"A piacnyitás nem sokk a Magyar Posta számára" - mondta Geszti László, a társaság vezérigazgatója szerdán. Januártól megnyílik a postapiac az európai uniós szabályoknak megfelelően, vagyis a Magyar Postának (Posta) az 50 grammnál kisebb tömegű levelek piacán is versenytársai lesznek.
A vezérigazgató szerint a társaság bevétele 70 százalékban már ma is olyan piacokról jön, amelyeken verseny van, ilyen például a csomagküldés, a pénzátutalás vagy épp a befektetések értékesítése. Geszti László szerint a verseny közeledése arra kényszeríti a Postát, hogy "lebonyolító szervezetből kereskedelmi vállalattá alakuljon". A cég vezetői a sajtótájékoztatón ezért azt mondták, nem is szeretik postahivatalnak hívni a postákat, hanem inkább postahelyeknek.
Geszti László nem akarta elárulni, hogy a piacnyitás miatt mekkora bevételkieséssel számolnak, csak annyit mondott, a bevétel néhány százalékáról van szó. (A Posta 194 milliárd forint árbevételt ért el tavaly, vagyis egy százaléknyi bevételkiesés körülbelül 2 milliárd forintot jelent.) Azt elmondta, hogy az újításokkal szeretnék elérni, hogy ne csökkenjen a bevételük, vagyis az új termékek és szolgáltatások pótolni fogják a veszteséget.
A Posta nem akar elküldeni embereket a verseny miatt, "nagy létszámleépítés nem lesz" - mondta Geszti. Szerinte annyi változás várható, hogy a munkaerő-felvételnél nagyobb súlya lesz a minőségi szempontoknak. Egyes területeken kevesebb dolgozó kell majd, máshol több, Geszti szerint szeretnék házon belül megoldani ezeket az új igényeket.
A Magyar Posta előremeneküléssel készíti fel magát a januári piacnyitásra. A társaság hagyományos piacai már most is szűkülnek, egyre kevesebben leveleznek. Ezért Geszti szerint amúgy is modernizálni kell a céget, új piacokra kell belépni.
Felgyorsították a beruházásokat, létrejött egy elektronikus postaközpont, fejlesztették a budaörsi levélközpontot, hogy gyorsabb és pontosabb legyen, bővítik a csomagválogató gépüket, megújult a küldeményátrakó-központ a Liszt Ferenc repülőtér mellett, nyitottak az elektronikus kereskedelem felé, azaz megegyeztek a Vatera.hu és más online áruházakkal, csomagfelvevő pontokat alakítanak ki, és néhány hónapon belül működésbe állnak a csomagautomaták.
Fejlesztik az elektronikus levélhelyettesítőket, például jönnek majd a félig papír, félig elektronikus "hibrid levelek". Ez úgy működik, hogy feladhatja valaki e-mailben a levelét, de a posta azt nyomtatva kézbesíti, és fordítva: papír alapú levelet küld ki a posta e-mailben.
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy nagy energiát fordítottak az alkalmazottaik képzésére, és a több évre szóló jövőkép kialakításába is bevonták őket. Azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók ne egyszerű postásként, hanem "kereskedőként" vegyenek részt a cég életében.
Varga Dezső vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy visszaszereznék a korábban elveszített piacaikat is, például a lapterjesztésben, már meg is állapodtak kiadókkal. Németh Emil vezérigazgató-helyettes a csekkek gyorsabb feldolgozásáról beszélt, a fejlesztésnek köszönhetően a befizetett csekk azonnal a számlára kerül. Kisvárosok postáin legalább egy munkanapon hosszabbá teszik a nyitva tartást, ez 300 postát érint. A postákon gyorsablakokat alakítanak ki, hogy csökkentsék a sorban állást, és jön az internetes időpontfoglalás is. Új szolgáltatása lesz a postának, hogy az alkalmazottai végezhetnek majd mérőóra-leolvasást - az Elmű-Émásszal már meg is állapodtak erről.
Bakati Gábor vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy újra bevezetik a rózsaszín belföldi postautalványt, amellyel akár egy órán belül átutalják a feladott pénzt 200 ezer forintig. Az egynapos szolgáltatás előnye pedig az lesz, hogy akár házhoz is viszik majd a pénzt.
Geszti László az [origo] kérdésére elmondta, hogy a Posta a terjeszkedést is fontolgatja a régióban. Korábban felmerült, hogy a privatizálandó montenegrói postában szerezzenek érdekeltséget, de a vezérigazgató szerint "nem volt olyan vonzó üzletileg, mint elsőre tűnt". Romániában azonban még tárgyalnak, és Magyarországon is terveznek felvásárlásokat.
A tranzakciós adó a Postát is érinti, hiszen átutalási szolgáltatást is nyújtanak, például a sárgacsekkes befizetésnél. Geszti László szerint nem fogják átterhelni az illetéket, mert nem tudják megtenni. A sárga csekkekért a csekk kibocsátója fizet, például egy áramszolgáltató, így a posta, ha átterheli az illetéket, akkor a szolgáltatóra fogja. Az áramszolgáltató azonban várhatóan a saját ügyfeleire terheli a díjat, így a sárga csekk után fizetett illetéket nem a postán, hanem a rezsiszámlán érzik majd meg a lakosok.