A rendkívül meleg és aszályos időjárás miatt a legnagyobb agrárexportőrök (Egyesült Államok - kukorica, Oroszország - búza, Brazília - cukor) idén gyenge termésre számítanak, Oroszországban pedig már az exportkorlátozások veszélye is felmerül, ami a nemzetközi élelmiszerárak jelentős szintű emelkedését okozza - mondja Horváth István. a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Jól jelzi ezt, hogy az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének a mérőszáma, a FAO-index júliusban az elmúlt hónaphoz képest mintegy 6 százalékkal emelkedett.
Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (belső kereslet, bérköltségek.) is befolyásolják - vetíti előre Horváth István.
"Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében."
Az MNB 3 százalékos célját tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra, kamatcsökkentésre a befektetési szakember szerint.
A jegybank két hete tartotta az utolsó kamatdöntő ülését, azon bár felmerült ismét a kamatcsökkentés lehetősége, de a többség a kamat 7 százalékon tartása mellett voksolt.