Semmis az a szerződés, amelynél a felszámított költségek nincsenek teljeskörűen felsorolva - ezt állapította meg december 7-i ítéletében a Fővárosi Törvényszék egy konkrét, 2006-ban kötött OTP-s lakáshitel szerződés esetében.
Az ítéletet a devizaadós érdekében felperesként eljáró Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) hozta nyilvánosságra. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezni nem lehet, de mint az OTP az [origo] megkeresésére elmondta, a bank nem ért egyet az ítélettel, és élni fog a jogorvoslati lehetőségekkel.
Az ügy azért érdekes, mert olyan konstrukciós hibára mutat rá, amely több devizahitelesnél is előfordulhat. A Pitee ugyanis azt sérelmezte, hogy a devizahitelnél alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbséget, az úgynevezett árfolyamrést a bank nem tüntette fel a szerződésben a költségtételek között. Az adós számításai szerint ennek mértéke 1 százalékos volt, és ezt a bank a teljeshiteldíj-mutatóba bele is számította, de a tételes költségek felsorolásból kihagyta.
Nem ez volt az első eset, hogy jogerős ítélet született valamely bankkal szemben. Pár hónappal ezelőtt szintén az OTP maradt alul egy magánszeméllyel, Kásler Árpáddal szemben, abban az esetben is a vételi és az eladási árfolyamot találta problémásnak a bíróság, de azt a szerződést azért nem mondták semmisnek.
Hogy a most érvénytelenített szerződés sorsa mi lesz, és a felek hogyan fognak elszámolni egymással, az egy következő eljárás kérdése lesz, a mostani ítélet ezt nem rendezte.