Spanyolország mentőcsomagot kér, súlyosbodik az euróválság

Hivatalossá vált, amit eddig sejteni lehetett: Spanyolország nem úszta meg, hogy ne kérje az eurózóna segítségét a bajba jutott bankrendszerének stabilizálása céljából. Az EU negyedik, a világ 18. legnagyobb gazdasága kap mentőcsomagot.

Spanyolország hitelt kap az eurózóna mentőcsomagjából - erősítette meg az ország gazdasági minisztere azt követően, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei háromórás telefonkonferencián egyeztették le a mentőintézkedés részleteit szombat délután.

Az összegről a gazdasági miniszter csak annyit mondott, hogy jóval meghaladja a 40 milliárd eurót. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint minimálisan ennyire lenne szükség ahhoz, hogy a bajban levő bankrendszert feltőkésítsék.

Ezzel Spanyolország lett a negyedik állam az EU-ban, amely mentőcsomagért folyamodott. Eddig a görögök, írek és portugálok kaptak eurótíz- vagy százmilliárdokat.

Spanyolország az EU negyedik, a világ 18. legnagyobb gazdasága.

Százmilliárd eurós mentőöv

Az El País spanyol újság szerint Spanyolország mintegy 100 milliárd eurós segítséget kap. A lap szerint a segítségnyújtást az IMF felügyelete mellett hajtják végre. Ezt hivatalosan is megerősítették, ami azt jelenti, hogy az IMF nem ad pénzt, de részt vesz a program ellenőrzésében és végrehajtásában.

A spanyol lap úgy értesült, hogy Finnország és Hollandia a tárgyalásokon azt követelte, hogy a mentőcsomagért cserébe szigorú feltételeket szabjanak a spanyol kormány számára. A spanyolok ezért jó darabig ódzkodtak is segítséget kérni, mert a görögöknél vagy az íreknél a segítségért cserébe adóemeléseket és fájdalmas kiadáscsökkentést kellett végrehajtani.

A gazdasági miniszter csak annyit mondott, hogy az egyik feltétele a sok tízmilliárd eurós mentőövnek az, hogy át kell alakítaniuk a spanyol bankokat. "Ettől azt várjuk, hogy a rendbe tett bankok fogják hitelezni a lakosságot és a cégeket, mert most nem teszik" - fogalmazott Luis de Guindos miniszter.

A pénzt közvetlenül a bankok kapják, de az emeli a spanyol államadósságot. Ez lényegi eltérés a másik három országnak juttatott mentőcsomagokhoz képest, mert ott az államok kapták a pénzt, amit egyebek mellett a bankok megerősítésére is fordítottak, de cserében az államnak kellett végrehajtania szerkezetátalakító, az államadósságot leszorító intézkedéscsomagot. Most közvetlenül a spanyol bankok kapják a pénzt, de természetesen működésüket át kell alakítani.

Felgyorsultak az események

Az egyik legproblémásabb ottani hitelintézet a Bankia, amely felett május végén gyűltek össze a fellegek. Akkor olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a banknak 14 milliárd euróra lenne szüksége, és a spanyol kormányhoz fordult a hitelintézet. A bankot egyébként korábban már megsegítette a spanyol állam, a kölcsönt nem fizette vissza a hitelintézet, hanem részvényekké alakította az adósságot, és így a spanyol állam 45 százalékos résztulajdonosává vált.

Pár nappal ezelőtt a koporsóba a szöget a Fitch, a világ egyik legnagyobb hitelminősítője verte bele, amikor három fokozattal rontotta a spanyol állam hitelminősítését, a bankrendszer előtt álló kihívásokra, a túlélést biztosító sok tízmilliárd eurós tőkeszükségletre hivatkozva.

A spanyol bajról bővebben itt és itt olvashatnak.