Vagyonalapot hozna létre Brazília az olajkincsből

Brazília több százmilliárd dolláros szuverén vagyonalapot hozna létre újonnan felfedezett ígéretes olajmezőinek hozamából, mondta a brazil pénzügyminiszter a hétfői Financial Timesnak.

Guido Mantega szerint a brazil kormány úgy becsüli, hogy az ország atlanti partjai előtt felfedezett készlet 40-50 milliárd hordónyi olajat rejt.

Ha ez bebizonyosodik akkor Brazília önellátó, de a globális olajpiacon csekély súlyú szereplőből a világ egyik legnagyobb olajhatalmává válna. A jelenleg ismert, 14,4 milliárd hordónyi olaj- és földgázegyenérték-készlettel együtt az új lelőhelyek becsült mennyisége potenciálisan a világ nyolcadik olajtermelőjévé tehetik Brazíliát, amely így maga mögé utasítaná Oroszországot, áll a londoni gazdasági napilapban.

Mantega szerint a szuverén vagyonalap létrehozásáról szóló tervezetet akár már e héten a törvényhozás elé terjeszthetik, amely gyorsított eljárással, 45 napon dönt a javaslatról.

Az alap kezdetben egy költségvetési stabilitási alaphoz fog hasonlítani, amelyben évente a hazai össztermék-érték fél százalékát különítenék el, anticiklikus vésztartalékként.

Ez az alap a hazai kibocsátású kormányadósságba fektetne be, csökkentve a magánkézben lévő adósságállományt.

Azonban ha az olajtermelés ténylegesen elkezdődik, a tervezett szuverén brazil vagyonalap gyors növekedésnek fog indulni, tőkéje három-öt év alatt 200-300 milliárd dollárra nőhet, jósolta a pénzügyminiszter.

Londoni elemzők szerint a 10 ezer milliárd dollár felé tart a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy az ilyen típusú befektetési alapokat fenntartó felzárkózó térségi kormányok folyamatosan halmozzák tartalékaikat és kereskedelmi többleteiket.

A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) minap kiadott legutóbbi becslése szerint a szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (520 ezer milliárd forintra) emelkedett; ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.

A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok olajexport-bevételeiből eredt.

Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.

A szuverén vagyonalapok tőkevagyona most már meghaladja a fedezeti alapokét, jóllehet még mindig kisebb a hagyományos alapkezelőknél tartott befektetői tőke értékénél, bár ez utóbbi szektornál a szuverén alapok gyorsabban növekszenek.

Az IFSL adatai szerint a szuverén vagyonalapok az idei első három hónapban is már 24 milliárd dollárt fektettek be a globális nagybani hitelpiaci megroppanás következményeitől szenvedő fejlett piaci bankszektorba.

A szuverén vagyonalapok olyan súlyú globális nagybankokat segítenek ki likviditással, mint a Citigroup, amelynek tavaly óta 22 milliárd dollár tőkét nyújtottak - ezzel 12,7 százalékos részt szerezve e bankban -, vagy a Merrill Lynch, amely 12,2 milliárd dollár tőkeinjekciót kapott, 23 százalékos részesedésért cserébe.

Az ilyen típusú intézményi befektetők mögött kormányok állnak. Ez a fajta befektetési intézmény nem teljesen új jelenség a tőkepiacon. Piaci súlya azonban az utóbbi években rendkívüli mértékben megnőtt, ahogy egyes felzárkózó gazdaságok - főleg Kína és Oroszország - hivatalos devizatartalékai hatalmasra duzzadtak a robbanásszerű exportbővülés, illetve a rekordokat döntögető nyersanyagárak révén.

Piaci elemzők, sőt már a fejlett gazdaságú országok politikusai is azonban mind gyakrabban adnak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy az állami irányítású befektetési alapok ilyen térnyerése politikai befolyásszerzésre is alkalmas.