A könyvek: A svéd Stieg Larsson eredetileg tízkötetes Millennium-sorozatot tervezett, de 50 éves korában szívrohamban elhunyt, mielőtt az első regényt kiadták volna. Mivel férfi főhőséhez hasonlóan maga is oknyomozó újságíróként tevékenykedett, halála óta nem szűnnek a spekulációk, hogy valójában gyilkosság áldozata lehetett. Állítólag a negyedik könyv kézirata is kiadható formában van, de az író egykori élettársa - aki ráadásul folyamatos hagyatéki csatában áll Larsson családjával - nem teszi lehetővé nyilvánosságra kerülését. Svédországban 2005-ben adták ki A tetovált lány-t (ottani címén: Férfiak, akik gyűlölik a nőket) és alaposan megosztotta a közvéleményt. Az izgalmas és jól megírt könyvet érdekes módon pont ugyanazon okok miatt dicsérték és támadták is: míg egyeseknél kiütötte a biztositékot a nők ellen elkövetett erőszak részletekbe menő leírása, mások feminista bosszúangyalként ünnepelték a főhősnőt, Lisbeth Salandert. Magyarul tavaly óta megvásárolható a trilógia mindhárom darabja.
A tetovált lány: A sorozat első felvonása svédül az ütős Férfiak, akik gyűlölik a nőket címet kapta, de franciául például a félrevezető "Férfiak, akik nem szerették a nőket"-re szelídült. Nálunk az angol megoldáshoz hasonlóan az egész trilógia főszereplőjére, arra a bizonyos tetovált lányra helyezték a hangsúlyt a címadók, noha az első - és legjobb - film cselekményének középpontjában elsősorban egy negyven évvel korábbi, rejtélyes eltűnés áll. Egy dúsgazdag aggastyán Mikael Blomkvistet (Michael Nyqvist), a vakmerő tényfeltáró újságírót bérli fel, hogy derítse ki, miért szívódott fel unokahúga a kisérteties családi nyaralóból (Scorsese Viharsziget-e és Polanski The Ghost Writer-je után újabb idei mozis para-kirándulás egy esős szigetre). Nyomozása során több tisztes úriemberről bebizonyosodik, hogy szadista vadállat, ezért jól jön, hogy az ebben a témában igen jártas hackerlány, Lisbeth Salander személyében segítője akad. Kapcsolatuk legalább annyira érdekes, mint a bűnügyi szálak, és a hosszú film végig remek egyensúlyt tart az Agatha Christie-féle ódon krimirejtély és az aktuális társadalomkritikával dúsitott, jelenben játszódó cselekményvonal között. Izgalmas, csavaros és olyan, ami után az ember azonnal nézné a folytatást.
A lány, aki a tűzzel játszik: Az első rész végén ideiglenes nyugalomra lelő Lisbeth nem sokáig élvezheti szabadságát: Stockholmban további nősorsrontó gennyládák várják, ráadásul váratlanul egy kettős gyilkosság fő gyanúsítottjává is válik. Mikael és a Millennium-szerkesztőség keletről importált lányokat kihasználó öregurakat készül leleplezni és a szálak Lisbeth családi múltjához vezetnek. A három könyv közül talán ez a legizgalmasabb, de a filmadaptáció némileg elmarad elődjétől - sablonosabbak a fordulatok és képregényszerűbbek a gonoszok. A mellékszereplők között sokan kedvelik a svéd profi bokszolót, Paolo Robertót (aki önmagát alakítja) és a Terminátor-szerű végrehajtóembert, de végső soron ez leginkább Lisbeth filmje: itt lép elő a trilógia kulcsfigurájává, aki rejtélyes múltjával és időzitett bombaként ketyegő jelenével mindenki mást elhomályosít, ráadásul ebben a filmben van a legforróbb szexjelenete is.
A Millenium-trilógia magyar kiadásának borítói |
A kártyavár összedől: Hiába forgatták le zsinórban a trilógia mindhárom darabját, így sem sikerült elkerülni a folytatások átkát, miszerint a minőség minden egyes filmmel csökken. A kártyavár összedől tehát elvarrja ugyan a szálakat, és megválaszol minden kérdést Lisbeth Salander életével kapcsolatban, de nyoma sincs az első film feszültségének és váratlan fordulatainak. A történet gerincét egy bírósági tárgyalás adja, így a nőgyülölő disznók sokkal inkább az igazságszolgáltatás révén lakolhatnak, mintsem Lisbeth akciócsaj-mutatványaitól. A bűn és az ártatlanság kérdéskörének fejtegetése a filmvásznon sokkal kevésbé hangsúlyos, mint leírva, bár érdemes megfigyelni, hogy a hatalommal való visszaélés vádjai még feljebb gyűrűznek a társadalomban. Mikael sajnos egyre inkább háttérbe szorul, és a regényekkel ellentétben meglehetősen kidolgozatlan marad a Millennium folyóirat főszerkesztőnőjével, Erikával (Lena Endre) való kapcsolata. Ez a megfilmesítés is hosszú és zsúfolt, de mégis hiányérzetet hagy a nézőben. A kérdőjeleket végeredményben csak a regény ismerete tudja feloldani.
A tetovált lány | Noomi Rapace és Michael Nyqvist |
Erős nők, feminizmus: Stieg Larssont már a regény megjelenésekor is egyszerre illették feminista és nőgyűlölő jelzőkkel, leginkább a nőkkel (főleg Lisbeth-tel) szemben elkövetett erőszakos jelenetek miatt. A filmek rendezői (az első részt Niels Arden Oplev, a második és harmadikat pedig Daniel Alfredson jegyzi) nem szelídítettek az alapanyagon, és különösen az első rész egyes jelenetei könnyen megfeküdhetik a jóérzésű nézők gyomrát. A vád mégis alaptalan, hiszen a Millennium-trilógia abszolút a nők oldalán áll, és minden apró részletében elitéli a patriarchális társadalmi berendezkedést. Lisbeth Salander regényhőshöz méltóan eltúlzott karaktere mellett ráadásul több szimpatikus, erős női figura is szerepel a filmekben, elég a főszerkesztőnőre, vagy a Lisbethet a harmadik részben védő terhes ügyvédnőre gondolni.
A tetovált lány előzetese |
Lisbeth Salander svédül: A svéd közvélemény izgatottan várta, hogy ki kapja az ikonikus hősnővé (sokan a felnőtt Harisnyás Pippiként emlegetik) vált aprócska, de annál keményebb Lisbeth szerepét. Noomi Rapace nem olyan törékeny, mint a könyvben, de a szerep kedvéért megszabadult nőies formáitól, olyannyira, hogy a férje panaszkodott is, hogy a forgatás alatt úgy érezte, mintha egy kamaszfiúval osztaná meg az ágyát. A 30 éves színésznő időközben világszerte keresett portékává vált alakításának köszönhetően, de a hollywoodi remake nem érdekli: "nem szeretem ismételni magam", helyette két egykori James Bond-szereplővel, Timothy Daltonnal és Mads Mikkelsennel szerepel a Clean Out című brutális akció-vígjátékban.
A tetovált lány | Noomi Rapace |
Mikael Blomkvist svédül: A tökéletes külsejű hollywoodi színészekhez szokott szemnek fura először megpillantani a Millennium-trilógia nagyorrú, pocakos, szabálytalan arcú főhősét, aki ráadásul laza nőfalóként a nyomozás hevében főnöknőjét és még az elsősorban lányokban utazó Lisbethet is ágyba viszi. Az olasz származású Michael Nyqvist egyébként Svédország egyik legkedveltebb férfi színésze, akire a magyar nézők leginkább Lukas Moodysson imádnivaló hippi-dramedyjéből, az Együtt-ből emlékezhetnek.
A tetovált lány | Michael Nyqvist |
A hollywoodi remake: Talán a Kill Bill-párhuzamok (bosszúálló női karakter, feminista ikon) miatt röppent fel tavaly a pletyka, hogy Tarantino filmesítené meg angolul a regényt. Időközben viszont kiderült, hogy egy másik relatíve fiatal rendezőlegenda, David Fincher kezébe került az alapanyag, ami a Hetedik és a Zodiákus fényében meggyőzőbb választásnak is tűnik. Fincher ezen a héten erősítette meg, hogy a Facebook születését boncolgató The Social Network című filmje után azonnal A tetovált lány remake-jébe kezd, Steve Zaillian (Schindler listája, Hannibál, Amerikai gengszter) már dolgozik a forgatókönyvön és a forgatás ősszel indulhat. Általában nem vagyunk nagy hívei az európai filmek újraforgatásának, és számos skandináv krimi elbaltázott remake-jét említhetnénk érvként, de Fincherben - ebben a műfajban - még nem kellett csalódnunk.
Kristen Stewart | Carey Mulligan |
Lisbeth Salander angolul: Az amerikai remake biztossá válásával persze felmerül az izgalmas kérdés, hogy mely fiatal hollywoodi színésznő lenne képes hitelesen a gyakran punk-taréjjal parádézó, androgün, biszexuális feminista hősnő bőrébe bújni. Az Empire magazin szerint Salander "Clarice Starling (Jodie Foster A bárányok hallgatnak-ban) óta a legjobb női krimi-szerep", amiért minden 30 alatti hollywoodi színésznő megveszne. Fincher állítólag ismeretlent szeretne felfedezni, de a producerek valószínű, hogy boldogabbak lennének egy jól csengő, biztos közönséget szállító névvel, mint például a Twilight-szériából pont felnőtt-szerepekre kacsingató Kristen Stewart, akit ráadásul gyakorlatilag Fincher fedezett fel a 2002-es Pánikszobá-val. A meleg közösségek időközben a The L Word című tévésorozatban Lisbethez igen hasonló jelenséget (Shane) megformáló Katherine Moennig szerződtetéséért lobbiznak, ami nem rossz ötlet, bár Moennig a televízión kívül még nem sok emlékezeteset alkotott és 33 évesen túl öreg is a szerepre. A leggyakrabban az idén Oscar-jelölésig (Egy lányról) is jutott Carey Mulligan nevét hallani a remake-kel kapcsolatban, aki megerősítette, hogy nagy álma Lisbeth Salander megformálása, de nem tud róla, hogy megkeresték volna hivatalos ajánlattal. Bájos, kislányos arcát mindenesetre nehéz elképzelni punk-smink és piercingek alatt, de remek színésznő, szóval megnéznénk, hogy cáfol rá a prekoncepciókra. Az Indiewire-en lehet szavazni is, hogy kit látnánk legszívesebben Lisbeth Salanderként, egyelőre Moennig vezet Ellen Page és Natalie Portman előtt.
A lány, aki a tűzzel játszik előzetese |
Mikael Blomkvist angolul: A Guardian értesülései szerint George Clooney, Johnny Depp és Brad Pitt is érdeklődik a férfi főszerep iránt. Közülük a Fincher-múlt miatt nyilván Pitt tűnik a leglogikusabb választásnak, sőt, őt még Tarantinóval együtt, társproducerként is hírbe hozták. A helyzet némileg egy tavalyi remake, A dolgok állása sorsára emlékeztet, ahol szintén Pittet akarták minden áron egy vakmerő riporter szerepére, de végül a mackós Russell Crowe olyan tökéletesen játszott, hogy utólag mindenki más képtelenségnek tűnt. Lehet, hogy Crowe direkt kerülné a beskatulyázást és A dolgok állásá-val vont felesleges párhuzamokat, de Mikael Blomkvistként akkor sem lehet nála jobbat elképzelni.
A tetovált lány című film várhatóan júliusban kerül a magyar mozikba.