Nem ekhóznak elegen

Közel van a 10 ezres lélektani határhoz az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást alkalmazók száma, de nem éri el azt. Az átlagos ekhós bruttó bér 250 ezer forintra rúg - írja a Napi Gazdaság.

Havonta kilencezer magánszemély alkalmazta az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) az idei első negyedévben az APEH szerint. Ez az első alkalom, hogy az állam részéről számszerűsítik az ekhósok táborát, eddig például a Pénzügyminisztérium azzal hárította el a megkereséseket, hogy bevallások híján nem tudja megítélni, hányan ekhóznak.

A létszám ugyan megközelíti, de még mindig nem éri el az áhított tízezer főt. Szocialista párti vélemények szerint ugyanis ez alatt érdemes lenne felülvizsgálni az adónemet, mert lehet, hogy "többe kerül a leves, mint a hús".

Az ekhózók száma nagyjából megegyezik a lap által korábban adott becsléssel (8500 fő), aminél havi bruttó 200 ezer forintos jövedelemmel számoltak. A jelenlegi adatok szerint az átlagos ekhós bruttó bér 250 ezer forintot tesz ki, ám januárban - vélhetően a jutalmak miatt - 330 ezer forintra rúgott.

Április végéig csaknem 3,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből az adónemből. A havi bevétel a színlelt szerződések szankcionálására adott moratórium lejárta (2006. június 30.) óta stagnál, átlagosan 700-800 millió forintra rúg, vagyis az ekhózók tábora a jelenlegi feltételek mellett vélhetően nem bővül tovább.

A munkáltatóknak március óta legalább a minimálbér után meg kell fizetniük a normál közterheket, csak afelett alkalmazhatják az ekhót, ám az adatok szerint már korábban is így tettek, mivel az ekho-alap azóta nem csökkent.

Az ekhót többek között írók, újságírók, szerkesztők, művészek és színészek választhatják. Az adónem a színlelt szerződések felszámolásának egyik eszköze, létrehozására azért volt szükség, mert ezeknél a foglalkozásoknál általában sem a munkaviszony, sem a vállalkozói szerződéses forma nem fedte le a tevékenység jellegét.