Új gázvezetéket építenek Putyinék

Egy új földgázvezetéket épít Oroszország, Türkmenisztán és Kazahsztán a Kaszpi-tenger körül - jelentett be szombaton Vlagyimir Putyin. Az orosz energetikai miniszter megfogalmazása szerint ezzel Közép-Ázsia legnagyobb gázvezeték-infrastruktúrájának alapjait vetették meg. Ez egyértelműen érinti az európai államok energiaellátását is.

Oroszország, Türkmenisztán és Kazahsztán megállapodott egy földgázvezeték építéséről a Kaszpi-tenger körül - jelentette be szombaton Vlagyimir Putyin Türkmenbasiban. A Kaszpi-tenger partján fekvő városban az orosz elnök türkmén és kazah kollégájával, Gurbanguly Berdimukhammedovval, illetve Nurszultan Nazarbajevvel találkozott. A tervek szerint újjáépítik a Kaszpi-tenger melletti gázvezetéket és e közben mellette párhuzamosan felépítenek egy másik vezetéket, hogy 2012-re évente minimum 12 milliárd köbméterrel növeljék a szállítási kapacitást.

A három államfő közös nyilatkozatából kiderül, hogy még szeptember előtt megkötik a megállapodást, és az építési munkálatok 2008 második felében megkezdődnek. A három országon kívül további felet nem vonnak be a gázvezeték építésbe - tette hozzá Putyin újságírók kérdésre válaszolva. Aláírtak viszont egy négyoldalú nyilatkozatot is Üzbegisztán bevonásával a közép-ázsiai gázszállítási kapacitás fejlesztéséről. A türkmén államfő a maga részéről hangoztatta: hazája nem vette le a napirendről a Transzkaszpi gázvezeték építésének tervét, amely Oroszországot elkerülve juttatná az európai piacokra a türkmén földgázt.

Az új, Kaszpi-tenger körüli gázvezeték építéséről egyelőre kevés részlet ismeretes. Az elképzelést még 2003-ban vetette fel a néhai türkmén államfő Saparmurat Niyazov. Az akkor felvázolt terv szerint az egymilliárd dollár befektetéssel létrejövő vezetékrendszer 360 kilométeres szakasza futna türkmén területen, 150 kilométernyi Kazahsztánban, s összekapcsolnák azt a kazah-orosz határnál húzódó Közép-Ázsiai-Központ nevű orosz gázvezetékkel.

Türkmenisztán a legnagyobb energiatermelő Oroszország után az egykori szovjet köztársaságok között. Az ország szinte teljes termelését az orosz állami ellenőrzésű Gazprom monopólium vásárolja fel, s exportálja az általa ellenőrzött tranzitvezetékeken keresztül, egy közvetítő beiktatásával Ukrajnába, s kis mennyiségekben más országokba is. Putyin a három államfő sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Oroszország nemcsak a türkmenisztáni gázvezetékrendszer fejlesztésébe, hanem a kitermelésbe is hajlandó befektetni.

Putyin szerint a hármas csúcstalálkozó "komoly lépés egy Kaszpi-tengeri csúcsértekezlet előkészületeihez", amelyen Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán vezetői vennének részt. Az orosz ipari és energetikai miniszter pedig arról beszélt, hogy Közép-Ázsia legnagyobb gázvezeték-infrastruktúrájának alapjait vetették meg szombaton aláírt nyilatkozatok.

Moszkvában azt várják, hogy a nagyszabású gázvezeték megépülésével tovább nő Oroszország szerepe, mint Európa egyik vezető energiaellátója. Az Egyesült Államokban és Európában azonban megerősítheti azokat a félelmeket, hogy a megállapodást Moszkva politikai célokra használhatja fel. Washington azt szeretné, ha a türkmén gázszállítás a Kaszpi-tengeren át történne Nyugatra, Oroszország kikerülésével.

A Transzkaszpi vezeték a Kaszpi-tenger alatt Azerbajdzsánba, majd a Baku-Tbiliszi-Erzerum vezetéken át Törökországba, onnan pedig az EU-védnökség alatt tervezett balkáni Nabucco vezetéken (Magyarország érintésével) Ausztriába és Észak-Olaszországba juttatná a türkmén gázt.