Robert Downey Jr. Azt állítja, hogy szintén filmes apja ismertette meg vele a drogokat, és tőle örökölte a függőségre való hajlamát is. Mindig is rosszfiú volt, ez tette annyira sármossá és sikeressé. Már első komolyabb szerepéhez is volt honnan merítenie: a Fagypont alatt című filmben (Brett Easton Ellis Nullánál is kevesebb című regényének adaptációjában) egy gazdag, kallódó, drogos fiút játszott. Annyira meggyőzően, hogy azonnal befutott vele, jöttek az egyre komolyabb szerepek, az egyre nagyobb sikerek - egészen az Oscar-jelölésig, amelyet Charlie Chaplin megformálásért kapott. "Tekintve, hogy milyen állapotban voltam akkor, még az sem biztos, hogy túléltem volna azt a sikert" - nyilatkozta később.
A kilencvenes évek második felében azonban egyre többször futott a rendőrök karjába, és onnantól folyamatosan a hatóságok ellenőrzése alatt állt. Egy egyszerű gyorshajtás indította el a lavinát: a Sunset Boulevard-on járőröző zsaruk azonban nagy mennyiségű kokaint, heroint és egy pisztolyt (igaz, üres tárral) is találtak nála. Egy hónappal később pedig olyan állapotban tért haza egy buliból, hogy véletlenül nem a saját házába nyitott be, hanem a szomszédéba, és az ott talált gyerekágyba zuhant be. Mivel mindez a próbaidő alatt történt, és korábbi bűneit tetézte vele, végül három év felfüggesztettet kapott, és rendszeresen kellett járnia drogtesztre. Ezeken pedig vagy nem jelent meg, vagy elbukott, így előbb-utóbb letöltendő börtönbüntetés lett belőle. Amikor a bíró végül majdnem egyéves elzárásra ítélte, azzal kommentálta, hogy gyakorlatilag az életét akarja megmenteni.
A karrierjén még ekkor sem látszott meg a hanyatlás. Börtönbe vonulása előtt az Ally McBeal című tévésorozat mellékszerepéért kapott Golden Globe-díjat, és a nézettségi adatok is egyértelműen azt mutatták, hogy szereplése újabb nézőket vonzott az amúgy is népszerű sorozathoz. Erről ő maga így nyilatkozott évekkel később: "A függőségem szempontjából akkor voltam a mélyponton. Leszartam, fogok-e még valaha játszani, vagy nem." A sorozat producere, David E. Kelly ugyanis azonnal kirúgta, amint újabb drogbotrányba keveredett. Aki már akkor is kiállt mellette, az Mel Gibson volt. Vele még az 1990-es Air America forgatásán ismerkedett meg, tíz évvel később pedig Gibson vele akarta megrendezni a Hamlet-et egy Los Angeles-i színházban. Erre már a börtönbüntetés miatt nem került sor, a producerek lefújták a produkciót, de amikor Downey-t 11 hónappal később szabadlábra helyezték, ismét csak Gibson várta egy szereppel, az Éneklő detektív című filmben.
Ez tehát a háttere annak, hogy két hete ő is segítő kezet nyújtott Gibsonnak, amikor fordult a kocka, és neki volt szüksége rá. Robert Downey Jr.-nak ugyanis sikerült újra felépítenie magát, és több értékes alakítás után A Vasember-sorozat és a Sherlock Holmes az egyik legtöbb pénzt hozó sztárrá avatta. Nem a levegőbe beszélt, amikor az American Cinematheque díjátadó gáláján azt mondta, hogy mindenkinek jár egy második esély, különösen annak a Mel Gibsonnak, akinek ő köszönheti a visszatérését. Gibsonról köztudott, hogy többszörös bűnbe eső: egyrészt ő is függő, csak nem a drogoktól, hanem az alkoholtól. Másodszor nem ritkán szaladt bele nyíltan antiszemita, vagy homofób kijelentésekbe, harmadszor pedig bizonyíthatóan bántalmazta az élettársát, csecsemőkorú gyermeke anyját, és a verekedés során a gyermek is jelen volt. A képet tovább árnyalja, hogy egész életében hangoztatta katolikus vallása fontosságát, de képes volt 29 év házasság után elhagyni a feleségét, hét gyermeke anyját. És bár Gibsonnál gazdagabb sztár aligha akad Hollywoodban - ehhez elég csak A passió című filmje bevételi adatait nézni, amely egyedül a saját filmgyártó cégéhez folyt be - igencsak megérezte, amikor kizárták a klubból.
Bár nem Downey az egyetlen hollywoodi barát, aki kiállt mellette - még csak nem is az egyetlen zsidó -, és az American Cinematheque gáláján elhangzott beszédet ováció fogadta, még nem tudhatjuk, hogy Gibson követheti-e barátját a nagy újrakezdők sorában. - - - Winona Ryder Kis híja csak, hogy Robert Downey Jr. ma nem Woody Allennek rebeghet hálát a visszatérés lehetőségéért, és nem teheti ugyanezt Winona Ryder is. A New York-i mester ugyanis 2001-ben mindkettejüket szerződtetni akarta a következő filmjéhez, a Melinda, Melinda című produkcióhoz, és korántsem csak azért, hogy rehabilitálja őket, hanem mert őket tartotta a legalkalmasabbnak a főszerepekre. Csakhogy abban az időben egyikükre sem lehetett biztosítást kötni, és ez Hollywoodban felér a karrier-halállal.
Ma már minden nagy filmhez biztosítási szerződést kötnek a sztárokra, és két olyan zűrös múltú színész, mint Ryder és Downey túl nagy kockázatot jelentett a biztosítóknak, ezáltal pedig a producereknek. Ryder függősége ugyan korábban sosem jelentett akadályt (ő a gyógyszerekkel volt bajban), de hírhedt bolti lopása után már senki nem állt jót érte. Nem beszélve arról, hogy az imidzsét mekkora kár érte. Tízéves, töretlen karrier állt mögötte. Nemcsak különös szépségű, éteri aurájú fiatal lány volt, hanem olyan komoly színésznő, akiért a legnagyobb rendezők versengtek. Tim Burton, Jim Jarmusch, Scorsese, Coppola és Woody Allen hívta nemegyszer. Viharos kapcsolata Johnny Depp-pel, és az azt követő kilengések sem ártottak meg neki. Ha köztudott volt is labilis idegállapota, a munkában ez nem jelentett akadályt.
Aztán 2001. december 12-én betért a Beverly Hills-i Saks áruházba, és a biztonsági kamera előtt megpróbált ellopni néhány Marc Jacobs-ruhát. A rendőrök azonnal letartóztatták (egyébként jó véleménnyel voltak róla, azt nyilatkozták: "nagyon barátságos, udvarias és együttműködő volt"), de húszezer dolláros óvadék ellenében még aznap szabadon bocsátották. És kezdetét vette egy hosszú, megalázó per, amelyben csak egy évvel később született ítélet: 480 óra közmunkára kötelezték, hároméves próbaidőre bocsátották, és pénzbüntetést róttak ki rá. Abban az évben folyamatosan a lapok címlapján szerepelt, és ezzel párhuzamosan a divatlapok belső oldalain is, ugyanis az első mentőövet épp Marc Jacobs dobta neki, aki az új kampányát vele fotózta.
A filmesek azonban nem siettek a segítségére. Illetve ha akadt is olyan, aki megtette, könnyen lehet, Woody Allenhez hasonlóan pórul járt. Winona Rydert többet nem lehetett biztosítani, így pedig főszerepet nem kaphatott, legfeljebb mellékszerepet. Az első, aki így foglalkoztatta, Adam Sandler volt A kismenő című filmben. Nemes gesztus, de a szerep nem épp Ryder korábbi kaliberéhez volt szabva. Aztán jött még néhány hasonlóan apró feladat, de a nagy visszatérés azóta is várat magára.
Ryder ma annyit mondhat el magáról, hogy folyamatosan dolgozik, és időnként felbukkan egy-egy olyan filmben is, amelyről sokat hallani. De nem miatta. Ezeknek a filmeknek - mint például a Pippa Lee négy élete, a Star Trek vagy a Fekete hattyú - csak marginális szereplője. Az évek során szépsége is megkopott, negyvenévesen mindenképp szerepkört kellett váltania. Winona Ryder tavaly kapott újra főszerepet, ha nem is olyan mélységűt, mint régen. A dilemma című vígjátékban Amerika két népszerű komikusával, Vince Vaughnnal és Kevin Jamesszel játszott együtt, a két női főhős egyikeként. A film azonban nem érdekelte a nézőket, súlyos anyagi bukás lett.
Időnként még készítenek vele nagyinterjút - a mindenható amerikai Vogue címlapján is szerepelt azóta -, mert a sorsa továbbra is sokakat foglalkoztat. Miért lop valaki, aki bármit megengedhet magának, és miért teszi kockára ezzel a karrierjét? A vallomásokból kiderült, hogy nem volt teljesen magánál, amikor elkövette. Egy lábsérülés miatt fájdalomcsillapítót szedett, aztán rászokott. Nem igazán volt tudatában annak, mit tesz. - - - Tom Cruise Nála jobban talán senki nem akarja a sikert, senki nem tett annyit azért, hogy folyamatosan a csúcson maradjon, mint ő. És éppen ez az erőlködés lett a veszte.
Túlélte, hogy elhagyta a várandós feleségét, Nicole Kidmant a Vanília égbolt-ban megismert partneréért, Penelopé Cruzért. Túlélte, hogy folyamatosan támadták, és támadják a vallása miatt (elkötelezett szcientológus). Túlélte, hogy állandóan pletykálnak homoszexuális hajlamáról (hiszen bizonyítani még senki sem tudta). És túlélt jó néhány riválist. Egyet nem élt túl - bár nem enged belőle: a hamis családi idillt. Miután 2004 januárjában hivatalosan elismerték, hogy Penelopé Cruzzal nem tartoznak többé össze, Cruise lázas partnerkeresésbe kezdett. Mintha Hollywood szépfiúja nem maradhatna parlagon, és a párja feltétlenül egy aktuális üdvöske kellene hogy legyen. Állítólag az akkor felfutó sztárocskák közül többet is megkeresett az ajánlattal, hogy a nyilvánosság előtt vállalja a feleségjelölt szerepét. Jennifer Garner, Jessica Alba, Scarlett Johansson szerepelt a listán Katie Holmes előtt - de ők mindnyájan visszautasították.
És 2005 májusában már Oprah Winfrey kanapéján ugrálva kürtölte szét a világnak, hogy újra szerelmes. A döfi csak az volt, hogy úgy viselkedett, mint egy komplett idióta. A TV Guide magazin minden idők legnagyobb celeb-összeomlásának titulálta az esetet, és ezzel tökéletesen kifejezte a közönség véleményét. Mindenki úgy gondolta, hogy szegénynek elmentek otthonról. Ő azonban ragaszkodott a tervhez. Egy hónappal később eljegyezte Holmest a párizsi Eiffel-torony tetején, és ismét telekürtölte vele a sajtót. Pontosan kilenc hónappal később megszületett a kislányuk, Suri, fél évre rá pedig összeházasodtak. Azóta mindennapos szereplői a bulvársajtónak, tehát azt a célját valóban elérte, hogy folyamatosan topon van. Csak a karrierjük ment tönkre, méghozzá mindkettejüké.
Katie Holmest már éppen kezdték komolyan venni színésznőként, olyan partnerekkel forgatott, mint Michael Douglas (Wonder boys, Pokoli hétvége), Robert Downey Jr. (Az éneklő detektív), Colin Farrell (A fülke), és Batman szerelme is lehetett. De a házasság annyira kikupálta, hogy régi szerepköréből, a kedves, tiszta vidéki lányka karakteréből - amelyben sikeressé vált - teljesen kiesett. Felnőtt nőként viszont egyelőre csak a divatlapokban tudott bizonyítani, a vásznon nem. A legnagyobb bukását akkor volt kénytelen elkönyvelni, amikor - bizonyára divatikon mivoltából következően - Jackie Kennedy szerepét osztották rá egy minisorozatban.
Cruise hitelességén is komoly csorba esett. Senki nem tudja, mit higgyen el neki, és mikor színjátszik. Ha az volt a privát arca, amit Oprah Winfrey-nél produkált, akkor bármi kitelik tőle. Ha színjáték volt, akkor mehet a süllyesztőbe, olyan rossz színész. A filmjei ugyan hoznak még hasznot, de már messze nem akkorát, mint azelőtt. Legfeljebb az árukat hozzák vissza, a kritika viszont szétszedi őket (pl. Valkűr, Kéjjel-nappal). Tom Cruise legnagyobb színészi teljesítménye az elmúlt öt évben egy apró epizódszerep volt. A Trópusi vihar-ban alakított kopasz, kövér producer figurájában szinte rá sem lehet ismerni. Mintha az eltorzított külső felszabadította volna, és végre mert volna önfeledten játszani. Pár percre megszabadult a hollywoodi szépfiú cimkéjétől, amelyhez kényszeresen szeretné társítani a tökéletes magánélet illúzióját is, és végre kiengedte volna magából az állatot.
Az alakítás sikerén felbuzdulva az alkotók meglebegtették, hogy egy külön filmet építenek majd rá, de ebből egyelőre nem lesz semmi. Cruise idén az egyik legnagyobb sikeréhez, a Mission: Impossible-höz tér vissza, attól reméli a karrierje újabb felívelését. - - - Hugh Grant Ki ne emlékezne Hugh Grant híres félrelépésére 1995 nyarán? Pontosan két héttel azelőtt, hogy első amerikai filmje premierjét ünnepelhette volna, és ezzel belevágott volna a nagy hollywoodi karrierbe. Hugh Grant addigra Európában már keresett színész volt: dolgozott Roman Polanskival a Keserű méz-ben, James Ivoryval a Maurice-ban és A napok romjai-ban, és megvolt a nagy áttörés a Négy esküvő, egy temetés című vígjátékkal. Végre felfigyelt rá Hollywood, és leforgatta az első amerikai romkomját, az Áldatlan állapotban-t Julianne Moore-ral.
Ő volt a makulátlan angol úrifiú félszeg mosolyával, előkelő modorával, egy olyan tökéletes barátnővel az oldalán, mint Liz Hurley. De két héttel a premier előtt ki akarta élvezni Amerikát, ezért július 27-e éjjelén fehér BMW-jével megállt a Sunset Boulevard-on, és az autóba invitált egy útszéli prostituáltat. Az arra járőröző rendőrök arra lettek figyelmesek, hogy a féklámpa le-föl kapcsol, az orális aktus során ugyanis Grant a féken tartotta a lábát. A pajzán párocskát bevitték az őrsre, és még ma is mindenki emlékszik a két fotóra, amellyel nyilvántartásba vették őket. Divine Brown csak hazaszállítása után ébredt rá, kivel is akadt dolga, amikor megrohamozta a sajtó. Ennél nagyobb publicitást Grant filmje sem kaphatott volna, ha nem is épp ilyenről álmodoztak az Áldatlan állapot-ban marketingesei.
Ebben az esetben leginkább Grant imidzsén esett csorba, ez volt ugyanis az utolsó, amit bárki (akkoriban) feltételezett volna róla. A világ egyik legjobb nőjével járt, a kontraszt finoman szólva nagy volt Liz Hurley és Divine Brown között. Hurley még jó darabig kiállt hűtlen pasija mellett, csak 2000-ben vetettek véget 14 éves kapcsolatuknak. Grant egy időre félre kellett hogy tegye a romantikus komédiák ellenállhatatlan jófiúja karakterét.
A karrierje mindazonáltal nem tört derékba. Kapott még Hollywoodból ajánlatokat, de ezek a szerepek nem álltak igazán jól neki. Az elkövetkezendő négy év egyetlen említésre méltó filmjét Angliában készítette Ang Leevel, Jane Austen Értelem és érzelem című regényéből - de ezt is még a botrány előtt forgatta. Az 1999-es Sztárom a párom viszont újra a csúcsra repítette, és másodszorra jobban vigyázott a sikerre. A Bridget Jones naplója óta pedig már semmilyen magánéleti kilengés nem rombolja le a róla kialakított képet, mert az önző, kiégett, arrogáns szívtipró karaktere a vásznon is ráégett. Egy fiúról, Két hét múlva örökké, American Dreamz, Zene és szöveg - többnyire sikeres filmek, amelyekben árnyalatnyi eltéréssel ugyanazt a karaktert játssza.
Ha valamelyest mégis megkopott a fénye az utóbbi időben, az inkább saját hozzáállásának és nyilatkozatainak köszönhető. Egy ideje ugyanis már tesz a jó modorra, és az sem érdekli, ha megszólalásaival megbánt valakit. Rendszeresen nyilatkozta, hogy semmi kedve komoly filmekben játszani, szerinte neki a könnyed vígjátékok állnak jól, de ezek színvonalára is tesz becsmérlő megjegyzéseket már a promóciós körúton. A Sandra Bullockkal forgatott Két hét múlva örökké-t például így ajánlotta egy interjúban: "Nos, ez is csak egy újabb romantikus vígjáték. Nincs benne semmi meglepetés." A Drew Barrymore-ral készített Zene és szöveg kapcsán pedig így nyilatkozott: "Elég gyakran előfordul, hogy az ember megcsinál egy filmet abban a hiszemben, hogy csodás kémia működött a forgatáson, aztán megnézi, és egy nagy semmi van a vásznon. És a fordítottja is előfordul: vannak filmek - mint például ez -, amiben a partnerek iszonyodnak egymástól, és mindenki csodás összhangot lát bele. Természetesen Drew-val imádtam dolgozni, és csodás volt az összhang a forgatáson." Egy másik interjúban is utalt rá, hogy Barrymore-ral gyakorlatilag utálták egymást.
Úgy általában a munkát sem erőlteti nagyon: a 2003-as Igazából szerelem óta minden évben egy filmet forgat, az utóbbi években egyre kisebb sikerrel. Pénze van bőven, családalapításra pedig teljesen véletlenül, akarata ellenére adta a fejét nemrégiben. Nem is valószínű, hogy ezentúl bébihordozós paparazziképeken láthatjuk majd viszont a magazinokban. Annál is kevésbé, mivel az utóbbi időben egyetlen ügy foglalkoztatta: hogy megrengesse Rupert Murdoch médiabirodalmát.
Jótéteményből pedig egy is elég volt neki egy életre. Azt a bizonyos hollywoodi prostituáltat, Divine Brownt ugyanis gazdaggá tette. A hölgy azóta annyi pénzt keresett az interjúkkal és reklámszerződésekkel, hogy a gyerekeit magániskolába íratta, bérelt lakását ötszobás villára cserélte, és magánrepülőn utazgat a világban. Mindennap hálát mond azért, hogy a sors egyszer összehozta Hugh Granttel. |