Barcza: A mostani gazdaságpolitikánál senki sem tudott jobbat mutatni

A magyar kormány gazdaságpolitikáját kritizálók semmilyen alternatívával nem tudtak előállni, leszámítva a korábbi - eladósodottságra építő - modellhez való visszatérést - olvasható többek között abban a blogbejegyzésben, amelyet Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője közölt a Financial Times blogjában kedden.

A kormány intézkedéseit időnként kritizáló beyondbrics blogra írt posztban Barcza kifejti: az Orbán-kormány munkaalapú gazdaságot épít, intézkedései ezt célozzák az egykulcsos adó bevezetésétől kezdve a szigorúbb nyugdíjazáson és a megvágott munkanélküli-ellátáson át az oktatási rendszer hatékonyabbá tételéig. Az ország a 2008-as válság során csak a Nemzetközi Valutaalap segítségével tudta elkerülni a törlesztésképtelenséget, fenntarthatatlanná vált a hitelből fedezett jóléti juttatások rendszere, és új utat kellett keresni - írja az elemző.

Barcza szerint tavaly az aktivitási és foglalkoztatási ráták 1993 óta nem mért szintre emelkedtek Magyarországon, de mint írja, az Orbán-kormány ennél is többet tett: konszolidálta az államháztartást, annak érdekében, hogy a közadósságráta a "széles körben rettegett" 90 százalékos küszöb alatt maradjon.

Egyesek azt mondhatják, hogy ez csak a korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári vagyon átvételével volt lehetséges, ám az adósságráta tavaly is csökkent. Annak nyomán pedig, hogy az államháztartási hiányt a GDP 2,7 százalékára sikerült szorítani, viszonylag lassú nominális GDP-növekedés is elégséges az adósságszintek további csökkentéséhez - írja a Századvég elemzője.

Néhányan azzal érvelnek, hogy az alacsony deficit fenntarthatatlan, és csak az egyes szektorokra kirótt különadókkal sikerült elérni. Jobb lenne-e azonban a magasabb deficit, és a növekvő, ugyancsak fenntarthatatlan eladósodottság? Vagy megszorító intézkedések bevezetésével Magyarországnak meg kellene-e kockáztatnia olyan társadalmi és politikai instabilitást, amilyen például Görögországban is tapasztalható? - teszi fel a kérdést az elemző.

Barcza György nagy vívmánynak nevezi, hogy az országot az euróövezeti válság közepette is sikerült külső segítség igénybevétele nélkül irányítani. A jelenlegi bírálatok a növekedés hiányára összpontosítanak a tavalyi recesszió miatt, ám az összkép nemcsak a növekedésről szól, Magyarországnak olyan problémákat kell megoldania, amelyek a gazdaság több évtizednyi félrekezeléséből eredtek, és ez időbe telik. Amint az euróövezeti kilábalás megkezdődik, és a hazai keresletet már nem akadályozza az adósságleépítési folyamat, a siker is jelentkezni fog, akár már az idei második félévben. A múlt heti igen sikeres kötvénykibocsátás is bizonyítja, hogy a piacok ezt már egyértelműen felismerték - zárul a bejegyzés.