Dárdai Pált nem érte meglepetésként, hogy a franciák jutottak be az Európa-bajnokság döntőjébe a két csapat csütörtöki összecsapása után.
„Hogy honnan tudtam? Onnan, hogy néztem az eddigi meccseket és olvastam a német lapokat.
Joachim Löw megmondta, hogy tartanak a francia csapat gyorsaságától”
– mondta a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya a Coca-Cola videobloggereinek a német–francia meccs után.
Dárdai meglátása szerint az „első tíz percben a németek nem nagyon tudták, hogy áll a helyzet”, utána pedig hiába találtak magukra, a labdabirtoklási fölényüket nem tudták gólra váltani, pedig akkor megnyerték volna a meccset.
„Nem jött nekik össze. Helyette a franciák kaptak egy ajándék tizenegyest, mert szerintem
a másik oldalon ezt nem fújta volna be a bíró.
A góllal hatalmas pszichés fölényre tettek szert, és onnantól már minden kontrájukban benne volt a gólveszély. Amikor pedig a második gólt is megszerezték, gyakorlatilag vége volt a meccsnek” – mondja a Hertha Berlinnel jelenleg a német főváros közelében edzőtáborozó szakember.
Dárdai azt is elárulta, hogy Löw az elődöntő előtti napokban folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy mennyire vigyázni kell a franciák gyorsaságával, márpedig, „amikor a németek tartanak az ellenféltől, abban mindig van valami”.
Dárdainak arra is megvan a magyarázata, hogy miért szorult háttérbe a német válogattban a két évvel ezelőtti vb-döntőt a góljával eldöntő Mario Götze.
„A futball egyre gyorsabb lesz, és azok a játékosok fognak jobban érvényesülni, akikben megvan a sebesség.
Götze nagyon jó játékos, technikás, de nem elég gyors.
Dárdai érdekességként és Götze technikai képzettségét alátámasztandó megemlíti, hogy a német középpályás még dortumundi éveiben rengeteget gyakorolt egy speciális géppel (Footbonaut a neve), és a döntőben az a gól éppen ennek a munkának volt az eredménye.
A franciákban viszont a sebesség és az „őserő” mellett a taktikai képzettség is megvan, ezért tudják ellensúlyozni azt, hogy kevesebbet van náluk a labda.
„A profi fociban pedig csak az a lényeg, hogy nyertél vagy nem nyertél. Az mindegy, hogy szépen játszottál-e. Azt persze át lehet gondolni, hogy
ezek szerint elég, ha van egy atlétacsapatod, amelyik jól védekezik, elől pedig két gyors embered a kontrákhoz,
és máris nyerő helyzetben vagy.”
Az Eb-t újra gól nélkül záró Thomas Müllert védelmébe vette Dárdai, mondván először játszott a tornán középcsatárt. „Nem kell nagyon piszkálni. Egy kicsit úgy nézett ki, mint aki ki van facsarva. Nem volt elég dinamikus, egy kicsit mindig le volt maradva.”
Vasárnap pedig a hazaiaknak áll a zászló, véli a magyar szakember. „Ha fogadni kellene, rá lehetne tenni egy fél vagyont arra, hogy a franciák megnyerik a meccset” – mondja, utalva azért arra az esetre, amikor a teljesen esélytelennek tartott görögök 2004-ben az akkor ugyancsak házigazda portugálok szájából kiénekelték a sajtot.
A döntőben a nyomás és a nagy elvárás akár a visszájára is fordulhat, Cristiano Ronaldót pedig különösen fogja motiválni, hogy a válogatottal még soha nem tudott nagy tornát nyerni.
„A döntő pedig egyébként is más műfaj.
A játékosok stresszelnek, van, aki egész nap izzad vagy a lábán, vagy a hónalján, más meg pisilni jár.
Nyolcan begörcsölnek. Egyik csapat sem olyan, mint a német, a spanyol vagy az olasz, amelyik már megszokta a döntők hangulatát. Szerintem sem a franciáknál, sem a portugáloknál nem lehet tudni, hogy milyen lesz a napi forma.”
Az edzői habitusáról is kérdezték Dárdait, aki elmondta, hogy ő még soha nem érezte azt, hogy a pályára kellene rohannia, és ott megmutatnia, mit hogy kellett volna csinálni.
„Nincs bennem ilyen késztetés.
Nem szeretem az olyan edzőket, akik a kispad mellől okoskodnak.
Hátraszólnak a padon ülőknek, ami meg úgyis visszajut a játékosok fülébe. Én úgy vagyok vele, ha nem jól játszott a játékos, az az én hibám, ha pedig jól teljesített, akkor örüljön neki.”
A cikk megjelenését a Coca-Cola támogatta.