A legutóbbi két A listás filmfesztiválon kitűnően szerepeltek a magyarok: Nemes Jeles László elhozta Cannes-ból a zsűri nagydíját a Saul fiá-val, Horváth Lili Szerdai gyerek-e pedig a szekciója fődíját nyerte el Karlovy Varyban.
Feltételeztem, hogy Locarnóban is ott leszünk valamivel, konkrétan a Liliom ösvény-re tippeltem Fliegauf Benedektől, aki 2007-ben megkapta ott a "Napjaink filmművészei" mellékszekció fődíját a Tejút-ért, öt évvel ezelőtt pedig versenyben volt a Womb-mal, de a fesztivál szerdán kihirdetett programjába végül nem került be magyar film.
Van azért egy magyar vonatkozás, amivel vígasztalódhatunk: a Concorso internazionale elnevezésű fő versenyprogramban találjuk a James White című amerikai filmet, amelynek az operatőre a Saul fiá-t is fényképező Erdély Mátyás volt.
Az amatőrszínészként induló Erdély (tizenhét éves korában ő játszotta a címszerepet az 1994-es Esti Kornél csodálatos utazásá-ban) az utóbbi tíz évben az egyik legsikeresebb magyar operatőrré nőtte ki magát, akit nemzetközi szinten is jegyeznek.
Erdély eddig hét filmmel járt Cannes-ban, közülük néggyel a hivatalos versenyprogramban (Delta, Before Dawn, Szelíd teremtés, Saul fia), kettővel pedig az Un certain regard nevű, második legfontosabb mellékszekcióban (Johanna, Miss Bala). Olyan sztárelőadók videoklipjeit fényképezte, mint James Blake, a Foals, a The Weeknd vagy az Arctic Monkeys zenekar, forgatott rövidfilmet Andrew Haigh-gel (Weekend, Looking), továbbá ő fényképezte a Southcliffe című brit minisorozatot, aminek a rendezője a Martha Marcy May Marlene-t jegyző Sean Durkin volt.
Külföldön nem az számít, hogy kinek a haverja vagy
Erdély Mátyás, aki elnyerte a Filmszemle legjobb operatőrnek járó díját, és éppen Németországban forgat, skype-on mesélte el nekünk, hogy milyen érzés, amikor váratlanul egy mexikói rendező és egy Los Angeles-i ügynök is lecsap az emberre, hogy hogyan zajlik egy igazi akciójelenet forgatása, hogy miről ismerszik meg a hülye operatőr, és hogy miért nem dolgozik Magyarországon.
A Locarnóban versenyző kíméletlen, nyers James White két főszereplője Christopher Abbott (Charlie a Csajok-ban) és Cynthia Nixon (a Szex és New York Mirandája), és egy szétcsúszott huszonéves fickóról szól, aki a halálos beteg anyja egyre romló állapota miatt kénytelen lesz némileg összeszedni magát. De senki ne gondoljon valami felemelő megváltástörténetre, itt akkora gyomrosokat visznek be a nézőnek, mint A szégyentelen-ben vagy a Haneke-féle Szerelem-ben.
A filmet New Yorkban forgatták, a világpremierje januárban volt a Sundance filmfesztiválon, ahol kimagaslóan pozitív kritikákat kapott (a Rotten Tomatoeson 100%-on áll). A Variety és a The Hollywood Reporter kritikusa is kiemeli Erdély munkáját, az IndieWire szerzője szerint pedig a végig nagyon közelről a szereplők fejére tapadó, zaklatott kézikamerázás miatt a film képi világa olyan, "mintha a Dardenne testvérek beszpídeztek volna".
A 67. locarnói filmfesztivál augusztus 6. és 16. között zajlik, a teljes programot itt találja.