Ők itt a menők

Vágólapra másolva!

Fiatalok, szexik, és hamarosan sztárok lehetnek. Hosszú kihagyás után nemsokára újra felbukkannak a mozikban hazai filmek, és az új korszakkal új arcok is érkeznek a vászonra. Látjuk majd őket őrült mentősként, szabadságharcos honvédtisztként, drogfüggőségből felépülő szerelmesként, kutyafodrászként és vadvízi evezősként. Bemutatjuk azokat a fiatal színészeket, akik a most készülő új magyar filmek főszereplőiként lehetőséget kaptak arra, hogy ők legyenek a következő évek Hámori Gabijai vagy Csányi Sándorai. Egyelőre boldogok, hogy végigdolgozhatják a nyarat.

Gyárfás Dóra

Vágólapra másolva!

Keresztes Tamás Liza, a rókatündér Terápia (sorozat)Lengyel Tamás Törőcsik Franciska Petrik Andrea Simon Kornél Kossuthkifli Kristóf Márton A legyőzhetetlenek Utóélet Balsai Mónika Coming out Sztarenki Dóra Ötvös András Társas játék Isteni műszak Swing (film)

Simon Kornél

Hol volt ez a fiú mostanáig? - kérdezhettük tavalyelőtt. Simon Kornélt az Isten is vászonra teremtette, elegáns, jófiús, mégis szívdöglesztő, a kétezer-tízes évek Jávor Pálja lehetne. Mégsem hallottunk róla az HBO Társas játék című sorozatáig, amelyben ő játszotta az egyik főszerepet.

És játszani is fogja, a sorozat ugyanis ősszel folytatódik. Ugye, mindenki emlékszik a Bridget Jones-ban arra a jelenetre, amelyikben Hugh Grant és Colin Firth idétlenül összebunyózik? Kornél ilyesmit ígért a Társas játék második évadára is, a sorozat egy másik férfi főszereplőjével fog összekülönbözni. "Ha lehet, még társasabb lesz a játék, még több akcióval" - ennyit árulhat el a történetről.

Messze van az az idő, amikor Simon Kornélt még a Medve sajt-reklám miatt ismerték meg az utcán. A Társas játék-on kívül az idén két filmben is dolgozik. Már leforgatta Orosz Dénes rendezővel a Coming Out című romantikus komédiát, amiben a főhős, Erik (Csányi Sándor) egyik jó barátját játssza, egy kutyafodrászt.

És vár még rá a Megdönteni Hajnal Tímeá-t című vígjáték ősszel, amiről Kornél annyit mondott el, hogy "a legjobb értelemben vett suttyóság, ami ügyesen egyensúlyoz a jóízlés és az ordenáré határán". Egy Ben Stiller-i vígjáték, magyar környezetben. Simon Kornélnak erre az évre nagy szerep és kisebb karakterszerep egyaránt jutott. Kíváncsian várjuk, átveszi-e a férfi hősszerelmes szerepkört a következő években.

- - -

Sztarenki Dóra

Sztarenki Dóra volt a másik magyar gyártású HBO-sorozat, a Terápia nagy felfedezettje. A széria tele volt jobbnál jobb színészekkel, mégis ő volt az, aki a legtermészetesebb alakítást tudta elérni tökéletesen és pimaszul fesztelen játékával. Azóta egyszerre próbál megülni két lovat: a színészet mellett ugyanis hivatásszerűen táncol is.

Táncol a jubileumi István, a király-előadásban, szeptembertől a MU Terminál tánccsoport tagja, és lassan államvizsgázik is a Táncművészeti Főiskolán. Bár eleinte úgy tűnt, választania kell a színészet és a tánc között - például a Terápia miatt le kellett mondania egy komoly táncos szerződésről - ma már egyik nélkül sem élne szívesen. "Nagyon hiányzott a tánc, amíg nem volt" - mondja. Most meg az hiányzik, hogy újra egy komolyabb szerepet játszhasson.

A Terápia után forgatta Madarász Isti tévéfilmjét, A legyőzhetetlenek-et, amit nemrégiben sugárzott is az m1. A raftingtúrán játszódó filmben rengeteg akciójelenetet kellett megoldania, többségüket kaszkadőr nélkül. "Összesen egy félnapos kiképzést kaptunk előtte evezésből, de arra nem voltam felkészülve, hogy a víz négyfokos lesz, és akad majd olyan nap, amikor reggeltől estig benne kell ülnöm." Sőt egy jelenetben egyedül kellett levinnie a csónakot a folyó egy veszélyes szakaszán, ami a próbákon még tökéletesen sikerült is. A felvételkor azonban valahogy kiesett a csónakból, és elsodorta az ár. Egy szikla mentette meg, beékelődött a hasadékába. "Mázlim volt, de a vicc az, hogy amikor visszanéztük a felvételt, semmi nem látszott az aromon" - meséli.

Arra viszont jól emlékszik, milyen volt leugrani kilenc méterről a vízbe, ráadásul kétszer. "Iszonyatosan féltem, legalább negyedórát toporogtam előtte a sziklán, már mindenki könyörgött, hogy ugorjak le. Aztán valahogy nekiduráltam magam, de rögtön utána kiderült, hogy még egyszer fel kell venni a jelenetet. És másodszor is negyedóráig tartott, mire összeszedtem a bátorságom" - meséli nevetve. A Terápia másért volt nehéz: ott az volt a kihívás, hogyan tudja felszabadítani magában az indulatait, elsősorban a dühöt, amit magánemberként nem szívesen enged ki magából. Feladatai jelenleg vannak bőven, de szeretne megint "valami nagy dologban részt venni." Ha minden jól megy, és összejön a pénz, ő lesz Herendi Gábor gettólakó fiatalokról szóló játékfilmjének a főszereplője.

- - -

Lengyel Tamás

Lengyel Tamással most indult be a szekér. Szerepel a Munkaügyek című közszolgálati tévésorozatban, októbertől láthatjuk szintén a televízióban a Szabadság különjárat című thrillert, amelyben főszerepet játszik; ráadásul most forgatja Rudolf Péter rendezésében a Fehér Béla-regény alapján készülő, Kossuthkifli című tévés minisorozatot, és nyár végétől jó eséllyel egy nagyjátékfilm főszerepe is várja.

2001-ben végzett a Színművészeti Egyetemen, és azt leszámítva, hogy még abban az évben játszott az I love Budapest, majd valamivel később Gárdos Péter Tréfa című filmjében, mostanáig nem találták meg a komolyabb filmes feladatok. Voltak persze kisebb munkái külföldi filmekben, tévéfilmekben és sorozatokban, de az igazi nagy áttörést az idei év hozhatja meg. "Jó sokat vártam rá" - sóhajt fel megkönnyebbülten. "Kicsit úgy érzem, hogy már járt nekem" - teszi hozzá félig tréfásan.

"Az I love Budapest idején még gyerek voltam, azóta valószínűleg megváltozott az arcom, megférfiasodtam" - gondolkozik el azon, mitől indulhattak be épp most a dolgok. "Mert azt hiszem, annyival nem lesz jobb színész az ember. Valamennyit fejlődik, persze, a tapasztalat is sokat számít, de a képessége nem változik. Legfeljebb az, hogy egy ideje lazább vagyok, nem görcsölök annyit. Több az önbizalmam, bár még mindig tele vagyok kétellyel." Színházban is most jött el az ő ideje: jó pár évnyi kisszínpados lét után ma ő a Vígszínház egyik vezető férfi színésze. Főszerepet játszott Eszenyi Enikő mellett az idei POSZT fődíjas előadásában, a Jóembert keresünk-ben is.

A Szabadság különjárat-ot - a film három disszidens történetét meséli el, akik 1956 nyarán gépeltérítést hajtottak végre, így szöktek Nyugatra - azért szerette különösen, mert egy olyan karaktert játszhatott benne, ami távol állt az eddigi feladataitól: egy forrófejű bokszolót. A Kossuthkifli-ben egy szabadságharcos honvéd őrnagyot alakít, aki egy császári összeesküvést próbál leleplezni - szintén szokatlan feladat. Rudolf Péter operatőre az a Kapitány Iván, akivel Lengyel nemrég készített egy 17 perces rövidfilmet. Az Osvárt Andrea és Szabó Simon főszereplésével készülő Megdönteni Hajnal Tímeát című komédiában pedig egy olyan fiút alakít majd, akinek az értékrendjét megváltoztatja egy váratlan találkozás.

Az egyre szaporodó filmes feladatok egy dologra már megtanították. "A forgatások tele vannak holtidővel, amíg a színészeknek semmi dolga. Az a tapasztalatom, hogy nekem az átállásokban is meg kell tartanom a koncentrációmat, nem lötyöghetek - ami jó társaságban persze nehezen megy. De fontos figyelni, mert tökre szétcsúszhat egy egzaltált tekintet két linzer meg egy csokifagyi között."

- - -

Törőcsik Franciska

Korosztályának üdvöskéje: egyből felvették a Színműre, az első év végén már szemlefődíjas kisfilmben játszott fergetegesen, két évvel később az Örkényben bíztak rá főszerepet, majd fekete szájú gruftiként tűnt fel a berlini zsűri nagydíját elnyert Csak a szél-ben. Most, hogy végzett az egyetemen, rögtön két állati menő munka vá rá.

Az egyik a Swing című zenés film, amelyben Ónodi Eszter, Csákányi Eszter és Törőcsik Mari mellett játszik főszerepet, a másik pedig a Kaméleon és a Csak szex és más semmi alkotóinak új közös filmje, a Veszettek, ami a Magyar Gárda (illetve egy ahhoz hasonló, nem nevesített szervezet) sztoriját dolgozza fel.

A rosszindulatúakat megnyugtatjuk: Törőcsik Franciska nem rokona Törőcsik Marinak. Lehetőségeit egyszerűen kisugárzásának, frissességének, és tehetségének köszönheti. "A Színműn széles körű zenei képzést kaptunk, szeretek énekelni, táncolni. Nincs kedvenc műfajom, mindenre nyitott vagyok" - mondja.

Ezúttal a swinget kellett felfedeznie: a YouTube-ot böngészve "megtetszett a kedvesség és a lendület, ami ebből a stílusból árad." A filmről csak annyit árult el: "olyan vígjáték lesz, amiben nem a direkt poénkodásra megyünk, az élethelyzetekből fakadnak majd a humor forrásai."

- - -

Keresztes Tamás

Régi nagy kedvencünk, akinek türelmetlenül követeltünk több színházi főszerepet. Azóta kapott olyat is, és most úgy tűnik, Keresztes Tamás lassanként még a filmvásznat is meghódíthatja. Ő ugyanis az egyik főszereplője Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjének, amelyben egy őrült mentőst alakít. Már forgatja a Mancs életéről szóló filmet, amiben meg egy villamosszerelőt játszik, a kutya gazdájának haverját, illetve hamarosan dolgozik Török Ferenc absztrakt szerelmesfilmjében is.

Ezek közül a mentős film kerül mozikba hamarabb, ezért főleg erről kérdeztük Keresztes Tamást. "Tulajdonképpen mindenki őrült ebben a történetben, csak különböző módokon" - magyarázza. "Az én figurám sokáig a csendes őrült szerepét tölti be, de a végére kiderül róla, hogy egyaránt ön- és közveszélyes."

Nemcsak szerepel a filmben, sokat dolgozott a forgatókönyvön is a rendezővel, Bodzsár Márkkal. Ez már a harmadik közös filmjük (az előző kettő rövidfilm volt), így érthető, hogy már az ötlet megszületésekor ő is beszállt az agyalásba. Így végig volt fogalma arról, mi hogyan néz majd ki a vásznon, sőt az utómunka egyes szakaszait is végigkövette. "Az első vágott verzió még két és fél óra hosszú volt, de aztán sokat változott a film, és szerintem jót tett neki, hogy végül a másfél órás hossznál kötött ki."

Bár egész sok filmes tapasztalat áll a háta mögött - ezek jó része rövidfilm vagy főiskolás vizsgafilm volt -, ilyen komoly szerepet még nem játszott vásznon. "A filmezés számomra még mindig egy kicsit olyan, mint egy kényelmetlen jelmez, ami kicsit szűk itt, kicsit félre van szabva ott" - vallja be. "A színházban már sokkal magabiztosabban grabancon tudom ragadni a szerepet" - mondja, de szerintünk csak idő kérdése, és ugyanígy fog érezni a filmes felkérésekkel kapcsolatban is.

- - -

Petrik Andrea

Nos, ő az Origo Filmklub másik nagy favoritja. Régóta bíztunk benne, hogy eljön az ő ideje is. Életteli, elementáris és vibrálóan szexi, eddig mégis a kispadon üldögélt - legalábbis ami a filmeket illeti.

Színházban sok fontos szerepben kipróbálhatta magát (a Radnóti Színház egyik vezető színésznője), de épp abban az időszakban került a pályára, amikor magyar filmek nem igazán készültek. Örül neki, hogy most végre "beindulni látszanak a dolgok, hiszen a színészt ugyanannyira izgatja a filmezés, mint a színház" - mondja. Az idén télen forgatott Zomborácz Virág Utóélet című filmjében, és bekerült a Társas játék második évadjába is.

Zomborácz Virág filmjébe nem volt nehéz bekerülni, hiszen egy időben jártak a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, és ismerték egymás munkáját. Virág eleve Andreára gondolt a szereppel kapcsolatban. "Angéla egy olyan lány, akinek korábban drog- és alkoholproblémái voltak, ezért egy félutas házban köt ki. Érzékeny, de öntörvényű lány, aki nagykanállal falja az életet" - meséli a karakterről. Andrea több hasonló figurát játszott már színházban. Zomborácz Virág a forgatásra olyan pontos elképzelésekkel érkezett, hogy néhány instrukció elég volt, hogy elmagyarázza, mit vár, és ettől a forgatás "iszonyú jó élmény" volt.

"A történet összes szereplője ismerős lehet az életből, mert Virág karakterei mind olyanok, mint a valós emberek, akikkel nap mint nap találkozunk" - mondja. Nagyon várja a filmet, mert a forgatáson nem szívesen nézi vissza az aznapi felvételeket. Legfeljebb, ha a rendező meg akarja mutatni, mit kéne másképp csinálnia. "Színházban és filmen is előfordul, hogy a színész úgy érzi, sikerült beleadnia mindent egy jelenetbe, és kiderül, hogy a rendező másképp látja, szerinte gyenge volt. És olyan is van, hogy mi érezzük gyengének, a rendező pedig meg van elégedve. Éppen ezért nem szeretem magam visszanézni, inkább kivárom a végét."

- - -

Ötvös András

Ő lesz a Keresztes Tamásnál már említett, októbertől vetített Isteni műszak főszereplője. Ígéretes tehetség, aki színházi munkáiért már több díjat is kapott, első rendes filmfőszerepére azonban éveket kellett várnia. Utólag ezt már nem is bánja, addig is fejlődhetett a projekt. Bodzsár Márk Isteni műszak-jából ugyanis több mint két éve készült az első pilot, de már akkor is látszott, hogy a rendező komoly figyelmet és energiát hajlandó fordítani a színészeire. "Ritka az ilyen munka, jóformán nincs is" - állítja Ötvös. "Már a casting előtt megkaptam a teljes forgatókönyvet, aztán találkoztunk, beszélgettünk róla, és amikor a válogatáson kamera elé kerültem, úgy dolgoztunk, mint egy színházi próbán. Érdemi munkát lehetett végezni."

A pilot forgatása után két évig tartott a büdzsé összekalapozása, addig rendszeresen találkoztak, és konzultáltak a könyvről. "Két évig üldögéltünk kávéházakban" - emlékszik. "Ezalatt volt időm elmélyedni a kilencvenes években, a bosnyák-szerb háborúban és a mentősök munkájában." Ötvös ugyanis egy boszniai menekültet játszik, aki Magyarországon mentősnek áll, majd a társaival együtt lepaktál egy temetkezési vállalkozóval, ami miatt egyre komolyabb bajba kerül.

A főszereplők - Ötvös mellett Rába Roland és Keresztes Tamás - átestek egy mentős alapképzésen, és egész nyáron át próbáltak, így mire elindult a felvétel, már tökéletesen tisztában voltak a szerepükkel. Ez semmiképp sem nevezhető átlagosnak Magyarországon. "Azt akartuk, hogy minden hiteles legyen, úgyhogy én tanultam bosnyákul, és az orvosi eseteket a korabeli protokollnak megfelelően végeztük. Elvileg megállják a helyüket mentősök előtt" - mondja.

"Nagyon ritka az ilyen szerelemmunka, amiről biztosan tudod, hogy a tiéd, hogy így akartad, hogy egy jó sztori volt" - vallja. "És végre megint lesz egy jó magyar film, amiben igazi színészek játszanak, ami el akar mondani valamit, ami egyszerre vicces és könnyfacsaró, és ami rendesen meg van csinálva. Olyan sokat dolgoztunk rajta."

- - -

Balsai Móni

Amikor a Liza, a rókatündér című film ötlete először megfogant - úgy hét-nyolc évvel ezelőtt -, még kevesen tudták, kicsoda Balsai Móni, de már akkor is övé volt a címszerep. Azóta befutott a Társas játék-kal, volt egy izgalmas jelenete Dyga Zsombor Couch Surf című filmjében, megvalósulhatott a rég dédelgetett filmterv, és folytathatta a Társas játék-ot is. De ő - mivel még nem olyan régi emlék - szívesen hozzáveszi Till Attila Csicská-ját is, amiben egy annyira más karaktert játszik, hogy szinte rá sem lehet ismerni. "Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy az elmúlt három nyarat végigforgattam" - mondja. "Annál is inkább, mivel a színházi munkák a válság miatt épp most csappantak meg."

A legnagyobb kihívás persze a Liza volt a számára, még ha évek óta készült is rá. "Én ezalatt végig színházban játszottam, és csak néha olvastam az épp aktuális forgatókönyvet. Ugyanúgy, ahogy a többi szereplő, komolyan csak a forgatás előtti öt hétben kezdtem készülni a szerepre, amikor közösen próbálni kezdtünk. Ezalatt alakult ki a figura, ekkor történt a film stílusának és a jeleneteknek a finomhangolása is" - meséli.

A Liza, a rókatündér egy erősen stilizált világban játszódik, amelyben a főhős, egy ápolónő akaratlanul és ártatlanul halált hoz azokra a férfiakra, akik szemet vetnek rá. A karakter alaposan próbára tette Mónit. "Liza egy borzasztóan visszafogott, halk szavú, magában beszélő lány. Olyan áttetsző figura, hogy a forgatáson néha úgy éreztem, ki kéne mennem futni, hogy kiadhassam magamból az energiáimat. Komoly koncentrációs feladat volt." Úgy tűnik viszont, hogy sikerült megoldani, mert Móni, aki állítása szerint gyűlöli visszanézni magát, egészen bele tudott feledkezni a nemrég elkészült, de még bemutatásra váró filmbe. "Úgy beszippantott a világa és a többiek játéka, hogy teljesen elfelejtettem kritizálni magam. Szerintem egy igazi különlegesség született."

Szerinte a film hangulata és üzenete annyira nagy hatással volt a stábra, hogy ettől mindenki szeretettel viseltetett egymás iránt, és nagy volt a szomorkodás, amikor véget ért a forgatás. Azóta viszont egy másik ismerős, otthonos közegbe csöppent, a Társas játék című HBO-sorozat csapatába, akikkel most már félszavakból is értik egymást. "Pokorny Liát is rajtakaptam egyszer azon, ami velem is megtörtént, hogy egyszerre mondtuk ki ugyanazt Herendi Gáborral. Azt hittem, az első évadot nem lehet überelni, de a csapat és a munka is még jobb, mint tavaly."

És nemrég azt is megtapasztalta, milyen befutott színésznőnek lenni. "Engem sosem szoktak felismerni az utcán, de a múltkor a Társas játék forgatásáról sminkben, begöndörített hajjal mentem haza, és közben beugrottam a sarki közértbe, ahol naponta vásárolok. A pultos srác most először ismert fel a tévéből, és nem esett le neki, hogy másfél éve törzsvásárló vagyok."

- - -

Kristóf Márton

Esze ágában sem volt színésznek lenni, sőt most sincs. Zárkózott alkat, ami 33 éves korára enyhült ugyan, de még mindig nehezen oldódik fel új emberek társaságában. Talán éppen ez volt az, amire felfigyelt az Utóélet producere, Pusztai Ferenc, aki a forgatókönyv fejlesztése közben is már Marci arcát látta a lelki szemei előtt, ezért is ajánlotta Zomborácz Virágnak, a film író-rendezőjének.

Rövid casting után azonnal neki ajánlották a főszerepet, ő pedig némi hezitálás után hagyta magát meggyőzni. Terápiának, kísérletnek fogta fel, amivel helyzetbe hozhatja magát. "Olyasmit szerettem volna csinálni, amit nem akarok, amitől félek, de nyilvánvaló, hogy fejlődöm tőle, ami segít leküzdeni a gátlásokat." Ez be is igazolódott: elég volt átlendülnie egy ponton, és legközelebb már azon vette észre magát, hogy szerepet játszik. Egy passzív srácot, aki elveszíti az apját, de az visszatér szellemalakban, és ezzel lehetőséget ad neki, hogy rendbe hozzák a viszonyukat.

Csak egy jelenet okozott neki nehézséget, amikor egy diszkóban kellett táncolnia, amire magánemberként csak illuminált állapotban vetemedne. "Ebben a jelmezbálos jelenetben ott volt az a rengeteg belazult statiszta extrém filmes maszkokban, dübörgött a tánczene, villogott a stroboszkóp, ezek külön-külön is feszélyeznek, de ez a sok inger és az ezt megelőző rendkívül intenzív 16 napnyi forgatás együtt annyira megviselt, hogy a felvétel előtt ki kellett rohannom pityeregni egy sötét sarokba" - meséli. Hiába kínálták itallal, szerette volna teljesen átélni a történéseket.

"Még mindig nem érzem azt, hogy ezzel kellene foglalkoznom" - mondja. "A forgatás ugyan eszméletlenül jó élmény volt, és úgy érzem, sokat hozzátett a személyiségemhez, de a pozitív visszajelzéseket nem tudtam csak úgy zsebre vágni. Szerintem képes vagyok magamat kívülről látni, nem érzem magam elég jónak a színészetre." Felkérték azóta még egy szerepre, igaz, az nem fog közönség elé kerülni, mert egy főiskolás vizsgafilmről van szó.

Marci nem szívesen gondol arra, mi lesz, ha majd a filmbeli karakterrel azonosítják. "Jó lenne nem tudni, miket mondanak a hátam mögött" - osztja meg velünk aggodalmait. A legjobban zenészként, filmzeneszerzőként szeretne érvényesülni. Korábban fotósként dolgozott, jelenleg egy művészeti archívum munkatársa, de a legtöbb energiát 12z nevű zenekarába fekteti.