Mindenki halálra rémül - és bejön még 60 milliárd

Lázasan keresi a kormány, hogyan tudja kigazdálkodni a jövő évre tervezett munkahelyvédelmi akcióterv költségét. Az eredeti terv két fő pontjáról már kiderült, hogy nem hoz pénzt. A harmadikról, a hatékonyabb adóbeszedésről továbbra sincsenek igazán konkrét tervei a kormánynak - derül ki az [origo] birtokába jutott, friss NGM-es elemzésből.

Honnan szed be 300 milliárd forintot az állam, hogy előteremtse az év fő politikai céljává vált munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges pénzt? A terv bejelentése óta ez az IMF-tárgyalások egyik központi kérdése, a valutaalap ugyanis részben a terv miatt látja megalapozatlannak a jövő évi költségvetést. A miatt a terv miatt, amelyet egyébként a büdzsé korai elfogadása után hoztak nyilvánosságra.

Amikor Orbán Viktor megfogalmazta az akciótervet, még az volt a kormányzati szándék, hogy a pénzügyi tranzakciós adót kivetik a Magyar Nemzeti Bankra, valamint megadóztatják a Magyar Államkincstáron keresztülfolyó pénzt is. Utóbbiról hamar kiderült, az elképzelt formában nem szedhető be, az MNB-adóról pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte, valószínűleg nem lesz ilyen - mert az IMF és az Európai Unió nem menne bele.

Az akcióterv harmadik forrása a hatékonyabb adóbeszedés. Ennek részleteit eddig nem fejtette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium - az [origo] birtokába került friss, minisztériumi számítás is azt mutatja, az innen érkező forintok bizonytalanok. A dokumentumban nem túl életteli érveket sorakoztat fel a szaktárca, a felsorolt számokkal együtt is minimum kétséges, hogy a kabinet képes lehet behozni a remélt 180 milliárdot.

Segítségül hívják az informatikát

Az adóhivatal olyan hatalmas szervezet, hogy biztosan lehet még racionalizálni - lényegében ezzel érvel az NGM a mellett, hogy a hatóság belső hatékonyságának javításával 17 milliárd forintot tudnak spórolni. Hogy ez mit jelent pontosan, arra vonatkozóan csak általános terveket fogalmaz meg a tárca. Felmérik, milyen tevékenységeket lát el gyenge hatékonysággal a hivatal, köztük lehetnek, amelyeket kiszerveznek, az informatikát pedig még inkább segítségül hívják a napi munkavégzés során. Így a felszabadult embereket át lehet csoportosítani hivatalon belül.

Az adóhatóság jövőre durván 130 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis ha igaz lenne a 17 milliárdos célszám, nagyon gyorsan 15 százalékos visszafogásba kellene kezdeni az adóhivatalon belül. Csakhogy ez veszélyeztetné azt a kormány által megfogalmazott másik célt, hogy a hátralékokból sokkal többet hozzanak be a revizorok jövőre, mint eddig.

Valahogy lefaragják

Az emberek és cégek által felhalmozott adóhátralék tavaly év végén 540 milliárd forintra rúgott. Ennek a legnagyobb része, közel fele egy éven túl fennálló tartozás, vagyis gyaníthatóan soha nem lehet már behajtani, mert az adócsaló céget felszámolták, eltűnt a süllyesztőben, nincs mit lefoglalniuk a hivatal szakembereinek. A hátralék negyede, közel 140 milliárd forint két hónapon belüli tartozásnak számít, itt van a legnagyobb esély enyhíteni az állam kárát inkasszóval, lefoglalással, végrehajtással. Ezek ma is létező, de adócsalással működő vállalkozások. A tervekben az van, hogy 10 százalékkal kell csökkenteni a működő adóalanyok által felhalmozott adósságállományt - hogy miért lenne reális egy pont ekkora mérséklés, a dokumentum nem indokolja meg. Az NGM ceruzája vastagon fogott, mert ettől - és az új hátralék kialakulásának megakadályozásából - 45 milliárd forintot remélnek.

A nemzetgazdasági tárca a vámosokkal sem volt szívbajos. A hozzájuk tartozó adózók hátraléka alig haladja meg a 40 milliárd forintot. Tavaly óriási erőfeszítések révén sikerült 3 százalékkal mérsékelni a kinnlevőséget, az NGM szerint azonban jövőre lehet bízni abban, hogy 10 százalékkal nyomják lejjebb a hátralékállományt, ami az NGM számológépe szerint 5 milliárd forint pluszbevételt hoz a konyhára.

Még 50 milliárd az új szabályok miatt

Az adóhatóság egy sor új eszközt vethet be az adócsalók ellen, illetve meg tudja akadályozni, hogy adócsalási szándékkal alapítson valaki céget. Ilyen például az adóregisztrációs eljárás, vagy a fokozott adóhatósági felügyelet, kiterjesztették a fordított áfát a mezőgazdasági termékek egy körére, kitolták az áfakiutalási határidőt egy hónappal, felpörgették a próbavásárlásokat, finomítják a becslési adatbázist. Ezek azonban csak jövőre érnek be igazán - szól az NGM érve a mellett, hogy 2013-ban 25 milliárd forint pluszbevételt generálnak ezek. Az érv kicsit sántít, hiszen amit jövőre alkalmazhat a NAV, azt már az idén is előszeretettel veti be, így nehezen érthető, miért hozhatnak jövőre lényegesen több adóbevételt.

Ugyancsak kerek 25 milliárd forintot hoz az - legalábbis az NGM terve szerint -, hogy jön az áfaösszesítő jelentés, a cégeknek le kell jelenteniük, kitől vettek árut, és kinek adtak el. Ez a birtokunkba került terv szerint forradalmasíthatja az áfaellenőrzésre való kiválasztást és az ellenőrzést.

Mindenki megijed - és bejön még 60 milliárd

Hiányzik azonban még 60 milliárd forint a 177-hez. Az NGM szerint pontosan ennyi jön be azért, mert az adózók tisztában lesznek vele, mennyi új, a fentiekben jelzett eszköze van az adóhivatalnak, hogy harcoljon a csalók ellen. Miután mindenkit árgus szemekkel figyelnek majd az ellenőrök, kevesebben próbálnak meg ügyeskedni, hirtelen fehéredni kezd a gazdaság.

Ezeket az elképzeléseket, érveket az [origo] információi szerint az NGM, illetve a kormány az IMF-fel és az Európai Bizottsággal is megismertette abban a válaszlevélben, amelyet a múlt héten küldött.