Perben a legnagyobbal

Összeakasztotta a bajszát az állam az ország legnagyobb hitelezőjével. Magyarországnak a Franklin Templeton Investments egyik cégével lett adóvitája, a per már az Európai Bíróság előtt van. A Templeton jó esélyekkel indul, és ha nyer, több más cég is pénzt követelhet Magyarországtól.

A Franklin Templeton Investment Fund, amely az ország legnagyobb hitelezőjének számító, a magyar állampapírok tizedét birtokló alapkezelő egyik Luxemburgban bejegyzett cége, vitatja, hogy a magyar állam jogszerűen követelt tőle még 2004-ben és 2005-ben osztalékadót. Az alapkezelő akkoriban magyar részvényekbe is fektetett, jól sáfárkodott, nyereséget termeltek a papírok. A magyar állam azonban a profit után 20 százalékos osztalékadót kért a Templeton-cégtől.

A külföldi fizessen!

Akkoriban az volt a szabály idehaza, hogy ha egy magyar cég fektet másik itteni cégbe, és a nyereséget kiveszi (osztalékot vesz fel), nem kell osztalékadót fizetnie. Ha azonban egy külföldi bejegyzésű cég fektetett magyar cég részvényeibe, annak már kellett adót fizetnie. Csak akkor mentesült a külföldi cég ez alól, ha a befektetését legalább két évig tartotta, illetve legalább 20 százalékos tulajdonosa volt a magyar cégnek.

A nagy alapkezelőknek - így vélhetően a Templeton-alapnak is - viszont más a befektetési horizontjuk. Inkább rövid ideig, hetekig, hónapokig tartják a részvényeket, ritkán ülnek évekig a befektetésen. Ráadásul nem szeretnek egy-egy részvényből túlságosan bevásárolni, aligha érik el a 20 százalékos küszöböt.

A tranzakciók után nem volt mese, a Templetontól is kérte a jussát a magyar állam. Hogy mennyit, nem sikerült megtudnunk, sem a Templeton magyarországi irodája, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Nagyon kis összegről nem lehet szó, mert az alapnak megérte a fáradságot, hogy perre menjen a magyar állammal.

Jók a Templeton esélyei

Az ügy az Európai Bíróság elé került idén tavasszal. A Templeton szerint a 2004-2005-ös magyar adószabály ütközött az uniós joggal, diszkriminatív volt, a külföldi cégeket hátrányosan érintette, sértette a szabad tőkeáramlás alapelvét.

A Templeton jó eséllyel száll harcba a magyar állammal. Az Európai Bíróság már több, az adózóknak kedvező döntést hozott osztalékadóval kapcsolatos, a magyar helyzethez többé vagy kevésbé hasonló ügyekben, amelyekben a külföldi bejegyzésű adóalanyt hátrányosan különböztette meg az adott uniós tagállam egy belföldi adózóval szemben. Erre mutatott rá az Európai Jog nevű szaklapban írt cikkében Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal ügyvédje. Az Európai Bíróság ítéletein felbuzdulva több külföldi bejegyzésű, de pénzét Magyarországon fialtató vállalkozás is úgy határozott - a Templetonhoz hasonlóan -, visszakéri a magyar államtól a 2004-2005-ös működésével kapcsolatban levont osztalékadót.

A magyar bíróságok többségében a vállalkozásoknak adtak igazat, azonban az adóhivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy a Kúriára került. A Kúria azonban nem döntött, inkább az Európai Bírósághoz fordult, holott Kelemen szerint az ügyek megítélése az Európai Bíróság korábbi döntései alapján egyértelmű. A Templeton-ügy is így köthetett ki Luxemburgban.

Sorban állnak a Templeton mögött

Annyiban kitüntetett figyelem övezi a Templeton-pert, hogy ebben születhet meg először az Európai Bíróság ítélete. A bíróságon még nem volt tárgyalás, szakértők ebből is kiindulva azt gyanítják, idén még nem valószínű a döntés.

Ha elmarasztalja a bíróság a magyar államot, elképzelhető, hogy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, és nemcsak azt az esetenként pár tíz- vagy százmillió forintnyi, korábban levont adót kell visszaadnia. Az Európai Bíróság korábbi gyakorlata alapján valószínűsíthető, hogy kamattal növelten jár vissza a levont adó, ami hat-hét évre visszanyúló ügyeknél akár a befizetett adót is meghaladhatja.

Szerettük volna megtudni a nemzetgazdasági tárcától, hogy kíván-e peren kívül megegyezni a Templeton-céggel, számíthat-e kedvezőbb bánásmódban az alapkezelő, tekintettel arra, hogy az ország legnagyobb hitelezőjének számító csoport része, de nem kaptunk választ.