek híres komikusok voltak Amerikában, azt mondták, hogy Marx nem lehet. Mondtam, gyerekek, engem ez nem érdekel, mondja akkor egy másik amerikai színész nevét. És akkor így lett Buster Keaton a magyar verzióban.

Annie Hall | "Annie meg én szakítottunk, és még mindig képtelen vagyok felfogni, őrület"

Nem visszás egy idézetet másnak tulajdonítani?

Az ő gondolkodásuk szerint ez elment. Az volt a lényeg, hogy a Marx név el ne hangozzon egy ilyen vicceskedő összefüggésben.

Politikai szempontból még mibe kötöttek bele?

Nekem például nagyon sok vitám volt trágárság, közönségesség, jassznyelv ügyben. Mert én azokat úgy fordítottam le, ahogy voltak. És mindig jött valaki, hogy ne mondja ezt, ne mondja azt. Ott volt például a Fehér telefonok című film Ugo Tognazzival és Vittorio Gassmannal. Na, abban aztán minden volt. Vagy Fellini Amarcord-ja, amit szintén én fordítottam.

A kábítószer-használat nem volt problémás? Az Annie Hall-ban többször szóba kerül a fű, és persze ott az a híres jelenet, amikor beletüsszent a kokainba.

Azt hiszem, annak csak a vicces részét fogták fel. De én is. A mi gondolkodásunkban nem voltak benne a drogok akkoriban.

Annie Hall | "Én nem szeretek porokat gyömöszölni az orromba"

Woody Allen mennyire volt ismert Magyarországon az Annie Hall előtt?

Nem tudom, hogy melyik filmjeit mutatták be előtte, de már ismert volt. A Fogd a pénzt és fuss!-t nagyon szerették. Abban van az a híres mondás, amit egy kolléganőm fordított, hogy "semmi cicó, mert nálam van a stukker."

Amikor 1974-ben Woody Allen Magyarországon forgatta a Szerelem és halál-t, arról lehetett tudni akkor?

Igen. Egy amerikai újság meginterjúvolta őt, és elkövette azt a viccet, hogy azt mondta, hogy ilyen a színészsors, az ember felébred egy olyan isten háta mögötti városban, mint ez a Budapest, ahol nincs semmi, este sötétek az utcák, és egyébként is baromira unalmas, és ha bármit akar, akkor átmegy Bécsbe. Amikor ez megjelent itthon, tüzet okádott mindenki.

Azért ettől eltekintve kedvelték?

Persze.

A magyar színészeket ön választotta ki?

Igen. Általában a rendező választott színészt. Itt én voltam a rendező is, úgyhogy saját magamnak javasoltam Kernt meg mindenki mást.

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Mennyire volt egyértelmű, hogy Kern Andrásnak kell szinkronizálni Woody Allent? Úgy tudom, hogy korábban csak A jónevű senki-ben volt ő a magyar hangja.

Azt a filmet akkor még nem láttam, de úgy rémlik, Vajda István rendezte a szinkronját. Ő mindig azt mondta, hogy Woody Allen nem lehet más, csak a Kern. Szerintem nem mindig passzol hozzá, mert például a Banánköztársaság-ba más hang kellett. De amikor megláttam ebben a filmben Woody Allent, akkor tudtam, hogy ez most a Kern. Korban is épp megfelelt.

Elképesztő, hogy milyen nagy színészek szinkronizáltak ebben a filmben. Akkor bárki eljött, akit hívott?

Igen. Sokat számított, hogy mi a feladat, de ezek a nagy színészek szerettek szinkronizálni. Összehasonlíthatatlanul kevesebb pénzt kaptak akkor, mint ma, de a szinkron volt az egyetlen olyan hely, ahol, ha vége volt a munkának, azonnal mehettél a pénztárba. A kijárat mellett volt a pénztár, éjjel-nappal nyitva volt.

Például Márkus László hogyan jutott eszébe arról a tenyérbe mászó komikusról?

Akinek arról más jut eszébe, az hülye. Ránézel, és az a Márkus. Amikor ő először meglátta, halálra röhögte magát. Bálint Andrással sem kellett harcolnom. Behívtam, megmutattam neki a jelenetet. Azt a pasit kellett játszania, aki Woody Allenék mögött áll a mozisorban, és tudálékosan magyaráz Felliniről. Azt mondta, nem vagyok normális, hogy ezt akarom vele csináltatni, de munka közben nagyon megszerette a szerepet.

Annie Hall | "Időben szólok, hamarosan meg fog ütni a guta"

Felteszem, a szinkron nem az improvizáció terepe, de azért volt olyan szöveg ebben a filmben, amit a színészek találtak ki?

Sipos Áron: Példát hirtelen nem tudnék mondani, de volt. Egy olyan színész, mint Kern, akinek van agya is, persze hogy kitalált egy csomó mindent. 28 éve játssza a Vígszínházban a Játszd újra, Sam! című darabot, és abba átvitt szövegeket az Annie Hall-ból is. Egyszer beszélgettünk vele arról, hogy miket talált ki ő, de most ha megölnél, se jutna eszembe.

Kern András: A Játszd újra, Sam! színházi változatába egy csomó mindent beleírtunk Woody Allen más filmjeiből, leginkább az Annie Hall-ból, valamint beletettünk írás közben improvizált woodyallenes mondatokat. Amikor a színházi változatot készítettük elő, már nagyon nagy divat volt Woody Allen a magyar értelmiségi körökben. Azokban a körökben szívesen láttak engem, és kicsit úgy beszélgettünk, mintha Woody Allen-szövegeket mondanánk.

A színészek akkor egyszerre voltak bent a stúdióban?

Szinte mindig. Nagyon ritka volt, hogy valami miatt le kellett választani, és egyedül mondta a dialógot. Direkt volt egy részleg a stúdióban, amelyik csak azzal foglalkozott, hogy a színészeket egyeztette. Meg volt adva, hogy mennyi idő alatt kell befejezni egy filmet. Általában tíz napig írhattuk, de én ezt egy hónapig írtam.

Utána mennyi volt maga a felvétel?

Még egy hónap. Mindenki őrjöngött, de tudták, hogy aztán jó lesz.

Amikor először elolvasta ezt a szöveget, érezte, hogy ez fontos mű és fontos munka az életében?

Igen. Amikor Horányi Özséb behívatott, hogy itt ez a film, amit nekem kell megcsinálni, tulajdonképpen az ő személye húzta alá a fontosságát. És nemcsak azért emlékszem ezekre a dumákra, mert én fordítottam, hanem a fiam korosztályából is visszahallom őket.

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Amikor írta ezeket, akkor tisztában volt vele, hogy örök idiómákat teremt?

Nem. Én nemcsak filmeket fordítottam, hanem regényeket, verseket is. Műfordító voltam. De a filmfordítás a kényszerű szerepjátszás szempontjából nagyon fontos, és nagyon különbözik minden más dologtól. Hallod, hogy hogyan mondja, látod, hogy mit játszik, mik a gesztusok, hogy van felépítve az a jelenet, és erre meg kell találni ugyanazt a magyar mondatot, a magyar gesztust, a magyar hangsúlyt. Ott az a jelenet, amikor Bálint András áll mögötte a sorban, és egyszer csak azt mondja, hogy "kapná be az összes faszomat". Ezt a szöveget Szilágyi János rádióriportertől hallottam még korábban, és amikor csináltam a fordítást, megkérdeztem tőle, hogy megengedi-e, hogy beleírjam a filmbe. Mondta, hogy ezt tényleg ő szokta használni, de nem az ő tulajdona. Ha előveszed az eredeti angolt, akkor ott egészen mást mond ("What I wouldn't give for a large sock with horse manure in it!" - "Mit meg nem adnék egy nagy zokniért, ami tele van lószarral!"), de magyarul ezt kívánta meg a helyzet. Ha Woody Allen tudná, hogy így fordítottam, szerintem tetszene neki.

Például az olyan kifejezések, hogy "hercig kis játékszer" vagy "sámli legyek, ha értem" akkoriban divatosak voltak?

Nem. Annyiféle helyen nőttem fel gyerekkoromban, hogy nagyon sokfajta nyelvet hallottam, és szerettem a nyelvvel foglalkozni. Nem tudom megmondani, hogy az egyes dumák a kecskeméti árvaházból, az újpesti általános iskolából, vagy a rákospalotai grundról származnak.

Számomra úgy tűnik, hogy ez a fordítás áldott állapotban született meg.

Abszolút. A Pannónia filmstúdióban nagyon sok nagyon tehetséges ember dolgozott akkor, az ablakunk egy kertre nézett, sütött a nap, madárcsicsergés szólt. Meg lehetett belőle élni, plusz megengedte azt, hogy az ember a munkája során találkozzon nagyszerű művekkel. Kellett csomót gályázni is persze, de voltak ezek az áldott pillanatok, amikor találkoztál egy ilyen művel. Ráadásul megengedték, hogy egy hónapig szórakozzak vele, és ez megadta azt a szabadságot, hogy önmagamat is kontrolálhattam. Hogy ez nekem még nem jó, visszatettem a tekercset, megint megnéztem, törtem a fejemet, hogyan lehetne jobb. Ez a helyzet kedvezett annak, hogy jó munkát adjál ki a kezedből.

Többször előfordul a filmben, hogy Kern csettint a nyelvével. Azt ki találta ki?

Sipos Áron: Ő.

Kern András: Nem én találtam ki, Woody Allen is csettint. Sőt krákog is néha, mindenféle hangokat ad, rendkívül természetesen beszél.

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Az Annie Hall rengeteg embernek sokkal többet jelent, mint egy átlagos film. Ön meg tudná fogalmazni a vonzerejét?

Kern András: Sajnos nem, ahhoz nem vagyok elég okos. Kétségtelenül van neki vonzereje, hogy mitől, azt nem tudom. Valószínűleg mindentől együtt. Woody Allen akkori újdonságától, érdekességétől, eredetiségétől, remek humorától, városi szlengjétől, jó dumájától, a jó szereposztástól, Diane Keaton isteni alakításától, Allen saját, akkoriban még egyáltalán nem lejárt és modorosnak tartott színészetétől.

Tudja, hogy kering az interneten egy húszoldalas dokumentum, amiben valaki összegyűjtötte az Annie Hall magyar szinkronjának a félrefordításait?

Komolyan? Nem tudtam.

Ezek közül mind szándékos, vagy volt olyan, amit egyszerűen félrehallott?

Ha valaki valamit nem ért meg, és hülyeséget ír, az egy dolog. De ha megértette, és egy másikat ír, ami ugyanolyan jó, akkor az nem félrefordítás. A Micimackó nevet Karinthy találta ki.

A legtöbb fordításánál érződik, hogy talált egy magyarul sokkal jobban hangzó megoldást, viszont van pár, aminél úgy tűnik, mintha egyszerűen nem értette volna, hogy mi hangzott el. Például amikor a film elején az osztályteremben vannak, és mindegyik gyerek elmondja, hogy mi lett belőle, és az egyik azt mondja, hogy "I run a profitable dress company". Tehát egy jól menő ruhagyárat vezet. De a szinkronban meg az van, hogy "Én vezetem a Preferable Trust Company-t".

Ennek egyszerű lehet a magyarázata: valószínűleg a nyersfordító nem értette meg. Szerintem ehhez a filmhez nem volt dialóglista és amikor lehallgatta, félrehallotta.

Annie Hall | "Nekem sosem volt lappangási periódusom, nem tehetek róla"

Vagy van egy másik példa: amikor az eredetiben azt mondja Annie, hogy "ma van a Grammy-díj-átadó", akkor a magyar szövegben ez úgy jelenik meg, hogy "ma lesz a nagyi zsűrizése".

Kínos. Ez is félrehallás.

Volt pár poén is, ami kimaradt. Például, ha Woody Allentől idézeteket gyűjtenek össze, általában az első helyen szerepel az, amit a maszturbációról mond ebben a filmben: "Szex olyasvalakivel, akit szeretek." Viszont ez teljesen kimaradt a magyar verzióból (azt mondják helyette, hogy "Ne próbáld félrevinni a beszélgetést. Most nem rólam van szó, hanem rólad").

Erre nem emlékszem. Nekem is van egy, amit utólag tudtam meg. Amikor Annie hazaviszi kocsival Alvyt, és elég bénán parkol le, akkor azt mondja Woody Allen, hogy "innen már el tudok sétálni a járdáig." Nagyon fáj nekem, hogy azt kihagytam. Azóta mindig mondom, ha valaki rosszul parkol, hogy innen már gyalog megyek a járdáig.

Gondolt arra később, hogy esetleg kijavítaná ezeket a hibákat benne?

Boldogan kijavítanám, de nincs rá lehetőség. Ezt senki nem finanszírozná. De az az érzésem, hogy az egész funkcionál, és nem idegen Woody Allentől. Az Annie Hall sikere a nyelvi finomságon áll. A biboldószer nem létezett előtte.

Annie Hall | "Tisztán világosan hallottam, hogy azt mormogta a bajusza alatt, hogy zsidó"

Később ezt a kifejezést nem használták antiszemita felhanggal?

Az eredeti történetben ez egy antiszemita beszólás, amit Alvy mesél Maxnak. Hogy aztán ezt itthon valakik ugyanolyan szándékkal használták, ezt én most hallom először. Magyarországon 1980-ban nagyon érzékenyen kezelte a politika a holokausztot, a zsidók szenvedését. Akkoriban nálunk nem engedték, hogy bárki uszítson, zsidózzon.

Ön hogy látja a fordítói szabadság kérdését? Milyen változtatásokat tart megengedhetőnek?

Azt hiszem, erre nem lehet úgy válaszolni, hogy menjen el bármilyen messzire az eredetitől. Nincs egy regula, hogy húsz centi még belefér, de harminc már sok. El lehet menni, ha szolgálod a művet. Az Annie Hall-nál az volt a lényeg, hogy szellemesen kellett beszélni. Fordítottam Dario Fót, fordítottam orosz költőket, de nem tudom megmondani neked, hogy ott egy bizonyos fordítói truváj mennyiben számít hűségnek, vagy mennyiben nem. Az Amarcord elején fehér pelyhek szállnak a levegőben, és egy öreg ember azt mondja, hogy szállnak a "le manine". Ami azt jelenti, hogy kis kezek. És akkor gondolkoztam, hogy mi lehet az a kis kéz. Odáig elmentem, hogy a gödöllői egyetemről elhívtam egy szakértőt, aki leült a vágószobában, és azt mondta, hogy uram, ezt úgy hívják magyarul, hogy nyárpehely. Nyárpehely?! Ezt nem lehet kitalálni. Ugyancsak az Amarcord-ban van egy versidézet, amin a fél olasz tanszék kutyult, hogy az honnan van. Karakterisztikája alapján egy tizenkilencedik századi olasz versnek tűnt, de abban a korban senki nem írt ilyen verset. Azért kerestük, mert létezett egy nagyon fontos szabály: ha egy versnek volt magyar fordítása, akkor kötelező volt azt használni. Szabó Lőrincet nem lehetett újrafordítani. Fél évig agyaltunk rajta, és akkor valaki azt mondta, hogy hívd fel Fellinit. Nem volt könnyű megszerezni a telefonszámát, de sikerült. Felhívom, mondom neki, hogy az Amarcord magyar fordításán dolgozom, és nem bírunk rájönni, hogy honnan van az a vers a filmben. Erre azt mondja, ő írta.

Sipos Áron interjút készít Federico Fellinivel (a többiek a fotón: Salusinszky Miklós, Bíró Miklós operatőr, Rózsa Sándor gyártásvezető)

Egy fordításnál mit tartott a legfontosabb szempontnak? Hogy mit szólna ehhez Woody Allen, vagy hogy meg fogja-e érteni egy átlag magyar néző?

Azon soha nem gondolkodtam, hogy mit szólna ehhez Woody Allen. Mindent eldönt a gesztus, amit a filmben látsz. Nem írhatsz a gesztus ellen, amit a színész eljátszik. A mimikája, a szeme, a fejtartása, a teste, a gesztikulációja elmondja, hogy miről szól a jelenet. Oda kell megérkezni, olyan mondatot kell írni.

Mit tart arról a mostanában elterjedt gyakorlatról, amikor magyar utalásokat írnak bele egy külföldi filmbe? Például elhangzik David Letterman neve, és a magyar szinkronban Fábry Sándort mondanak helyette?

Képtelenség. Ez szakmai minimum, hogy ilyet nem csinálhat az ember.

Tavalyelőtt kiadták könyvben az Annie Hall forgatókönyvét Polyák Béla fordításában. Olvasta?

Nem.

Rosszulesett, hogy nem az ön fordítását használták?

Egyáltalán nem. Ha lehet Babitsot és Arany Jánost újrafordítani, miért ne lehetne az Annie Hall-t?

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Ha visszatekint arra, hogy mire volt nagyon büszke a karrierje során, az Annie Hall szinkronja hol helyezkedik el ezen a listán?

Ez a csúcsa annak az időnek, amit szinkronizálással töltöttem. Az életemben az Annie Hall nagyon fontos pillanat, mert nagyon szerettem csinálni, nagyon jó lett, és nagy sikere volt. Fontosnak tartom, de ugyanilyen fontosak azok a filmek, amiket később producerként csináltam. A Szomorú vasárnap, a Perlasca, a Greenaway-trilógia, vagy a Jónás, aki a cethal gyomrában élt és az Emlékszem Anne Frankra. Ezek mind olyan koprodukciók, amikben benne van a személyiségem, a gondolkodásom, a világlátásom.

Harminckét évvel ezelőtt készült el az Annie Hall szinkronja. Ezalatt az idő alatt találkozott olyan emberekkel, akiknek sokat jelentett ez a film, és azon belül is a magyar szinkron?

A legfontosabb történet ebből a szempontból a fiam, aki 1977-ben született és nyolc-tíz éves lehetett, amikor ez még sokat ment moziban. Én magam is sokszor vetítettem, és ezekre elvittem őt magammal. Az ő osztálytársai, a gyerekek abból a korosztályból kívülről tudják az Annie Hall-t. Leülsz a fiammal, beletekersz a filmbe, és bárhonnan folytatja a szöveget. Nekem ez amiatt nagyon jó érzés, hogy kiapadhatatlan forrása a viccelődésnek közöttünk. Fontos egy családban, hogy legyenek ilyen kapcsok. És most már a többieket is rákényszerítettük, kénytelenek azon röhögni, amiken mi röhögünk. De a fogorvosomtól kezdve a ferihegyi vámosig, a legkülönbözőbb emberek hozzák szóba az Annie Hall-t.

Melyik dumát hallotta vissza a legtöbbször a filmből?

Hát azt, hogy "kapnád be az összes faszomat". Ez nagyon beleégett a magyar néplélekbe.

"Vessetek a mókusok elé!"

Azt pont tegnap hallottam a patikában a sorban. Egy nő állt előttem, és azt mondta, hogy vessenek a mókusok elé, de én akkor is azt kérem.

Ez milyen érzés?

Elolvadtam a büszkeségtől.

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Találkozott valaha Woody Allennel?

Egyszer jött velem szembe egy mólón Velencében.

Nem gondolt rá, hogy megszólítja?

Nagyon furcsa viszonyban vagyok vele, mert úgy érzem, hogy én ismerem őt a világon a legjobban. Persze ez baromság, de akkor is így van. Elmentem megnézni, amikor fellépett itt az együttesével pár éve. Van ez a legenda, hogy minden pénteken lemegy a klubba New Yorkban, és ott klarinétozik. Viszonylag közel ültem, és néztem. Kíváncsi voltam, hogy mennyire tud klarinétozni, és hogy komolyan veszi-e a dolgot. Nem értem, hogy miért kell világkörüli turnéra mennie egy zenekarral, és klarinétozni baromi közepesen. Viszont nagyon komolyan veszi, és szemmel láthatólag rohadtul unatkozott akkor, amikor nem ő játszott. Ült, és nézte a földet ahelyett, hogy a közönséget nézte volna.

Ott a mólón azt érezte, hogy önnek fejben sokkal bensőségesebb viszonya van Woody Allennel ahhoz, hogy egy béna udvariassági beszélgetést folytasson vele?

Pontosan. Olyan alapossággal nézni egy filmet, ahogy én néztem az Annie Hall-t, rettenetesen erős viszonyt jelent azzal az emberrel, aki ott van a vásznon. Írni a szöveget hozzá, javítani, újrakezdeni. Óhatatlanul látod a hibáit, hogy ez milyen ember.

Egy 1985-ös interjúban Woody Allen a következőket mondta önnel kapcsolatban: "Megragadó gondolat, hogy valamiféle alteregóm él Magyarországon, s tulajdonképpen nagyon szeretnék egyszer találkozni vele." Ez a találkozás létrejött?

Kern András: Nem. Amikor pár évvel ezelőtt itt volt Budapesten, meghívtuk az előadásunkra, de azt mondták a vígszínházi titkárok, hogy meg sem lehetett közelíteni. A menedzsere azt mondta, hogy ő csak zenéljen, ne foglalkozzon mással, ne találkozzon senkivel, mert az csak elveszi az erejét a zenéléstől. Azt hiszem csak másfél-két napig volt itt, de éppen odatettünk egy előadást, hogy hátha megnézi majd, de nem engedtek még csak a közelébe se.

Kern András a Játszd újra, Sam! című előadásban

Van olyan dolog, amit szívesen megkérdeznének Woody Allentől?

Kern András: Nekem nincs. Rengeteg mindent olvastam vele kapcsolatban, mindent tudok róla, azt hiszem. De szívesen megölelném vagy kezet fognék vele, és örülnék, ha látná az előadásunkat. Rendkívül rokonszenves nekem az ő egész pályája, művészete, gondolkodása meg mindene.

Sipos Áron: Nagyon valószínű, hogy ő az életben egyáltalán nem olyan, mint én azt elképzelem. Az Annie Hall-ban tényleg enciklopédikusan összefoglalta a kort, a saját fizikai korát, a gondolatait. Hogyan válok el egy nőtől, milyen az, amikor szeretek egy nőt, mennyi humor van abban, hogy csetlünk-botlunk egymás mellett. Bármilyen élethelyzetbe kerülök, biztos, hogy eszembe jut ebből a filmből valami. Arra lennék nagyon kíváncsi, hogy hogy az úristenbe nem érdekli őt a mostani kora. Miért nem foglalkozik azzal, hogy az ő saját fizikai kora mit jelent a mindennapokban. Hogyan fogja fel az életet 76 évesen? Mik a perspektívák? Van-e egyáltalán perspektíva? És főként, hogy tud-e még saját magán nevetni.

Sok Woody Allen-rajongóban törést okozott, amikor 1992-ben kiderült, hogy összejött a nevelt lányával. Önök mit gondoltak erről, amikor megtudták?

Kern András: Én nem fordultam el tőle, engem ezek a magánéleti dolgok nem foglalkoztatnak. Jobb lett volna nem megtudni, de mivel megtudtam, elmegyek felette. Nem érdekel az ő civil élete, csak a művei.

Sipos Áron | Fotó: Tuba Zoltán

Sipos Áron: Bele volt kalkulálva, elég csak megnézni a Férjek és feleségek-et. Utána úgy viselkedett, ahogy egy úriembernek kell: elvette a lányt, megteremtette neki a társadalmi rangot. Nekem nem volt szimpatikus egyáltalán, és nem tudtam poénnak felfogni.

Gondolom, ő sem poénnak szánta.

Nem. De nem csalódtam benne. Akkor csalódtam volna, ha nem tudja, hogy mi a kötelessége.

Melyik az öt kedvenc Woody Allen-filmje?

Kern András: Én ezt nem tudom megmondani. Mondja meg maga, és biztos nekem is ugyanaz!

Annie Hall, Manhattan, Hannah és nővérei, Bűnök és vétkek, Férjek és a feleségek.

Kern András: Talán igen. Nekem benne van bőven A jónevű senki is. Azt ugyan nem ő rendezte, de remek filmnek tartom.

A jónevű senki és az Annie Hall amerikai plakátja

Mikor nézte meg utoljára az Annie Hall-t szándékosan?

Talán másfél éve. Megkaptam valakitől ajándékba a DVD-t.

Szinkronnal nézte?

Persze. Azt nem tudnám megmondani, hogy mit gondoltam róla, mert ez is olyan érzés, mint amikor jön veled szembe Woody Allen a mólón. Én kívülről tudom ezt az egész dolgot, ez nekem az életem. Benne van valami belőlem, méghozzá nagyon fontos dolgok vannak benne. Ennek a filmnek az az alapvető közlendője a világgal, hogy gyerekek, innen is lehet nézni, meg onnan is. Mindenki nézze, ahonnan akarja, nekem ez a változat tetszik. Nekem ezt mondta az Annie Hall.