Kármentés folyik az NGM-ben a sárgacsekk-adó miatt

A nemzetgazdasági tárca szakértőinek most kell modellezniük, hogyan lehet kibújni a banki tranzakciók után kivetett adó alól, milyen esetekben nyitnak számlát külföldön az emberek és a vállalatok.

Gőzerővel folyik a munka a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a sárgacsekk-adó körül - értesült az [origo] kormányzati forrásoktól.

A minisztérium szakértői gárdájának az a feladata, hogy készítsen hatástanulmányokat arról, hogy mennyire torzítja a pénzügyi döntéseket, ha más és más banki tranzakciókra vetik ki az adót. Vizsgálják azt is, milyen esetekben tudják a magánszemélyek és a vállalatok viszonylag gyorsan és könnyen elkerülni az újabb terhet úgy, hogy például külföldön nyitnak bankszámlát. A számításokkal azt is feltérképezik, hogy milyen adómértékkel mekkora bevételt lehet elérni a különféle banki tranzakciók megsarcolásából.

A stáb most lényegében kármentést végez - mondta lapunk egyik forrása. Úgy kell megalkotni a szabályokat, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzanak a nemzetgazdaságnak, a pénzügyi közvetítő rendszernek.

Formális kormánydöntés ugyan még nem született a sárgacsekk-adóról, amelynek a tervéről az [origo] számolt be elsőként, de minden jel arra mutat, hogy meg fog valósulni. Más ötlete ugyanis nincs a kabinetnek arra, hogy beszedjen 100, de akár 200 milliárd forintot, mondták forrásaink. Erre utal Orbán Viktor kormányfő pénteki nyilatkozata is, amelyben jelezte, hogy döntés nincs az általa tranzakciós illetéknek nevezett elvonásról, de annak mértéke legfeljebb 1 ezrelék lehet.

A sárgacsekk-adó kormány elé került terve a banki forgalom egészen széles körét érintheti. A csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például amikor megérkezik a bankszámlára a munkabér), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni. Amikor cégek elutalják folyószámlájukról a járulékokat, társasági adót, az áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.

Az adót a bankok továbbháríthatnák a lakossági és vállalati ügyfeleikre. Ezért a bankszámlaműveletek megdrágulnának, lehetnek olyanok, akik inkább készpénzben kérik a bérük kifizetését, a bankok is kevesebb forráshoz jutnának, a folyószámlákon tartott pénz egy részét elveszítenék, így hitelezésre is kevesebb forrásuk lenne.