Bruce Willis Magyarországon fog adózni

A Magyarországon forgató amerikai színészek ezentúl nálunk adóznak majd jövedelmük után. Az országunkban elköltött összeg akár évi tizenötmilliárd forinttal is nőhet, miközben a filmesek is jól járnak.

2012. január 1-jén hatályba lép az új, magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Az eddig érvényben levő, 70-es évek végén született egyezmény előadóművészetet érintő cikkelye szerint a Magyarországon dolgozó amerikai színészek (és persze más előadóművészek) csak abban az esetben adóztak jövedelmük után Magyarországon, amennyiben itt tartózkodásuk meghaladta a 183 napot. Az új egyezmény szerint viszont, amennyiben az előadóművészek jövedelme meghaladja a 20 000 dollárt, időtartamtól függetlenül ott kell megfizetniük az adót, ahol a tevékenységüket ténylegesen kifejtik.

Bruce Willis a Die Hard 4.0 című filmben

Ez tehát azt jelenti, hogy bármely Magyarországon forgó amerikai filmnek, például a jövőre nálunk készülő A Good Day to Die Hard című ötödik Die Hard-filmnek a szereplői, beleértve a főszereplő Bruce Willist, Magyarországon adózzák majd le a gázsijukat. Az új rendszer természetesen előnyös lesz a magyar államnak, hiszen plusz adóbevétel folyik be, de az amerikai produkciók is érdekeltek lesznek abban, hogy a filmben szereplők itt adózzanak, ugyanis költségeik 20%-át visszaigényelhetik.

A 20%-os visszatérítés eddig is érvényben volt, de korábban csak a magyar filmgyártó által kifizetett költségekre vonatkozott. Ha tehát egy amerikai filmgyártócég szerződött egy magyar céggel, és utóbbi intézte például az itthoni díszletgyártást és a statiszták leszerződtetését, a produkció visszaigényelhette ezeknek a Magyarországon keletkezett költségeknek a 20%-át. A filmtörvény hétfőn parlament elé kerülő módosítása már tartalmazza ennek a jogosultságnak a kiterjesztését oly módon, hogy amennyiben a külföldi gyártócég az általa alkalmazott színészek béréből levonja és Magyarországon befizeti az adót, akkor a bérköltség után is igénybe veheti a 20%-os visszatérítést, függetlenül attól, hogy a kifizetést közvetlenül nem a magyar gyártócég teljesítette.

Radnai Károly adószakértő az [origo]-nak úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt években körülbelül évi 35-40 milliárd forintot költöttek el Magyarországon filmgyártásra. Ennek a nagyobb részét az amerikai vagy más angolszász megrendelésre készülő produkciók képviselték, és ez az összeg az új egyezménynek köszönhetően akár tovább is nőhet. A plafont jelenleg a magyarországi filmstúdiók és stábok kapacitása jelenti, ami évi 50-55 milliárd forint filmgyártási költés körül mozog.

Angelina Jolie 2010 őszén Budapesten

A Magyarországot vonzó forgatási helyszínné tevő 20%-os visszatérítés igénybevétele azonban bizonyos korlátokba ütközik. A visszatérítendő összeget a produkciók részére a filmipart támogatni kívánó vállalkozások folyósítják, melyek cserébe az adóalapjukból és az adójukból is leírhatják a támogatási összeget. Tehát a filmgyártásra fordított támogatás összegét nagymértékben befolyásolja, hogy a vállalkozásoknál mennyi adózás előtti jövedelem keletkezik, illetve ez után mennyi társasági adót fizetnek. E tekintetben a világgazdasági válság, valamint a társasági adókulcs 10%-ra csökkenése együttesen jelentősen visszavetette a finanszírozási kedvet. Továbbá a vállalatok nemcsak filmeket támogathatnak ily módon, hanem a sport és a színház területén is elkölthetik a pénzt, és az utóbbi két területet sok cég vonzóbbnak találja. Született egy olyan elképzelés, mely szerint, amennyiben a filmgyártó 12 hónapon belül nem talál támogató céget, akkor a Magyar Államkincstár finanszírozná a 20%-os visszatérítést, ez azonban egyelőre nem valósult meg.

Az amerikai és más külföldi produkciók azóta érkeznek hozzánk különösen nagy számban, mióta az Európai Unió 2008-ban felülvizsgálta és jóváhagyta a 20%-os adókedvezményt. A filmek többsége részben vagy egészben az etyeki Korda, a rákospalotai Raleigh vagy a fóti Mafilm-stúdióban forog. 2009-ben Budapest eljátszotta Kelet-Berlint, Ukrajnát, sőt, Izraelt is Az adósság című thrillerben, a Budai-hegységben római kori Nagy-Britanniát építettek A sas kedvéért, és Nicolas Cage is itt akciózott a Boszorkányvadászat-ban.

2010 legnagyobb attrakciója az volt, hogy Angelina Jolie nálunk forgatta első rendezését, az In the Land of Blood and Honey-t. Emellett az Andrássy út 19. századi Párizzsá változott a Robert Pattinson főszereplésével készült Bel Ami-hoz, Anthony Hopkins ördögöt űzött nálunk A rítus-ban, John Cusack Edgar Edgar Allan Poe-ként rótta az utcákat A holló-ban, Selena Gomez pedig barátnőivel bulizott a Monte Carló-ban.

Uma Thurman 2010 tavaszán Budapesten

Idén két szupersztár is dolgozott itt: tavasszal Keanu Reeves 47 Ronin című szamurájfilmje forgott a Raleigh stúdióban, október közepétől november közepéig pedig a Brad Pitt főszereplésével készült World War Z készült a kőbányai konzervgyárban. És most csak az amerikai filmeket soroltuk fel, amelyek mellett természetesen más jelentős produkciók is folyamatosan érkeznek hozzánk, például a kanadai-ír-magyar koprodukcióban megvalósuló Borgiák című sorozat.