Új áfa lenne a sárgacsekk-adó

Illusztráció.

A feje tetejére állítaná az Európai Unió adótervét a kormány, ha valóban bevezetné a sárgacsekk-adót. Az új, banki áfaként funkcionáló teher a drága készpénzhasználatot motiválná, és visszafogná a gazdasági növekedést.

Az úgynevezett Tobin-adó bevezetéséről évek óta folynak a viták az Unióban, de most úgy tűnik, erősen kicsavart formában Magyarország lesz az első, amely előrántja a pénzügyi tranzakciós adó fegyverét, és ebből 50-100 milliárd forintot próbál beszedni 2013-tól. (Az NGM szerda este csak annyit közölt az adóval kapcsolatban, hogy a kormány döntése előtt nem tud részletes tájékoztatást adni.)

Az [origo] által nyilvánosságra hozott elképzelés több szempontból rendhagyó. Egyrészt az okok, amelyek miatt Európában szorgalmazzák a pénzügyi tranzakciós adót, Magyarországon nem léteznek. Nálunk ugyanis nem volt szükség arra, hogy akár egyetlen bankot is közpénzből kimentsenek, így nehezen indokolható, hogy miért kellene a pénzügyi intézményeknek extra adót fizetniük a válságból való kilábalás során, főleg, hogy évek óta különadót is fizetnek, és a súlyos veszteségeket okozó végtörlesztést is lenyomták a torkukon.

Másrészt az európai Tobin-adót a kifejezetten spekulatív pénzügyi műveletek hasznának lefölözésére találták ki, nálunk viszont úgy tűnik, éppen ezek a tranzakciók maradnának ki az adó alól, miközben az összes mezei banki művelet (a készpénzfelvétel, a csekkes befizetések vagy egy egyszerű átutalás) mind drágábbak lennének az adó miatt.

Harmadrészt pedig, ha az a tervek szerint valósul meg, idehaza nem a bankok és más pénzügyi intézmények fizetnék meg az adót, mint ahogy azt Európában kigondolták, hanem az összes banki ügyfél, vagyis a hazai vállalkozások és magánemberek, akik bankszámlával vagy bankkártyával rendelkeznek.

Mindezeket a sajátosságokat figyelembe véve világos, hogy az Orbán-kormány motivációja pusztán az újonnan keletkezett költségvetési lyukak betömködése, és erre most legújabban a közönséges banki szolgáltatások forgalmának megadóztatását pécézték ki.

Az emberek fizetik meg

A pénzügyi tranzakciók adóztatásának ez a logikája hasonló, mint az általános forgalmi adóé: az állam arra törekszik, hogy aki pénzügyi szolgáltatást "fogyaszt", az minden egyes tranzakció után fizessen egy egész pici, néhány bázispontos adót, mert az az egyének szintjén szinte fel sem tűnik, az államkasszának viszont sok kicsi is sokra megy.

"Újabb felháborodást váltana ki, és megint éles vitákat generálna az, ha egy másik köntösbe bújtatott bankadóként vezetné be a kormány a pénzügyi tranzakciós adót, az után, hogy éppen nyugvópontra jutottak a bankszektorral vállalt konfliktusok" - mondta el az [origo] kérdésére Simonyi Tamás. A KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős igazgatója szerint a mostani hazai helyzetből logikusan az következik, hogy a magyar állam az adót a banki ügyfelekkel fogja inkább megfizettetni, a bankszektor pedig lényegében az adóhatóság szerepét játssza majd, egyszerűen beszedi az eddig nem létező banki áfát.

Ezzel egybevágnak az [origo] értesülései, amelyek szerint technikailag valóban a bankok fizetik majd meg az adót, de azt teljes mértékben átháríthatják az ügyfelekre, vagyis a biztosításoknál alkalmazott baleseti adóhoz hasonlóan csak közvetítő szerepet játszanak a folyamatban.

"Miért lennének nagyvonalúak?"

Az adó továbbhárítását egyébként sem tudná meggátolni a kormány, így a végeredmény szempontjából majdnem mindegy, hogy technikailag milyen módját választják az adó beszedésének. A hazai pénzintézetek évek óta nyelik a veszteségeket, a szektor egésze is közel 100 milliárd forintos mínuszban volt már 2011-ben, és az anyabankok szinte mindenhol Európában súlyos tőkehiányban szenvednek.

"Milyen alapon lennének nagyvonalúak a magyar nagyközönséggel?" - teszi fel a kérdést Simonyi Tamás, aki szerint teljesen természetes reakció a bankok részéről az adó továbbterhelése, és ezt bármilyen szigorú állami szabályozással is lehetetlen lenne meggátolni. A díjakat, banki költségeket saját hatáskörükben a bankok állapítják meg, és a kamatmarzsot (a hitelek és betétek kamata közötti különbséget) is maguk alakítják.

Káros lesz

A banki áfaként felfogható új adó aligha lesz népszerű a bankszámlával rendelkező emberek és a bankok körében, és hosszabb távon több közvetett, negatív hatással is járhat. Ösztönözheti például az egyébként roppant költséges készpénz használatát, holott a Magyar Nemzeti Bank már számos tanulmányban kimutatta, hogy a készpénz visszaszorítása akár százmilliárd forint megtakarítást is hozhatna a gazdaságban.

Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden újabb adó, újabb keresletszűkítő lépést jelent, vagyis egy újabb tényezőt, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Az uniós terv bukásra áll

Ráadásul az uniós Tobin-adó útja mostanában kifejezetten göröngyös. A James Tobin Nobel-díjas közgazdász által még a '70-es években kitalált és róla elnevezett adót a pénzügyi szektor megbüntetésének céljából kapták fel az európai politikusok legutóbb a pénzügyi válság kirobbanása után. Egyrészt azért, mert a krízis kirobbanásában nagy szerepe volt a túlzott banki kockázatvállalásnak és a kockázatos termékek elleplezésének, másrészt pedig, mert a nyugat-európai államoknak a saját adófizetőik pénzén egy sor nagybankot kellett kihúzniuk a bajból.

Az állami bankmentésekért cserébe jó politikai válasznak tűnt a spekulatív pénzügyi ügyletek pluszbevételt hozó megadóztatása, és az adón keresztül ezeknek a tranzakcióknak a visszaszorítása, de ebből mindeddig semmi nem valósult meg. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter március végén azt nyilatkozta, hogy nem is lesz semmi a korábban Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök által erősen támogatott ötletből.

A tranzakciós adóval szemben mindenhol keményen lobbiznak a bankok, az ötlet leghangosabb ellenzője évek óta Nagy-Britannia - nem véletlenül. Azokban az országokban, amelyekben a pénzügyi szektor súlya a nemzetgazdaságon belül nagyobb, az adóztatás is nagyobb érvágást jelentene, mivel nyilvánvalóan drágítaná a banki szolgáltatások használatát, és rontaná az adott ország bankjainak globális versenyképességét.

A magyar kormány képviselőinek ellentmondásos a viszonya a Tobin-adóval, az eddigi nyilatkozatokból ez világosan kiderül. Egy évvel ezelőtt a gazdasági tárca hivatalos álláspontja az volt, hogy "a magyar elnökség támogatja az Európai Bizottság terveit abban, hogy Európában bevezetésre kerüljön a pénzügyi tranzakciók és/vagy tevékenységek adója", tavaly októberben Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve örömét fejezte ki a miatt, hogy az európai bankok feltőkésítését nem kell magyar adófizetők pénzéből fizetni. Szijjártó Péter viszont még ellenzéki képviselőként fogalmazott úgy, hogy a Tobin-adó hazai bevezetése "elfogadhatatlan, mert újra az emberektől vesz el pénzt".