A Fidesz újabb adóreform terve

Matolcsy György, a Fidesz gazdasági programalkotóinak egyik legjelentősebb figurája a Népszabadságnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Fidesz elképzelése szerint "a jövedelem adóztatása helyett a fogyasztás adóztatása felé kell haladni". Ezt Matolcsy egykulcsos szja és ötkulcsos áfa bevezetésével kívánja elérni.

Az EU-ban jelenleg maximum három áfakulcs az engedélyezett, Matolcsy szerint mégis szükség van öt forgalmi adósávra, hogy a fogyasztás adóztatásában érzékelhető legyen a szociális érzékenység.

Az adózással kapcsolatos változtatási tervek, Matolcsy nyilatkozata alapján a Fidesz hosszú távú terveihez illeszkednek: a szakember "a jövedelmi részen liberális, míg a fogyasztást, forgalmat terhelő adózásnál szociális szempontokat" tart fontosnak.

Matolcsy a Népszabadsáágnak arról is beszélt, hogy az állami elosztás jelenlegi, 40 százalék körüli szintjét 25-30 százalékra kellene mérsékelni. Azt azonban nem fejtette ki, hogy ez konkrétan, mely támogatások elvonásával jár majd.

Matolcsy szerint az adóreform elsődleges célja a gazdasági fejlődés segítése a versenyképesség és a hatékonyság növelésével, a szociális szempontok ebben a kérdésben másodlagosak, hiszen nem köthetők az alapvető célkitűzéshez.

Körvonalazódik a hosszú távú Fidesz-recept

A Fidesz gazdasági szakértői a kilábalás útját egy olyan gazdaságpolitikai modell megalkotásában látják, ami szakít a neoliberális és a szociális modellek kizárólagosságával, azokat ötvözi, és a világ sikeres országainak példáiból merítkezik.

Az inkább elméleti alapvetésként, mint konkrét gazdasági programként felfogható vitairatból egy, a külföldi befektetőket megbecsülő (kedvezményeiket meghagyó), az exportra támaszkodó, ám a kormányzati politikában a hazai vállalkozásokat, a belső piacot erősítő gazdaságpolitika rajzolódik ki - írja a Népszabadság.

A hatékonyabb - vagyis kisebb - állam, a verseny szerepének erősítése, vagy a minőségi reformok igénye a közszolgáltatói szektorban ugyanúgy megjelenik az anyagban, mint a szociális állami kiadások visszafogásának óhaja. A társadalmi szolidaritás esetében ez az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek segítését jelenti, nagyobb szerepet kap az öngondoskodás, és a szociális ellátásban az állam kivonulását, a család szerepének erősítését, valamint a gyermekvállalási kedv növelését szorgalmazzák.

Megjelenik a munkaközpontú társadalom képe, a cél az egymillió új munkahely, de immáron öt év alatt. Előtérbe kerül a kis- és középvállalkozások és a kutatás-fejlesztés támogatása, hiszen Magyarországon a vállalkozói kedv majdnem olyan erős, mint az Egyesült Államokban. Fontos szerepet kap a tudás növelése, a képzés elősegítése.

Ugyanakkor a vitairat kiáll az államháztartási egyensúly fenntartása mellett (a növekedési tényezők között ez alapvető), kisebb államot - és adókat - sürget. Az elvonások mérséklése révén igazságosabbá tenné a közteherviselést (kevesebb adót többen fizetnek).

Az új modellel az uniós átlaghoz képest, évi két százalékpontos növekedési többlet érhető el, így 2025-re Magyarország elérheti az EU átlagát, a nyugat-európai fejlettségi szint kétharmadát. A cél, hogy addigra a foglalkoztatottsági ráta 70 százalékos legyen, a mélyszegénység aránya pedig a mai 10-15 százalékosnak mondott szintről öt százalék alá süllyedjen.