A nagyobb kereskedelmi bankok tavaly ősszel egymás után emelték meg lakáshiteleik kamatát, miután a végtörlesztési lehetőség megnyílt a devizaadósok előtt. Erről az [origo] is beszámolt október elején, és nem sokkal később Rogán Antal fideszes képviselő indítványára a Gazdasági Versenyhivatal kartellvizsgálatot indított az OTP, az Erste, az MKB Bank, a Raiffeisen, a CIB, az UniCredit és a Fundamenta-Lakáskassza körében.
A Bankometer pénzügyi tanácsadó oldal a saját adatbázisának elemzése után arra jutott, hogy az érintett bankok végtörlesztésre alkalmas kiváltó hiteleinek kamata minden banknál nőtt ugyan, de a mértékek és az időpontok számottevően eltértek.
A szektor egésze az utolsó negyedévben érdemben, de nem kiemelkedően emelte a hitelkamatokat és a kezelési költségeket. A lakáscélú jelzáloghiteleknél az átlagkamat 8,7 százalékról 11,68 százalékra nőtt, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél október elején még 11,11 százalék volt, az év végére 11,68 százalékig kapaszkodott az átlagkamat.
Néhány bank (például az MKB) már október elején kivezette hitelkiváltó kölcsönét, itt a szabad felhasználású ingatlanfedezetes, illetve lakáscélú kölcsön átlagkamatát vették alapul. Volt olyan bank is (az UniCredit), amely csak november 1-jétől kínált kiváltó hitelt. Megvizsgálták a Budapest Bank kondícióit is, mivel a GVH által a múlt héten lefolytatott helyszíni szemle e pénzintézetre és a Takarékbankra is kiterjedt a Napi Gazdaság információja szerint.