Nem maradt más, csak a tartós megszorítás

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a várakozások szerint ma, kedden bólintanak rá arra, hogy az unió vonjon meg 2013-as támogatási pénzeket Magyarországtól, mert nem tartja hihetőnek a költségvetés kiegyensúlyozásáról szóló magyar terveket. A túlzottdeficit-eljárás folytatása oda vezet, hogy a kormány kénytelen olyan megszorításokat alkalmazni, amelyek nemcsak egy évben, hanem hosszú távon rakják rendbe az államkasszát.

Bravúrt vitt véghez a kormány - büszkélkedett nem egyszer Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A gazdaságpolitika két irányítója azzal dicsekedett, hogy 2004-es uniós csatlakozásunk óta soha nem tudta a költségvetési hiányt a GDP 3 százalék alá szorítani a Medgyessy-, Gyurcsány-, majd Bajnai-kormány, ezért aztán az EU-ban példátlanul hosszú ideje ül az uniós szégyenpadon Magyarország, immáron a kilencedik éve folyik ellenünk túlzottdeficit-eljárás. Ezzel szemben 2011-ben sikerült a bűvös küszöb alá vinni a hiányt. Orbánék előszeretettel hivatkoztak az Európai Bizottság idén januári jelentésére, amely szerint tavaly jókora többletet produkált az államháztartás, és 2012-ben is 3 százalék alatti deficit várható.

Brüsszelt mindez azonban nem hatotta meg, a túlzottdeficit-eljárást a következő szakaszba léptette, 150 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztását helyezve kilátásba, amit minden várakozás szerint ma, kedden erősítenek meg az uniós pénzügyminiszterek.

Egyszeri tételek segítettek

Orbánék az általuk is citált bizottsági jelentésnek azt a részét már nem verték nagy dobra, mely kiemeli, hogy egyszeri tételekkel kendőzte el a kormány a költségvetés alapfolyamatainak romlását, és 2013-ra újra 3 százalék fölé nő a hiány, vagyis nem megnyugtató módon sikerült tavaly és sikerülhet idén az államháztartási egyenleget széppé tenni. A bizottság csütörtökön frissítette az anyagát, annak üzenete nem változott, csak egy kicsit még borúsabb jövőt vázol fel.

Tavaly az államháztartásban úgy jött össze a GDP 4,1 százalékának megfelelő többlet, hogy 9,5 százalékkal javították az egyenleget egyszeri vagy átmeneti intézkedések, vagyis ezek nélkül bőven 5 százalék feletti hiány díszelgett volna. Óriási segítség volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése, de jól jöttek a deklaráltan három évre kivetett szektorális különadók is (telekomadó, hipermarketadó és energetikai adó), és átmeneti tételnek minősül a bankadó fele is, mert a kormány a mostani adó felét tartja fenn a három év lejárta után. Egyszeri kiadások is voltak, közülük a legnagyobb horderejű az Európai Bíróság ítélete által kikényszerített áfa-visszatérítés volt. (Az egyszeri, átmeneti bevételek és kiadások listáját és hatásukat alább egy táblázatba gyűjtöttük.) Idén ugyancsak az ilyen átmeneti intézkedések miatt maradhat a költségvetési deficit a bűvös 3 százalék alatt.

Egyszeri vagy átmeneti intézkedések

Intézkedés	Hatás 2011-ben	Hatás 2012-ben
Magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz irányítása	9,9	nincs
Szektorális különadók	0,5	0,5
Bankadó fele	0,3	0,3
Európai Bíróság ítélete miatti áfa-visszatérítés	-0,9	nincs
Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése	-0,1	nincs
A végtörlesztésből és adósságelengedésből származó banki veszteségek érvényesítése a bankadóban	-0,2	-0,2
Mobilfrekvencia-tender bevétele nincs	nincs	0,1
Összesen	9,5	0,7

(a GDP százalékában, a pozitív szám azt jelzi, hogy csökken a költségvetési hiány, Európai Bizottság előrejelzése alapján, a GDP 0,1 százaléka kerekítéstől függően 20-35 milliárd forintot jelent)

Azt is figyelik, mi befolyásolhatja a költségvetést

Egyre nagyobb figyelmet szentelnek a brüsszeli döntéshozók egy másik mutatószámnak is. Az úgynevezett ciklikusan igazított strukturális egyenleg nemcsak azt mutatja, hogy egyszeri, átmeneti bevételi és kiadási intézkedések nélkül mennyi lenne a költségvetési hiány, hanem még azt is figyelembe veszi, hogy a deficit hogyan alakulna, ha a gazdasági konjunktúra vagy dekonjunktúra nem térítené el az adott ország gazdasági növekedését attól, ami a rendelkezésre álló munkaerő, tőke, és adott technikai fejlettségi szint alapján adódna.

Ha például a külpiacokon rosszul megy a szekér, akkor a magyar gazdaság is lassabban nő vagy akár zsugorodik, emiatt aztán kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe annál, mint amit normál, "békeidőben" várni lehetne. A ciklikusan igazított strukturális egyenleg emiatt jobban mutatja az államháztartás alapfolyamatait, mint az eddigi költségvetési viták során emlegetett fő egyenlegszám, mert nem lehet befolyásolni olyan trükkökkel, amilyenekkel tavaly és idén előszeretettel élt és él az Orbán-kormány.

A ciklikusan igazított strukturális hiány terén sem áll túl jól a kabinet. A bizottság 2010-2011-ben összesen félszázalékos javulást várt ennél a mutatószámnál, ezzel szemben 2 százalékos romlást tapasztalt Magyarországon, ezért is helyezkedett arra az álláspontra, hogy indokolt az uniós források befagyasztását bevetni. Idén ugyan jelentős javulás következhet be, de jövőre újra távolabb kerülhet az egyenleg attól a másfél százalékos hiánytól, amelyet a kormány saját maga elé tűzött ki középtávú célként a konvergenciaprogramban. Márpedig egy túlzottdeficit-eljárás alatt levő országnak aligha van esélye lekerülni a szégyenpadról, ha nemhogy az általánosan elvárt félszázalékos deficitcsökkentést nem tudja abszolválni, de még romlik is a szaldó.

Ciklikusan igazított strukturális hiány

	2009	2010	2011	2012	2013
Hiány	2,2	3,6	4,2	2,3	2,7

(A GDP százalékában, az Európai Bizottság becslése alapján, a magyar középtávú cél 1,5 százalék, oda kell közelíteni folyamatosan, az általános elvárás évi 0,5 százalékos hiánycsökkentési ütem)

A tartós megszorítások felé haladunk

A Brüsszel irányából jövő nyomás abba az irányba tolja a kormányt, hogy mivel nem éri meg, ezért ne egyszeri vagy csak néhány évig hatályban levő intézkedésekkel rakja rendbe az államkasszát. Ezért sem célravezető idén újra kijátszani a magánnyugdíj-kártyát: a tavaly a pénztárakban maradó tagoknak újra megnyitották a visszalépés lehetőségét, és a feltételek olyanok, amelyek alapján a legtöbb pénztártagnak aligha éri meg maradnia. A visszalépések nyomán az államhoz áramló vagyon nagysága 220-250 milliárd forintra becsülhető, de ezt az egyszeri tételt ugyanúgy ki fogja szűrni az EU a túlzottdeficit-eljárásban, mint ahogyan a tavalyi, ennél lényegesen nagyobb vagyonbevételt is kikorrigálta a költségvetés alapfolyamatainak vizsgálatakor.

Ez persze nem azt jelenti, hogy évekig változatlanok lesznek az adótörvények, mert például az áfa két százalékpontos, 25-ről 27 százalékra való megemelése nem egyszeri vagy átmeneti intézkedésnek számít, ugyanis - szemben például a szektorális különadókkal - úgy kell tekinteni a számbavételnél, mintha innen kezdve a 27 százalékos áfa örök időre szólna.

Az sem következik ebből, hogy ne lehetne az egyik évben az egyik kiadási tételen spórolni, a másik esztendőben pedig egy másikon. A strukturális egyenleg felértékelődése azt hozhatja magával, hogy a költségvetési cikcakkok megritkulnak: amelyik területen megszorít a kormány egyik évben, ott a másik évben nem puhul vissza a rendszer, a szigor fennmarad.

A nadrágszíjhúzást azonban egy ideig még nem felejthetjük el. Ugyan 1500 milliárd forintnál is nagyobb, a szektorális különadókkal és a nyugdíjpénztári vagyon maradékának bekebelezésével szemben javarészt tartós intézkedésekkel operáló kiigazítást rejt az idei költségvetés, és néhány hete egy újabb 30 milliárdos minicsomagot lengetett be a kabinet (az irányokat megszabták, de a részletek kimunkálásával még nem végeztek az érintett minisztériumok), de jövőre alsó hangon is 200 milliárdos megszorításra lesz szükség ahhoz, hogy az EU minimumelvárását teljesítsük. (Ennyi kell ahhoz, hogy a fő költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá kerüljön a bizottság prognózisa alapján, és a strukturális egyenleg is javuljon.)

Ha azonban a kormány be akarja tartani saját törvényeit, könnyen lehet , hogy kétszer ekkora csomagra lesz szükség, ugyanis az év elejétől hatályos pénzügyi stabilitásról szóló törvényünk kiköti, hogy 2013-ban 2,2 százaléknál nem lehet nagyobb a deficit.