Érik a kemény ütközet az IMF-fel

Az Európai Bizottság úgy látja, a magyar állam jövőre sokkal nagyobb költségvetési hiányt hoz majd össze, mint azt a kormány most tervezi. Az IMF-es delegáció csendes profizmussal kérdezte végig a magyar gazdaság fontos szereplőit, a nagy képet akarták összerakni a gazdaságról.

"Volt egy kellemes vacsora Varga Mihállyal és egy kellemetlen találkozó Orbán Viktorral" - fogalmazott az IMF és az Európai Bizottság delegációjával megbeszélést folytató névtelenséget kérő, közgazdászként dolgozó forrásunk. Az [origo] három, neve elhallgatását kérő, az IMF-fel az elmúlt napokban egyeztető forrástól szerzett információkat arról, hogyan zárult a tárgyalások első szakasza.

Közgazdász forrásunk hozzátette, a feszültségek egyelőre nem törtek a felszínre, mert az IMF és az EU delegációja "nagyon profi és fegyelmezett csapat", amelynek tagjait "nem lehet kiborítani". A tárgyalásokon így nem foglaltak állást, egyelőre csak tájékozódtak. Hogy végül milyen véleményt fogalmaznak meg, arra a hamarosan megjelenő hivatalos IMF-EU-közleményből lehet majd következtetni.

Inkább kérdeztek

Egy, a megbeszéléseken szintén részt vevő másik forrás azt mondta az [origo]-nak, hogy az IMF és az Európai Bizottság közül - ahogyan várható volt - az utóbbi a keményebb fél.

Ő is megerősítette, hogy mindkét szervezet most alapvetően információkat gyűjtött be a magyar gazdaságról, a pénzügyi rendszer állapotáról, a költségvetés helyzetéről és az egyes részterületekről (BKV, MÁV, uniós források felhasználása). Ezért inkább kérdeztek, adatot gyűjtöttek a nemzetközi szervezetek delegációi, mintsem határozott, kikristályosodott álláspontjukkal hozakodtak elő - érzékeltette a helyzetet forrásunk. Egy-egy utalásból, véleményfoszlányból azonban ki lehetett olvasni dolgokat, amelyek a bizottság és az IMF hozzáállásához vittek közelebb - jelezte mindhárom forrásunk. Több olyan ügy is van, ahol mély szakadék húzódik a magyar oldal és a másik fél álláspontja között.

Három fontos terület

A jegybankra is kivetett tranzakciós adót a bizottság egyáltalán nem fogadja el, az EKB véleményére támaszkodva uniós jogot sértőnek ítéli, ezért egyetlen fillér költségvetési bevétellel sem számol ebből az adónemből. Az EKB szerint a jegybankadó megvalósítaná az EU-ban tiltott monetáris finanszírozást, Brüsszel pedig azért akarja kiirtani, mert precedenst teremthetne. Pedig az MNB adójából évi 100-120 milliárd forint bevételt vár a kormány.

A jegybank megadóztatása miatt egyértelműen az EU a dühösebb fél, hiszen az euróövezet központi bankjával már a jegybanktörvény módosításai miatt is több ízben összeakasztotta a bajszát a kormány. "Az EKB és az EU vezetői jogosan érezhetik, hogy a kormány rendszeresen és tudatosan hergeli őket" - fogalmazott közgazdász forrásunk.

A bizottság és az IMF emberei rossz néven vették azt is, ahogy a kormány a 2013-as költségvetésről döntött. A költségvetési szavazás során fiktív bevételekkel ellensúlyozták a kiadásnövelést, valamint beépítették azt a 300 milliárdosra taksált munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek a nemzetközi szervezetek szerint nincs meg a fedezete a jövő évi költségvetésben. Pedig a célokkal, a nehéz helyzetű társadalmi csoportok munkában tartásával, munkához segítésével egyetértenek. A makrogazdasági környezetet is érdemben rosszabbnak gondolják a nemzetközi szervek, mint a kormány - derült ki az IMF-fel egyeztetők beszámolójából.

Sokkal nagyobb hiányt látnak

Ebből a három összetevőből pedig az következik, hogy a bizottság elszálló költségvetési hiányt lát jövőre. Információink szerint közel kétszer akkora deficitet vár, mint a kormány által ígért 2,2 százalékos GDP-arányos hiány. A különbség körülbelül 600 milliárd forint.

Egy nemzetgazdasági minisztériumi forrásunk is ezzel egybehangzóan szólt arról, hogy komoly nézeteltérés van a makropálya, a tranzakciós illeték, valamint a jövő évi költségvetés megalapozottsága körül.

Ezekre rímelnek Varga Mihály szavai is, aki csütörtök reggel a Kossuth Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy "a vitatott témák között szerepel a jövő évi makropálya megalapozottsága, a közszféra aránya a foglalkoztatásban és a tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybankra".

A tárgyalások megkezdése előtt nagy hangsúlyt kapott az ingatlanadó kérdése, mondván, ezt erősen szorgalmazza majd az IMF. Forrásaink szerint önmagában ez a kérdés azonban most nem került elő, mert nem egy-egy elemet, hanem összességében a növekedési képesség helyreállítását és a hiteles növekedési pályát tartja a legfontosabbnak a valutaalap.