Megállapodás nélkül ért véget pénteken Brüsszelben az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről tartott EU-csúcstalálkozó. A csütörtök este kezdődött csúcsértekezleten az Európai Unió miniszterelnökei és államfői próbáltak megállapodni a következő hétéves időszak költségvetési számaiban, de az MTI jelentése szerint végül pénteken sem jártak sikerrel. Az egyeztetések menetére rálátó diplomaták szerint nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely az uniós kiadások drasztikus csökkentését követelő britek és az uniós támogatásaikat féltő több tagország között keletkezett.
A kétnapos csúcstalálkozó második körének pénteken nem sokkal dél után vágtak neki, de már a találkozó előtt úgy tűnt, hogy kevés az esély a megegyezésre. A csütörtöki kudarcközeli állapot után pénteken Herman Van Rompuy EU-elnök terjesztett be új javaslatot a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetés átcsoportosítására, de a tagállamok érdekei annyira ellentétesek, hogy ezt sem tudták elfogadni.
Orbán: Mi jól jártunk
Az egyeztetés után Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy legközelebb jövőre lesz lehetőség tárgyalni ezekről a kérdésekről. A miniszterelnök szerint Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre megállapodás, mint az, hogy ha a Herman Van Rompuy által az éjjel ismertetett javaslatot fogadták volna el.
A költségvetési tárgyalás Magyarország számára azért kritikus, mert az első tervek szerint abban az uniós kohéziós pénzekből 30 milliárd eurót faragtak volna le, amivel Magyarország nagyot veszített volna. A második változat már egy fokkal kedvezőbbnek tűnt, mert a kohéziós, felzárkóztatási célokra 10,6 milliárddal, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre pedig mintegy 8 milliárd euróval fordított volna többet, és ezek azok a programok, amelyekből Magyarország nyerhet (a magyar érdekekről itt olvashat bővebben). Elfogadni azonban ezt sem sikerült, Orbán pedig a jelek szerint ennél is jobb változatot szeretne kiharcolni.
A britek szerint spórolni kell
David Cameron brit miniszterelnök a csúcstalálkozó után azt mondta, nem sikerült elég haladást elérni a "pótlólagos kiadások" visszafogásában. "Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt is" - mondta, megismételve azt az érvet, hogy ha a válság időszakában a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor ugyanezt kell tennie az uniónak is. Cameron kijelentette: "most nem annak van itt az ideje, hogy a pénzt a büdzsé egyik részéből a másikba tologassuk".
Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt. "Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt" - mondta.
Werner Faymann osztrák kancellár már a csütörtöki tárgyalási nap után azt mondta, lehetséges, hogy jövő januárig elnapolják a költségvetésről szóló döntést. Ezért sokan Nagy-Britannia merev álláspontját okolták, a britek ugyanis kemény takarékosságot, hatalmas költségvetési lefaragásokat követeltek, ami a többi, az uniós forrásokból pozitívan kijövő országnak fájó veszteség lenne.