Merkel is győzködte Orbánt, hogy ne harcoljon

Másfél héttel ezelőtti informális találkozójukon Angela Merkel német kancellár is lebeszélte a miniszterelnököt, hogy "blokkoló kisebbséget" szervezzen az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsának tagjai közt arra, hogy leszavazzák az Európai Bizottságnak a magyar kohéziós támogatások 2013-as felfüggesztéséről szóló határozattervezetét - tudta meg az [origo]. A kancellár információink szerint jelezte a miniszterelnöknek, hogy Németország maximum a döntés elhalasztásában lehet partner. A keddi, sokakat meglepő megoldás, úgy tudjuk, végül német kezdeményezésre született meg.

Győzelemként értékelték az [origo] által megkérdezett kormányzati szereplők az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) keddi döntését, amellyel a résztvevők szentesítették ugyan az Európai Bizottság három héttel ezelőtti ajánlását, amelyben a testület 495 millió euró (nagyjából 145 milliárd forint) kohéziós támogatás befagyasztására tett javaslatot, de arról is határoztak, hogy a szankciót azonnal felfüggesztik, ha június 22-ig a magyar kormány bizonyítani tudja, hogy leszorítja a költségvetési hiányt.

A keddi brüsszeli döntés (az eseményekről és a döntésről szóló cikkünket itt olvashatja) azért alakult kedvezően a kormány számára, mert a bizottság eredeti határozattervezete szerint a kormánynak szeptemberig kellett volna igazolnia, hogy érdemi lépéseket tesz a hiánycél leszorítására.

Azzal azonban, hogy ezt előrehozta az Ecofin júniusra, a kormány lehetőséget kapott, hogy - amennyiben az EB elégedett a bemutatott intézkedésekkel - akár 3 hónap múlva pont kerüljön a procedúra végére.

A hosszúra nyúlt keddi vitában információink szerint az nem vetődött fel, hogy a bizottság ajánlását a pénzügyminiszterek ne szavazzák meg, azonban több tagállam igyekezett elérni, hogy a magyarországi támogatások felfüggesztésről szóló döntést a tanács szeptemberre halassza el.

Merkel óva intett

Erről beszélt információink szerint a német kancellárral folytatott másfél héttel ezelőtti informális találkozóján Orbán Viktor miniszterelnök is. Angela Merkel, úgy tudjuk, arra intette a miniszterelnököt, hogy ne dacoljon a bizottság pénzügyi fegyelmet előtérbe helyező elveivel, és ne szervezzen a Magyarország mellett kiálló tagállamokból álló, a határozatot megfúró blokkoló kisebbséget, hanem próbálja meg a határozat elhalasztását elérni, amiben - de többen nem - adott esetben Berlin is partner lehet. Az így nyert időben a kancellár érvelése szerint a kormány bemutathatja a bizottságnak a hiány csökkentését garantáló terveit, és az EB ennek ismeretében dönthetne arról, hogy felfüggeszti-e a támogatásokat.

A pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter nyíltan is felvetette, hogy szerinte az Európai Uniónak több időt kellene adnia Magyarországnak pénzügyei rendbetételére. Az ülésen Ausztria mellett több tagállam - hírügynökségi jelentések szerint Nagy-Britannia, Csehország és Lengyelország pénzügyminisztere, az MTI szerint Románia, Svédország, Bulgária is - nyitott volt a halasztásra, a döntéshez szükséges többség azonban nem volt meg. A tagállamok többsége támogatni tudta ugyanakkor azt a német (kormányzati források szerint eredetileg Matolcsy György által felvetett) javaslatot, hogy haladék helyett szavazzák meg a felfüggesztést, de a bizottság már júniusban vizsgálja felül, hogy a kormány eleget tett-e a hiánycél leszorítását sürgető követelésnek.

Számítottak rá

A felfüggesztés jóváhagyását az elmúlt hetekben több kormánypárti vezető, illetve maga Orbán Viktor miniszterelnök kész tényként állította be. Sőt az [origo] korábbi információi szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy február eleji kormányülésen nemcsak, hogy figyelmeztetett erre a forgatókönyvre, de egyúttal egy az idei és jövő évi hiánycél tartását garantálni hivatott, 2012-re harmincmilliárdos, 2013-ra pedig 120 milliárd forintos kiigazításról szóló intézkedési tervet is előterjesztett ezzel kapcsolatban. A tervet a kormány jóvá is hagyta és - törekvéseit illusztrálandó - ki is küldte Brüsszelbe.

A bizottság ezt azonban akkor nem vette figyelembe, a kormány terveiben ugyanis - ahogy a felfüggesztéséről szóló februári bejelentésekor Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa is fogalmazott - "nem volt szó olyan új intézkedésről, amely megváltoztatná a bizottság véleményét a költségvetési kilátásokról."

"Olyan intézkedéseket veszünk figyelembe, amelyek kellően részletezettek, és amelyeket nyilvánosságra hoztak. Ezen feltételek egyikének sem felelnek meg az említett levelekben foglaltak" - mondta a biztos. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet valóban nem rendelt az egyes intézkedésekhez konkrét összegeket, csak a területeket sorolja fel, amelyeken a kormány megtakarítást vár, és amelyeken pontos intézkedések kidolgozására kérte fel az egyes minisztereket.

Orbán Viktor a Népszabadság értesülése szerint ezután José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének írt március 6-i levelében is megerősítette a kormány elkötelezettségét az iránt, hogy a költségvetési deficitet és az államadósságot az uniós elvárásoknak megfelelő szintre szorítsa le. A levélben Orbán emlékeztetett arra, hogy e célokért a kormány a GDP 0,4 százalékával egyenértékű kiigazítást jelentett be (a már említett 30+120 milliárdos csomagra célzott), illetve elfogadta az uniós stabilitási paktumot is.

Változó kommunikáció

Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források korábban olyan forgatókönyvekkel is számoltak, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában esetleg nem lesz meg a szükséges többség a támogatások felfüggesztéshez, mert több, hasonlóan magas költségvetési hiánnyal küzdő tagország nem szavazza meg a bizottság ajánlását, azzal kalkulálva, hogy ha a magyarokkal szembeni szigor precedenst teremt, akkor a megregulázandó tagállamok közül ők lehetnek a következők. Egyesek arra is számítottak, hogy több, a Magyarországgal szembeni eljárások ügyében hazánk mellett kiálló visegrádi, illetve balti állam sem szavazza majd meg a határozatot.

Orbán Viktor Angela Merkellel

Ez az álláspont váltott át hetek alatt abba, hogy a kormány(fő) "technikai ügyként" kezdte kommunikálni a bizottság felfüggesztő határozatát, egyúttal el is könyvelve, hogy az ajánlás "átmegy majd" a pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán.

Az álláspont a források szerint akkor és amiatt változott meg, amikor a bizottság március 6-án jóváhagyott ajánlástervezetében szeptemberi határidőt szabott a kormánynak, hogy megfelelő intézkedési tervet mutasson be a hiánycél leszorítására. Borítékolták ugyanis, hogy a testület addigra elfogadja majd a kormány intézkedéscsomagját, vagyis a dolog már csak valóban "technikai," és Magyarország - ahogy Orbán Viktor egy múlt heti interjúban is fogalmazott: egy petákot sem fog elveszíteni jövő év januárjától.

A Merkel által is említett blokkoló kisebbség megszervezésén ezek után információink szerint nem is nagyon fáradozott a kormány. Sőt úgy tudjuk, hogy a visegrádi országok március eleji tanácskozásán felvetődött, a csehek kezdeményezte állásfoglalást sem erőltette, amelyben Csehország és Lengyelország mellett Szlovákia is kiállt volna Magyarország mellett, és amelyet végül is az akkor még a szlovák ügyvezető kormány élén álló Iveta Radicova visszalépése miatt nem fogadtak el.

Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján ugyancsak azzal indokolta, hogy Magyarország "nem szervez semmiféle tábort maga mellett", hogy a "technikai jellegű vita könnyen megbeszélhető Brüsszellel, és "Magyarországnak nem érdeke, hogy politikai térbe emelje a kérdést".

"Amúgy sem tudnánk lehívni"

A kormányzati döntésekre és a brüsszeli folyamatokra is rálátó kormányzati forrásunk a kilátásba helyezett 495 millió eurónyi (nagyjából 145 milliárd forintnyi) kohéziós támogatás 2013-tól lehetséges felfüggesztéséről az [origo]-nak egyébként azt mondta, hogy az azért sem rengetne meg, mert 2013-ban új finanszírozási ciklus kezdődik az Európai Unióban, amelynek keretében ismét nagyjából 7 ezer milliárd forintnyi - vagyis évi ezer milliárd forintnyi - kohéziós támogatás áll majd Magyarország rendelkezésére, a támogatásokat pedig az eddigi statisztikák alapján még sosem sikerült maradéktalanul lehívni.

A Miniszterelnökség, illetve a kormányszóvivő az eddigi bizottsági döntésektől eltérően nem adott ki külön reagálást a keddi brüsszeli döntésre. A kormány nevében a tanácskozás után a helyszínen a nemzetgazdasági miniszter reagált, aki azt mondta, hogy a kormány költségvetési tervében vállalta, az áprilisban beadandó stabilitási programjában és a most készülő konvergenciaprogramban hamarosan pedig bizonyítani is fogja a hiánycél tartása iránti elkötelezettségét.

Matolcsy György azt is hozzátette, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervben is rögzíti azokat az intézkedéseket, amelyek a terv idei 83 százalékos teljesítését 100 százalék fölé viszik, és növelik a jövő évi, jelenleg 73 százalékos teljesülést. "Minden esélyünk megvan, hogy teljesítsük a magunk által is vállalt feltételeket" - mondta optimistán a miniszter. A miniszter jelezte azt is, hogy az ülésen a bizottság vállalta, gyorsan megvizsgálja a konvergenciaprogramot, és ha ennek során pozitív eredményre jut, akkor a júniusi határidőt sem kell kivárni a szankció megszüntetéséhez.