Csak nehogy túl sok pénzt adjanak!

A kormány teljesítette az ígéretét, az elmúlt években már jelentősen megemelt minimálbér bruttó összege januártól átlépi a bűvös 100 ezer forintos határt. Ebből megélni még mindig nem könnyű, a minimálbérrel azonban csínján kell bánni: ha túl magasan húzzák meg, az munkahelyeket sodorhat veszélybe, sőt, egész iparágakat képes kicsinálni.

„A dolgozóknak kéne összefogni és kényszeríteni egy normális fizetést. Nettó 800 eurós minimálbér lenne a reális a mai viszonyokhoz Magyarországon. Azért írok eurót, mert annyira értéktelen a forint” – írta egyik kommentelőnk a magyarok fizetésnapi vásárlási szokásairól szóló cikkünkhöz.

A decemberi fizetésnappal egy időben jelentette be a kormány, hogy jövőre bruttó 101 500 forintra emeli a minimálbért. Bár az olvasónk által reálisnak tartott, 240 ezer forintnak megfelelő összeg ma nyilvánvalóan csak a vágyak világában fér el, arra azonban alkalmas, hogy rávilágítson a minimálbér ellentmondásaira.

Amikor a dolgozó azt kérdezi, hogy „kereshetnék többet?”, az a munkát adó cégek fülében úgy hangzik, hogy „mennyivel lesz drágább a munkaerő?” A minimálbér hivatalosan arra való, hogy meghatározzon egy bérszintet, amely alatt nem adható fizetés a dolgozóknak. A leggyakrabban a minimálbér havi szintjét használják (ez idén 98 ezer forint), de az állam megszabja a hétre, napra és órára lebontott mértéket is, ez utóbbi idén 564 forint.

100 ezres ígéret

A minimálbér egy hangzatos szociálpolitikai eszköz a mindenkori kormány kezében, de a mértékének helyes megválasztása bonyolult gazdaságpolitikai feladat. A Fidesz-kormányok bátran nyúlnak az emeléshez, de az eredmény közel sem egyértelmű. Orbán Viktor 2012 júliusában ígérte meg, hogy a ciklus végére 100 ezer forint fölött lesz a minimálbér. Ezt már idén megközelítette a bruttó szint, jövőre pedig valóban átlépi, de ez alig jelent több pénzt az embereknél. Az idén havi 64 ezer forint nettó marad egy gyerektelen minimálbéresnél az adózás után, amelyből csak igen szoros nadrágszíjjal lehet megélni, a szakszervezetek is csak annyit szerettek volna, hogy a bér legalább közelítsen a létminimumhoz, amely jövőre 90 ezer forint körül várható.

„A minimálbér nettója 66 ezer forint (lesz jövőre – a szerk.), férj-feleség esetében ez ugye 132 ezer forint. Győrben egy 50 négyzetméteres panel albérleti díja 50 ezer forinttól indul, plusz rezsi, ami újabb 30 ezret jelent. Két összvonalas helyi buszbérlet 12 ezer forint. Így maradt 40 ezer forint két felnőtt embernek 30 napi megélhetésre. Az napi 1300 forint, 650/fő/nap. És akkor nem vett ruhát, nem vett egy szem gyógyszert sem, semmi nem romlott el a háztartásban. Nem cigizett, nem piált” – vezette le F. nevű kommentelőnk egy minimálbéres család nehézségeit.

Az emelés végén nulla forint

Egy minimálbéresnek minden fillért meg kell számolnia, mielőtt elkölti, de egy kormány emiatt még nem emelheti az egekbe a bérhatárt. 2010 és 2014 között 28 ezer forinttal nőtt a minimálbér bruttó összege, ami a cégeknek 36 ezer forintos többletet jelentett. A minimálbérest fizető cégnek egy dolgozó 94 ezer forintjába került 2010-ben, jövőre 130 ezer forintot kell majd kifizetnie. Ha nem akarja megadni, akkor a dolgozó nem hogy 28 ezer forinttal nem kap többet, de az állását is elveszíti.

„Ha a munkaerő nem termeli ki az értékét, akkor a minimálbér-emelés miatt nem éri meg őt foglalkoztatni” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Visszaemlékezett a 2000-es évek elején megemelt minimálbérre, amelynek igen erős negatív hatása volt a foglalkoztatásra.

Az olyan iparágakban, amelyekben egyszerűen nem érte meg a megemelt minimálbért kifizetni, sorra bocsátották el az embereket, annak ellenére, hogy a 2000-es évek első felében még növekedett a magyar gazdság. A minimálbér-emelés adta meg a kegyelemdöfést a magyar textiliparnak a távol-keletiekkel folytatott versenyben. 2000 és 2002 között közel duplájára, 25 500 forintról 50 ezer forintra nőtt a minimálbér, amelyet a következő években is tovább emeltek. Ezzel párhuzamosan pedig sorra bocsátották el a dolgozókat a textiliparban: 1998 és 2008 között közel 100 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban. Hasonló mértékű volt a mezőgazdaság és erdészet összeszűkülése is.

A minimálbér hatása a textiliparra (a foglalkoztatottak száma egyes ágazatokban) Forrás: Origo

Németország minimálbér nélküli is jól elvan

A minimálbér munkahelygyilkos hatása bizonyított a közgazdászok között, nem is csoda, hogy nem sok minden jutott a megkérdezett elemzők eszébe, amikor azt kérdeztük, mit tudnának mellette felhozni.

„Nehezen lehet mellette érvelni, mert rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot” – mondta Somi András, az Investor.hu elemzője. Ellenpéldaként hozta Európa gazdasági motorját, Németországot, amely úgy volt képes a legrugalmasabb, legjobb munkapiaccá válni, hogy nem volt minimálbér. Ezért az elemző meglepőnek tartja, hogy mégis felmerült az ötlet náluk is. A német koalíciós tárgyalásokon a szociáldemokraták jelezték, hogy csak úgy hajlandók összeállni Angela Merkel konzervatívjaival, ha a kormány bevezeti az óránként 8,5 eurós (2500 forint) minimálbért. Merkel november 21-én beadta a derekát, és közölte, hogy be fogják vezetni a legkisebb kötelező bért, de nem beszélt a konkrét összegről. Az Európai Bizottság korábban hasonló javaslatot tett, szerintük az tenne jót a német gazdaságnak, ha emelnék a béreket – ennek egyik módja lehet a minimálbér bevezetése.

Németország esetében a bizottság azért javasolta az emelést, mert így a németek többet fogyasztanának, ami Brüsszel szerint élénkítené az exportra építő német gazdaságot. Az elmélet akár működhet is, ugyanakkor a német gazdaság a válságban azért is tudott ennyire jól teljesíteni, mert a német cégeket nem kötötték a minimálbérhez hasonló szabályok.

A minimálbér emelése tehát elvileg jótékonyan hathat a gazdasági növekedésre, mivel a nagyobb fizetést fogyasztásra költik az emberek. Ez viszont csak akkor működik, ha nem jár elbocsátásokkal. „Ha mindenki megkapja az emelést, akkor elvileg növelheti a fogyasztást, de ha közben sokan emiatt kiesnek a munkaerőpiacról, akkor ellentétes lesz a hatás” – mondta Somi András. Hozzátette, hogy minél magasabbról emelnek, az annál nagyobb eséllyel fog embereket kiszorítani a legális állásukból.

Közel a minimálbér a tipikus bérhez

A magyar minimálbér régiós összehasonlításban magas is, meg nem is. Az Európai Bizottság összevetése szerint a magyar 332 eurós minimálbér alacsonyabb, mint a lengyel (369 euró) és a szlovák (338 euró), de magasabb, mint a cseh (308 euró). A legkisebb bért azonban nem önmagában szokás mérni, hanem a tipikus bérhez viszonyítva. Alábbi ábránkból kiolvasható, hogy a magyar minimálbér kifejezetten magas a tipikus (vagyis a medián-) bérhez képest összevetve a többi környékbeli országgal.

A minimálbér a tipikus (medián) bér arányában – Magyarországon a legközelebb a kettő Forrás: Origo

Az igazán nagy emelés az volt, amikor az adójóváírás eltörlésének kompenzálására 78 ezerről 93 ezerre emelte a kormány a legkisebb bért 2012-ben. Kondrát Zsolt szerint az idei, 3,6 százalékos emelés arra jó, hogy a korábbi emelés ne morzsolódjon le. Ennek a dolgozók örülnek, a munkaadók pedig majd eldöntik, megtartják-e az alkalmazottjukat.