Elhunyt Dargay Attila, a Vuk alkotója

Életének 83. évében elhunyt Dargay Attila animációsfilm-rendező. A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt, a Vuk, a Pom Pom meséi, a Lúdas Matyi alkotóját kedden érte a halál. Cikkünkben felelevenítjük az animációs zseni pályafutásának fontosabb állomásait és külön megemlékezünk négy, meghatározó jelentőségű egész estés animációs filmjéről.

Dargay Attila 1927. június 20-án született Mezőnyéken. A Képzőművészeti Főiskolára járt, ahonnan azonban politikai okokból kirúgták. 1951-től a Nemzeti Színház díszletfestőjeként, illetve a rajzfilmgyártásban gyakornokként dolgozott. 1957-től kezdve rendezett, első önálló rajzfilmje az 1959-es, nagy sikert aratott Ne hagyd magad, emberke! volt.

Az 1957-ben alakult Pannónia Filmstúdióban dolgozott. Itt született meg Gusztáv legendás figurája is, melyet kollégájával és jó barátjával, Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel együtt talált ki, de névadója Dargay volt. Az ő keze alól került ki többek közt a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-ho horgász is.

Dargay nem csak rajfilmeket csinált, hanem képeskönyvek és képregények alkotója is volt. Képregényei megjelentek többek közt a Pajtás magazinban, a Hahotában és a Fülesben.

Utolsó rendezése az 1994-es A préri pacsirtája című rövid animációs film, utolsó forgatókönyvírói munkája az 1995-ös A hetedik testvér volt.

2008-ban rendezte meg Gát György a Kis Vuk című egész estés rajzfilmet, amely Fekete István fiának, ifjabb Fekete Istvánnak a Vuk és a Simabőrűek című kisregényén alapul. Dargay Attila saját karaktereinek felhasználásához az új film szellemiségével kapcsolatos nézeteltérések miatt nem járult hozzá.

A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művésznek 2007-ben a Fővárosi Közgyűlés díszpolgári címet adományozott. Emlékére a városházán gyászlobogót tűznek ki.

Jankovics Marcell, Nepp József és Dargay Attila

Dargay Attila egész estés animációs filmjei:

Lúdas Matyi (1979)

Dargay Attila első egészestés rajzfilmje a Fazekas Mihály azonos című műve nyomán készített Lúdas Matyi volt. Logikus volt, hogy első nagyobb filmjénél Dargay klasszikus irodalmi alapanyaghoz nyúl (tette egyébként még ezt két alkalommal, a Vuk-nál és a Szaffi-nál is), hiszen az animációhoz ezer szállal kötődő hazai képregényes szakmában jól bevált módszer volt, hogy irodalmi műveket adaptálnak (vö. Korcsmáros Pár Fülesben megjelent Jókai- és Rejtő-képregényei). Lúdas Matyi népmesei történetét remekül sikerült átemelni a rajzolt világba, a szereplők pedig olyan fizimiskát kaptak, ami mára már hozzá is nőtt az alakjukhoz. A pökhendi Döbröginek olyan szépen pöffeszkedik a pókhasa, hogy öröm nézni, a hetyke Lúdas Matyi pedig elegánsan jár túl mindenki eszén. A végén a menekülős akciójelenet a legjobb, meg amikor Ludas Matyi orvosnak öltözik. Cseppet sem csodálkoznánk, ha a későbbi, méltán népszerű Magyar Népmesék-sorozat alkotóit az 1979-es rajzfilm jól eltalált alakjai ihlették volna.

A rajzfilmet néhány hónapja vetítette újra valamelyik csatorna: felnőttként még viccesebb volt felismerni a színészek hangját. A fiatal Kern András szemtelenkedett felnőtt Matyiként, Geszti Péter pedig a gyerek Matyi hangját adta. Döbrögi Dániel szerepére pedig Csákányi Lászlónál egyszerűen nem lehetett jobbat találni. A hetvenes-nyolcvanas évek rajzfilmjeiben csodálatos színészek adták a hangjukat a razfilmhősöknek: a Lúdas Matyi-ban felvonul még Gobbi Hilda és Zenthe Ferenc is. A Lúdas Matyi-n Dargay Attila Nepp Józseffel és a rímhányó Romhányi Józseffel dolgozott együtt.

+ + +

Vuk (1981)

Ahogy azt mondja: "Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok. Segítsetek Vuknak, a kisrókának". És Vahur, akit a többi kutya kinevet a háta mögött, a részeg libák, akik felzabálták a cefrét. Tás, aki finom. Az aratógépek, amik elől el kell bújni. Marci, a kakas. Ugye, mindenkiben felvillantak a képek? Nincs ember, aki nem szontyolodott el, amikor Vuk hiába várta a szüleit, vagy érzett diadalt, amikor felnőttként Vuk kifogott a kegyetlen Simabőrűn.

A Vuk a három évvel később készített Macskafogó (Ternovszky-Nepp) mellett a legendás magyar animáció csúcsa. Hatalmas siker is volt, Dargay Attila évekkel később mesélte, hogy amikor először vetítették a televízióban, teljesen kiürültek a játszóterek, minden gyerek otthon csücsült a tévét lesve. A Vuk-ban az a jó, hogy a róka, aki minden más mesében a gonosz, itt a szeretnivaló főhős. Legszívesebben örökbe fogadnánk, és agyongyantuszolnánk a kis Vukot (ebben nagy szerepe van Pogány Juditnak is), eszünkbe se jut, hogy vérengző fenevad (mégiscsak tyúkot lop).

+ + +

Szaffi (1984)

A Jókai Mór-íráson alapuló rajzfilm kissé mintha mostohatestvér-szerepet játszana a másik három nagy kedvenc mellett, de ez abszolút nem a filmet minősíti: a Szaffi végtelenül bájos és izgalmas mese, ami a női címszereplő miatt elsősorban az éppen öntudatukra ébredő kislányok kedvence. A török uralom alatt játszódó történet kalandfilmbe oltott romantikus mese: van benne kincskeresés, háborúzás, nagy cselszövések, de a lényeg mégiscsak a török basa lányának, Szaffinak és a magyar nemes fiának, Jónásnak a szerelme. A film rajzstílusa kicsit eltér a Dargaytól megszokottól. Ezt felesége és egyben operatőre, Henrik Irén egy interjúban azzal magyarázta, hogy naturalisztikusabb figurákat kellett rajzolni, így Dargay kevésbé élhette ki a karikatúraszerű ábrázolás iránti vonzalmát.

A filmbe Dargay egy saját családja történetéből származó elemet is belecsempészett: Jónást azért vándorcigányok nevelik fel, mert Dargay orosz hadifogságból megszökött apja is egy őt bújtató-tápláló cigánykaravánnak köszönhette az életét. Dargay pedig feltételezte, hogy amerre apja járt a cigánykaravánnal, ott akár egy féltestvére is lehet. A kedvesen megrajzolt figurákat a szuper szinkronhangok teszik teljesen élővé (még mindig a magyar szinkron aranykorában járunk): Jónás Kern András, Szaffi pedig Pogány Judit hangján szólal meg.

+ + +

Az erdő kapitánya (1990)

A '88-ban készült Az erdő kapitánya már nem klasszikust dolgoz fel, hanem egy kedves mesés krimit. A történet főgonosza Zénó, a gengszter, akit meg kell akadályozni abban, hogy a fakitermelők kezére jutassa az erdőt. A kedves rajzok mellett a zseniális szinkronnak is köszönhetően (Csákányi László, Székhelyi József és társaik) ebben a rajzfilmben is rendkívül szerethető, igazi dargays karaktereket látunk, mégis a történet bugyutasága miatt mégsem olyan tökéletes ez a film, mint a Fazekas-, Fekete- és Jókai-adaptációk.

A Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi rajzfilmek voltak Dargay és vele együtt a Kádár-korszak magyar animációjának legfontosabb művei. Dargay zsenialitása a klasszikusok feldolgozásában tudott igazából kibontakozni, ezért is nagyon fájó, hogy legutolsó munkája, a Csongor és Tünde (amin már hosszú évek óta dolgozott) nem készülhetett el.

----

Köszönet Ozoli Gábornak a cikkhez nyújtott segítségéért.