A ciprusi számlákat is látni szeretné a kormány

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy sajtóbeszélgetésen magyarázta a kormány múlt héten bejelentett tervét a külföldi bankszámlák megadóztatásáról. Beszélt többek között arról, hogy teljes transzparenciát szeretnének a magyar számlákat illetően, valamint arról is, hogy titkosszolgálati információk támasztják alá azt, hogy a magyarok több pénzt utalnak ki hazájukból, mint régiós társaik.

"Hosszú ügy lesz" - kezdte Lázár János a svájci, ciprusi, liechtensteini és a többi adóparadicsomban található magyar pénzek felkutatásának tervét magyarázó beszédét. Szerinte egy olyan ügyről van szó, amely mögé minden párt fel tud sorakozni, mint ahogy külföldön is legfeljebb a keménységről volt vita a politikai felek között.

A kormány elhatározta, hogy a becslésük szerint 1000 (más becslések szerint akár 2000-3000) milliárd forintnyi, adóelkerülés céljából külföldre vitt magyar pénzeket megadóztatják 35 százalékos adóval. "A világ egyik legnagyobb offshore-vesztese Magyarország" - mondta Lázár, aki hangsúlyozta, hogy nem bűntettel megszerzett jövedelmekről van szó elsősorban, hanem tisztán létrejövő, de adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzekről.

Lázár János azzal magyarázta a lépést, hogy egy adóoptimalizálásra szakosodott tanácsadó cég szerint 2012-ben 275 milliárd forint vándorolt így ki az országból külföldi számlákra, és a korábbi években is nagyjából ennyi pénz került ki. Magyarország a pénzmosási listán előkelő helyen áll, és a kelet-európai átlagból is jócskán kilóg. A kormány Svájccal kezd tárgyalásokat, de felveszik a kapcsolatot Ciprussal is, hogy áttekintsék az összes, kettős adóztatásról szóló megállapodást.

A svájci banktitkok védelme évről évre olvad, nem csak az Európai Unió, de az egyes tagállamok és az Egyesült Államok is nyomás alá helyezte Svájcot, hogy adja ki az adatokat a bankszámlák tulajdonosairól. Svájc addig már eljutott, hogy az OECD-országok állampolgárai betéteinek kamataira 35 százalékos adót vet ki, és ennek 75 százalékát eljuttatja az érintett országnak. Lázár szerint ugyan nem tudni, hogy pontosan milyen magyar pénzeszközök állnak Svájcban, de csak a svájci kifizetés 700 milliárd forintnyi folyószámlapénzre utal (ezen felül még jócskán lehetnek befektetések, értékpapírok és más pénzügyi eszközök).

A kormány ezért kezdeményezett tárgyalásokat a svájci szövetségi kormánnyal, hogy segítsenek felderíteni a bankokban heverő magyar pénzeket. A felderítés nem jelentene automatikus adóztatást, például ha egy betétes jelentkezik, hogy neki van kint pénze, de tudja igazolni, hogy azt Magyarországon már rendesen leadózta, akkor nem érik következmények.

A kormány 2010-ben kétéves adóamnesztiát hirdetett, hogy 10 százalékos adó megfizetése mellett haza lehessen hozni az adóelkerülés céljából külföldre vitt pénzeket. A határidő december 31-én lejárt, ezután már nem jár a kedvezmény. Az amnesztia alatt 67 milliárd forintot hoztak haza, ebből 6,7 milliárdos bevétele származott az államnak. Lázár szerint a továbbiakban sem a kisbetétesekre (10-20 ezer euróra) fognak vadászni, hanem a nagy összegű magán- és céges forrásokat próbálják felkutatni.

A cél egyelőre az, hogy elérjék a svájci kormánynál, hogy segítsen megszerezni a számlaadatokat. A kormány titkosszolgálati eszközökkel már rendelkezik adatokról, és más forrásokból is tudnak ügyekről, de ezek esetleges, egyedi adatok, a kormány pedig automatikus adózási rendszert építene ki. Ehhez szükséges, hogy tudják egyáltalán, kinek van számlája az adott országban. Németországi tartományok vásároltak kétes eredetű adatokat, de Lázár szerint Magyarország illegális eszközökkel nyert adatokat nem akar gyűjteni.

A későbbi célok között pedig az szerepel, hogy az állam számára adatokat kelljen szolgáltatni. Lázár János egy külföldi példaként mondta, hogy van olyan ország, ahol az adóbevallásban kell szerepeltetni, ha valakinek külföldi pénze van. Lázár ugyan nem mondta, hogy a kormány is beleíratná az adóbevallásba ezt, de azt igen, hogy "csak akkor leszünk hatékonyak, ha szigorítunk".