Badal János tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte történelem-magyar-művészettörténet szakon, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatta, ahol 1949-től tanársegédként tanított. A filmgyárban 1956-ban ő fogta össze a forradalmat fényképező operatőrök munkáját, ezért állásából elbocsátották. Magyarországot 1957-ben hagyta el, Párizsban telepedett le.
Tanult a Sorbonne filmtanszakán, Belgiumban balesetvédelmi filmeket forgatott, dolgozott a párizsi Foxnak, a francia híradónak. Éduard Luntzzal készített a Léghuzat gyermekei című rövidfilmje 1960-ban a cannes-i filmfesztiválon díjat kapott. Első francia egész estés játékfilmjét, a Gonosztettek-et 1961-ben fényképezte Simone Signoret-val és Francois Leterrier-vel, majd 1963-ban forgatta első színes francia filmjét ismét Leterrier-vel. Legjelentősebb munkájának az 1967-ben forgatott Playtime című filmet tartotta, amit Jacques Tati rendezett.
Néhányszor dolgozott Hollywoodban is. A Woody Allen forgatókönyvéből készült 1965-ös Mi újság, cicamica? című vígjátékban olyan sztárokat fényképezett, mint Peter Sellers, Peter O'Toole, Romy Schneider, Ursula Andress és Allen maga.
Mintegy száz film operatőre volt, dolgozott francia, kanadai, amerikai, angol, svéd rendezőkkel, mások mellett André Cayatte-tel, Carnéval, Fred Zinnemannnal, Nelly Kaplannal, Jules Dassinnel, Clive Donnerral.
Magyarországon 1983-ban A fenevad forgatásán dolgozott, 1994-ben Poór István A kölcsönkapott idő című filmjét fényképezte Budapesten. A Magyar Operatőrök Társasága Legenda-díjas, kiemelt tagjának választotta.